13. havi nyugdíj, nyugdíjemelés – Eljött a döntés pillanata, minden idősnek meg kell hoznia a döntést
A nyugdíjba vonulás évtizedek munkája után egy sorsfordító döntés, amit nem szabad elhamarkodni. 2025-ben a nyugdíjazás feltételei egyértelműek, de az ideális időpont megválasztása pénzügyileg komoly különbségeket jelenthet. Ebben a cikkben áttekintjük, kik jogosultak 2025-ben öregségi nyugdíjra, milyen feltételeknek kell megfelelniük, és milyen tényezők befolyásolják a nyugdíj összegét.
Nyugdíjkorhatár és jogosultsági idő 2025-ben
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, amely az 1960-ban születettekre vonatkozik 2025-ben. Vagyis idén azok jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, akik 1960-ban születtek, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek.
Emellett 2025-ben is él a nők kedvezményes nyugdíjazási lehetősége: akik elérik a 40 év jogosultsági időt, már akkor is nyugdíjba vonulhatnak, ha nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt. Fontos, hogy ebbe az időbe csak a tényleges munkaviszony és bizonyos, jogszabályban meghatározott ellátási időszakok számítanak bele.
Miért fontos az időzítés?
Sokan nem gondolnak arra, hogy a nyugdíj összegét az is befolyásolja, melyik hónapban és évben kérik az ellátást. A nyugdíjszámítás ugyanis az akkor érvényes valorizációs szorzók, valamint az addig megszerzett szolgálati évek és kereseti adatok alapján történik.
Ha például valaki 2025-ben, de év elején kéri a nyugdíjat, más szorzókkal számolnak, mintha várna pár hónapot. Ez akár havi több ezer forint különbséget is jelenthet hosszú távon.
2025-ös nyugdíjszámítás – mire figyeljünk?
A nyugdíj számítása során a szolgálati időn túl kulcsfontosságú a valorizáció, azaz a korábbi keresetek napjainkhoz való igazítása. 2025-ben az erre használt valorizációs szorzók a 2024. évi átlagkeresethez viszonyítják a korábbi évek béreit. Ez különösen azoknak fontos, akik hosszú munkaviszonnyal rendelkeznek és már évekkel ezelőtt jelentős jövedelemre tettek szert.
Visszamenőleges nyugdíjigénylés 2025-ben
Ha valaki korábban jogosulttá vált, de csak később adja be a kérelmét, akkor is kérheti az ellátás visszamenőleges megállapítását, legfeljebb 6 hónapos időtartamra. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például júniusban adja be a kérelmét, de januártól jogosult lett volna, akkor januárig visszamenőleg megállapítják és egy összegben kifizetik az elmaradt hónapokat.
Aki a nyugdíjkorhatár betöltése után nem igényli azonnal az öregségi nyugdíjat, hanem tovább dolgozik, az nyugdíjnövelésre is jogosult. Ez évente a nyugdíj 0,5%-kal történő emelését jelenti minden további, munkaviszonyban töltött 30 nap után.
Például, ha valaki 65 évesen jogosult, de csak 66 évesen megy el nyugdíjba, az ellátása így akár 6%-kal is magasabb lehet. Ez az emelés élethosszig jár, így hosszú távon jelentős többletet eredményez.
Nyugdíjazási alternatívák: rugalmas döntési lehetőségek
-
Résznyugdíj lehetősége: Magyarországon jelenleg teljes öregségi nyugdíj jár a feltételek teljesítése után, résznyugdíj intézménye nincs.
-
Nyugdíj melletti munkavégzés: 2025-től ismét korlátozásmentes a nyugdíjas munkavállalás – az öregségi teljes nyugdíjban részesülők korlátlanul dolgozhatnak, és keresetük nem csökkenti a nyugdíjukat.
Mikor érdemes nyugdíjba menni?
Az optimális időpont személyfüggő, de az alábbi tényezőket mindenki mérlegelje:
-
Megfelelő szolgálati idő: minden teljes év növeli a nyugdíj alapját.
-
Valorizációs szorzók változása: évről évre módosulhatnak, hatással lehetnek az összegre.
-
Egészségi állapot, életkilátások: korábbi nyugdíj igénylés magasabb élettartam esetén hátrányos lehet.
-
Tervezett továbbfoglalkoztatás: a halasztott nyugdíjazás érdemi növekedést eredményezhet.
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
