Megdöbbentő, de igaz: csak így kaphatod meg a 13. havi nyugdíjat 2026-ban!

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2025. január 1-jétől hatályos, a 13. havi nyugdíjra vonatkozó rendelkezései szerint a 13. havi nyugdíj a tárgyév februárjában érkezik a tárgyév februárjára járó nyugdíjjal azonos összegben azok számára, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugellátásban részesültek.

Vagyis aki 2025. december 31-én már nyugdíjas (a részére legalább aznap már nyugdíjat folyósítanak) és
– 2026. februárjában is folyósítják majd a részére a nyugdíját, az 2026. februárjában a nyugdíja mellé az azzal azonos összegű 13. havi nyugdíjra is jogosult.

A hatályos törvényi rendelkezések

Tny. 6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.

(3) A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.

(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.

Kettős feltétel

A 13. havi nyugdíjra való jogosultságnak kettős feltétele az, hogy a nyugdíjas az előző év legalább egy napján már nyugdíjas legyen, és a tárgyév februárjában is nyugdíjas legyen.

Így az a nyugdíjas, akinek a nyugdíját 2026. január 1-jei vagy azt követő kezdőnappal állapítják majd meg, 2026-ban még nem lesz jogosult a 13. havi nyugdíjra, csak 2027-től.

Mi történik annak a nyugdíjasnak a 13. havi nyugdíjával, aki 2026. januárban meghal?

E rendelkezés következtében azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és ezért csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

A korábbi szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

A hatályos szabályozás szerint viszont már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.

13. havi nyugdíj vagy 13. havi ellátás?

A 13. havi nyugdíj neve 13. havi ellátás, ha nem nyugdíjban – korbetöltött öregségi nyugdíj, Nők40, hozzátartozói nyugellátások, törvényben felsorolt mezőgazdasági járadékok -, hanem egyéb ellátásban részesülő személy a jogosult (a vonatkozó kormányrendelet 21 jogcímen járó egyéb juttatást sorol fel a korhatár előtti ellátástól a rokkantsági ellátáson át a házastársi pótlékig).

A 13. havi nyugdíj hatása

Ha a 13. havi nyugdíj hatását éves tükörben nézzük, vagyis az adott évi plusz juttatást az adott évi nyugdíj 12 havi összegéhez viszonyítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy az egy havi plusz juttatás éves szinten 8,3%-os nyugdíjemeléssel ér fel.

A könnyű érthetőség kedvéért: 100.000 forint havi nyugdíj esetén a 12 havi nyugdíjbevétel 1.200.000 forint. A 13. havi nyugdíj ezt a nyugdíjbevételt 1.300.000 forintra növeli. Az 1,3 millió forint 8,3%-kal több, mint az 1,2 millió forint.

Ezt azonban csak azok a nyugdíjasok érzik így, akiknek először fizetnek 13. havi nyugdíjat, mert a következő évtől a 13. havi nyugdíj beépül a nyugdíjas éves jövedelmébe.

A 13. havi nyugdíj emelése

A 13. havi nyugdíjra ugyanúgy járnak a kötelező nyugdíjemelések, mint a 12 havi nyugdíjra.

Honnan van és meddig lesz fedezet a 13. havi nyugdíjra?

Minden évben fölmerül az a súlyos kérdés, hogy ki lehet-e fizetni minden év februárjában egy havi olyan plusz nyugellátást – több mint 500 milliárd forint összegben -, amelynek nincs járulékfedezete, vagyis a teljes összegét a költségvetés egyéb bevételei terhére kell előteremteni.

Ez nyilván politikai döntés kérdése, így 2026-ban – a választások előtt két hónappal –  biztosan előteremti a kormányzat a szükséges összeget, vagyis minden jogosult számíthat arra, hogy 2026. februárjában kéthavi nyugdíjban részesül majd.

Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója

Címlapkép: Toók-Bernhardt Bettina

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!