Menekülnek a magyarok a fizetős egészségügybe – már akinek van rá pénze

Az elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra

– derült ki a Digital Health Essential megbízásából végzett kutatásból. A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben a háziorvosi, a bőrgyógyászati és a sürgősségi ellátás területén, valamint a gyermekgyógyászatban használnának szívesen.

Az egészségipari csúcskonferencia hétfői közleménye szerint

• az emberek csaknem 80 százaléka vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt 6 hónapban,
• a válaszadók 34 százaléka 50 ezer és 100 ezer forint közötti összeget költött a fizetős egészségügyben,
• míg csaknem 5 százalékuk 500 ezer forintnál is többet fizetett azért, mert az állami egészségügyben valamiért nem találta meg a számítását.

Vezet a diagnosztika és a laborszolgáltatások

Az aktuális digitális és magánegészségügyi trendeket vizsgáló, nem reprezentatív felmérésből kiderült még, hogy elsősorban diagnosztikai és laborszolgáltatásokért, valamint bőr- és nőgyógyászati ellátásért fizettek a válaszadók, de „előkelő helyen végzett” a kardiológia és az urológia is.

A digitális egészségügyi megoldások legnagyobb kockázatának a válaszadók jelenleg a személytelen, egyedi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó megoldások (35%) terjedését gondolják, ezt a digitális hozzáféréssel nem rendelkezők kirekesztése (23%), majd a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás, illetve az adatvédelmi aggályok (14-14%) követik.

A válaszadók több mint fele egyébként több egészségügyi applikációt is használ a mobiltelefonján. Digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben az állami ellátórendszerhez való hozzáférés céljából használnak, ezt az egészségmegőrzés és az időpontfoglalás követi.

Nem ellenzik a mesterséges intelligenciát

A jövőben digitális egészségügyi megoldásokat a legtöbben a háziorvosi ellátásban (86%), a bőrgyógyászat (48%) és a sürgősségi ellátás (46%) területén, valamint a gyermekgyógyászatban (35%) használnának szívesen. E megoldások legnagyobb előnye a betegek szempontjából az, hogy az összegyűlő adatok révén jobb, hatékonyabb terápiák fejlődhetnek ki – vélték a felmérés résztvevői, de felkerült a toplistára a gyorsaság és a várólisták lerövidítése, megszűnése is.

Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók közül senki nem ellenezte a mesterséges intelligencia bevezetését az orvoslásban, de 52 százalék szigorúan szabályozott keretek között támogatja, 35 százalék pedig maximálisan támogatja és optimista az eredményeket illetően.

Fotó: Pixabay

(via roviden.hu)