Belföld

Részletesen megmutatta a KSH, hogyan omlott össze a kormány növekedési álma

Az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at. A KSH most közzétett részletes adataiból az is kiderül, hogy az iparunk az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett 2023 utolsó pár hónapja is, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani – írja a Hvg.hu.

Kijózanító pofon érkezett a Központi Statisztikai Hivataltól, amikor nemrég közzétette a 2023-as GDP-adatát: ahhoz képest, hogy a kormány eredetileg 4,1, majd még a módosított várakozás szerint is 1,5 százalékos növekedést tervezett, még csak pluszban sem sikerült zárni az évet. A most közzétett második becslés úgy számol, hogy a nyers adat szerint 0,9, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye.

A pár hete kiadott első becsléshez képest annyit változtatott a KSH a számokon, hogy az utolsó negyedévben 2022 végéhez viszonyítva a naptárhatással kiigazítva nem 0,4, hanem 0,5 százalékos volt a növekedés. A nyers adat az első és a mostani becslésben is stagnálást mutatott, vagyis még nagyobb növekedést jelentett az, hogy 2023 végén több munkanap volt, mint 2022 utolsó hónapjaiban.

A KSH most részletesen is közzétette, miből állt össze az adat.

A 2023-as GDP-adatok elemzését az időjárással kell kezdeni: 2022-ben az aszály hatalmasat ütött a mezőgazdaságon, éves szinten 31,2 százalékos visszaesést mértek akkor, ehhez képest 2023-ban egész jó időjárás és emiatt elfogadható termés volt, ami a rémes összehasonlítási alaphoz képest nagyon nagy növekedést jelentett. A második negyedévben 66,6, a harmadikban 88,2 százalékkal nőtt a mezőgazdaság teljesítménye, a negyedikben pedig 81,1 százalékkal, éves átlagban 68,5-tel. Így jön ki az, hogy ugyan az agrárium nem a legjelentősebb szektor Magyarországon, ha az itteni nagy növekedést nem számolnánk bele a GDP-be, akkor 0,9 helyett 3,1 százalékkal zuhant volna meg a gazdaság.

Az iparunk viszont igencsak gyengén teljesített, az utolsó negyedévben 6,4, 2023 egészében pedig 5,2 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A leginkább a villamos berendezések gyártása esett vissza ezen belül. Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal csökkent október-decemberben, 5,6-tal az év egészében.

A szolgáltató szektor ehhez képest egész enyhe mínusszal zárt: 2023-ban 1,6 százalékkal csökkent a hozzáadott értéke, az utolsó három hónapban 1 százalékkal. Ezen belül a kereskedelemben mért a KSH fájdalmas visszaesést, ott éves szinten 9,7, október-decemberben 8,7 százalékos volt a csökkenés, ehhez kapcsolódóan a logisztika is jókorát zuhant, 5,6 százalékkal. Nem véletlen mantrázza azt a kormány, hogy a legsürgősebb feladat a fogyasztást újra felpörgetni: ahogy minden megdrágult az elmúlt két évben, a legtöbben nagyon visszafogták a vásárlásaikat, a bolti forgalom óriásit zuhant tavaly.

A szolgáltatásokon belül az összképet leginkább az egészségügy javította, ott 9,3 százalékos volt a növekedés, de a kommunikációs szektor 2,6 százaléka sem volt rossz. Amikor 2023 korábbi részeiről ilyen számokat láttunk, azt az elemzők azzal magyarázták: amilyen az állami egészségügy, egyre többen választják a magánszolgáltatásokat, telefonra, internetre pedig az áremelések ellenére is költenek, hiszen muszáj.

De nem csak itt látszik a számokon az, hogy az emberek nagyon visszafogták a kiadásaikat: a hazai fogyasztási kiadások – vagyis mindaz, amit Magyarországon belül költöttek fogyasztásra – egy év alatt 2,4 százalékkal csökkentek. Egyedül a tartós termékeknél volt ezen belül növekedés, méghozzá 1,6 százalékos, a szolgáltatások fogyasztása pedig épphogy csak visszaesett, 0,1 százalékkal. A nem tartós termékeknél viszont 6, a féltartósaknál 2,3 százalékkal csökkent a fogyasztás. Apró jó hír, hogy az igazán rossz éves átlag januártól szeptemberig jött össze, október-decemberben már kicsit javulni kezdett a helyzet.

De a cégek sem nagyon mertek költeni: az állóeszköz-felhalmozásuk 8,7 százalékkal volt kisebb, mint 2022-ben. A legcsúnyább mínuszokat itt is az év közepe hozta, de még az utolsó negyedévben is összejött 3 százalék esés.

Az esést fékezte az, hogy a külkereskedelmi mérlegünk látványosan javult tavaly, a KSH szerint e nélkül -5,7 százalékos lett volna az éves GDP-adatunk. 2023-ban 3,5 százalékkal kevesebb külföldi terméket kellett behozni az országba, mint egy évvel korábban, aminek a fő magyarázata az, hogy 2022-ben egészen extrém árak voltak az energiapiacon. Eközben viszont 2,5 százalékkal több Magyarországon gyártott vagy összeszerelt terméket sikerült külföldön eladni. A magyar gazdaságnak még mindig nagy húzóereje az, hogy nagy külföldi cégek termékeit itt gyártják, az ipari számokon belül is ez a részlet volt az, ami nem teljes pangásban töltötte 2023-at.

Hogyan tovább?

Az egész éves mínusz önmagában csúnyán néz ki, de ezen belül is extra bajt jelent az, hogy a negyedik negyedévben semmilyen növekedés nem volt a harmadikhoz képest, az október-decemberi adatok egyértelműen rosszabbak annál, mint amit a kormány és az elemzők is vártak.

Mivel 2023 rosszul zárult, döcögősebben indulhat be 2024 is: Virovácz Péter, az ING elemzője az első számok közzététele után úgy kalkulált, hogy a gyenge áthúzódó hatás 0,4 százalékponttal rontja az idei kilátásokat. Idén segítség lehet, hogy több nagy autó- és akkuipari beruházás is halad, ha ezek még 2024-ben megvalósulnak, akkor az idei GDP már szebben nőhet, és persze az eddig befagyasztott EU-támogatások érkezése is jól fog jönni.

A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy az emberek mikortól mernek újra vásárolni: jó dolog, hogy már nőnek a reálbérek, de az elmúlt két év akkora sokk volt, és annyira nagy részét égette el a megtakarításoknak, hogy nem tudni, mikor fogják úgy gondolni sokan, hogy lehet kicsit bátrabban költeni, így pörgetni a gazdaságot. Ahogy az is izgalmas lesz még, hogy az MNB kamatcsökkentései mikor jutnak el arra a szintre, hogy a céges hitelezés beinduljon – annak, hogy a forintos 434-es szintről sikerült jóval lejjebb vinni 2022 ősze után, az volt az ára, hogy brutálisan magasak lettek a kamatok és ezzel lefagyott a gazdaság. (via hvg.hu)

Címlapkép: Varga Mihály. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények

Vélemény, hozzászólás?