Belföld

Magyarországon jelentős visszalépés történt a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásával a jogállamiság tekintetében

A Liberties 2024. évi jogállamisági jelentéséből kiderül,

  • Ez a legátfogóbb független jelentés, amelyet eddig benyújtottak az Európai Unióhoz.
  • Egyre több tilalmat léptetnek életbe a tüntetéseken, különösen a klíma- és a Palesztina-párti demonstrációk esetében.
  • A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 36 más, az Európai Unió egész területéről származó emberi jogi szervezettel együtt hozzájárult a jelentéshez.

2023-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete az EU-ban, mivel a kormányok tovább gyengítették a jogi és demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerét – derül ki a Liberties frissen közzétett 2024. évi jogállamisági jelentéséből. A békés tüntetéshez való jog tekintetében jelentősen nőttek a korlátozások, de sok esetben szelektíven, kizárólag a Palesztina-párti és klímatüntetésekre alkalmazzák őket. A teljes jelentés letölthető itt.

A 2019 óta immár ötödik alkalommal kiadott jelentés bemutatja a 2023-ban az Európai Unióban az igazságszolgáltatás, a korrupció, a médiaszabadság, az újságírók biztonsága, a fékek és ellensúlyok, valamint a civil társadalmi tér tekintetében tapasztalt legkirívóbb jogsértéseket és a rendszerszintű emberi jogi aggályokat. Az átfogó elemzés, amely 19 uniós országot lefedő 37 emberi jogi szervezet együttműködésével készült, az eddigi legbehatóbb olyan „árnyékjelentés” a jogállamiságról, amelyet független polgári szabadságjogi hálózat készített. Az Európai Bizottság figyelembe veszi ezeket a megállapításokat a jogállamiság éves nyomon követése során, megerősítve ezzel a jelentés nemzetközi jelentőségét.

Magyarország tekintetében az Európai Unió és Magyarország közötti, a jogállamiság alapértékeit érintő viták eredményeképpen az elmúlt években fontos pozitív fejlemények történtek az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció elleni fellépés terén. Ám ezek a változások összességükben egyáltalán nem tűnnek alkalmasnak arra, hogy rendszerszinten javítsák a jogállamiság szintjét. Mindeközben 2023-ban jelentős visszalépés történt a szuverenitásvédelmi törvény elfogadásával és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításával, aminek következtében a közéleti részvétel és a sajtó megfélemlítése és elbátortalanodása várható.

A kormányzat Magyarországon a jogállamisággal kapcsolatos követelmények érvényesítését a nemzeti szuverenitás elleni támadásként értékeli a magyar nyilvánosságban, amivel pedig nemhogy nem megerősíti, hanem kifejezetten aláássa a jogállamiság kultúráját. A nemzeti országjelentést a Társaság a Szabadságjogokért készítette, a Magyarországról szóló országjelentés itt érhető el.

A jól működő demokráciákban, mint például FranciaországbanNémetországban és Belgiumban, a jelentés a jogállamisággal kapcsolatos esetenkénti, de nem általánosan elterjedt problémákat tár fel. A tényleges aggályt az jelenti, ha fennáll a lehetősége annak, hogy egy szélsőséges párt kerül hatalomra, mivel így ezek a szórványos problémák a jövőben rendszerszintű problémává válhatnak.

Más, régebbi demokráciákban, például Olaszországban és  Svédországban, ahol a szélsőjobboldal került hatalomra, és fokozatosan erodálja a jogállamiságot, a hanyatlás fokozatos folyamatnak tűnik. Ez annak tulajdonítható, hogy ezeknek a régóta fennálló demokratikus intézményeknek a szilárdsága ellenállóbbá teszi őket a hatalomátvételi kísérletekkel szemben. Szerencsére ez lehetőséget ad a demokrácia híveinek arra, hogy mozgósítsanak, támogatást gyűjtsenek, és fellépjenek ezekkel a demokráciát veszélyeztető erőkkel szemben.

Az unió kialakulóban lévő demokráciáiban a jogállamisági folyamat gyorsan megváltozhat – akár a fellendülés, akár a hanyatlás irányába. Erre példa Szlovákia, ahol a nemrégiben megalakult kormány a magyarországi modell mintájára szisztematikusan lebontja a demokratikus struktúrákat. Eközben Szlovéniában az új, demokráciát támogató kormány aktívan dolgozik a helyzet javításán. Lengyelország példája rávilágít arra, hogy milyen bonyolult kihívást jelent a jogállamiság helyreállítása anélkül, hogy közben akaratlanul is megbontanánk azokat a jogi alapokat, amelyeket újjá szeretnénk éleszteni. Ugyanakkor Magyarország példája felhívja a figyelmet arra, hogy milyen korlátai vannak annak, ha a reformok bevezetése kizárólag az EU nyomására és a szankciók elkerülése végett történik. Annak ellenére, hogy a jogszabályi változtatások megtörténnek, a valódi változáshoz szükség van a demokrácia alulról történő folyamatos támogatására, mivel az elfoglalt intézmények továbbra is tartósan akadályozzák a valódi változásokat.

Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója kijelentette: „Egyetlen állam sem tökéletes jogállam, minden államnak van javítani valója ezen a téren. Az európai kihívásokat és jogállamisági trendeket tárgyaló Liberties-árnyékjelentés tanulságosan megmutatja, hogy a jogállamiság eszméjének érvényesülése érdekében mindig és mindenhol dolgozni kell; ez egy folyamatos munka. Azonban egészen mások a jogállamiság kilátásai az olyan országokban, ahol a jogállamiság a kormányzat működésének is az alapértéke, ahol a kormányzat a hibák kijavításában érdekelt, mint az olyan országokban, ahol a jogállamiság értékeinek való megfelelés igénye nem belülről fakad, hanem inkább valamilyen külső kényszerként értelmezett elvárásként érvényesül. Magyarországon a jogállamiságot azért érik különlegesen súlyos kihívások, mert az utóbbi körbe tartozik.”

Dénes Balázs, az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) ügyvezető igazgatója elmondta:

“A Liberties 2024. évi jogállamisági jelentése azt mutatja, hogy a kormányok szándékos károkozása vagy a jogállamiságot aláásó jogsértések orvoslásának elmulasztása a megfelelő válaszlépések híján idővel rendszerszintű problémákká fejlődhet. Az egyre erősödő szélsőjobboldal ezekre a visszaélésekre építve nagyon gyorsan le fogja rombolni az európai demokráciát, ha az Európai Bizottság nem használja sokkal határozottabb módon a rendelkezésére álló eszközöket, beleértve a kötelezettségszegési eljárásokat vagy az uniós források feltételekhez kötött befagyasztását. Nem érdemes megvárni, hogy Magyarországhoz hasonlóan egy elmozdíthatatlan, antidemokratikus hatalom által foglyul ejtett állam alakuljon ki”.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás

Toók László Flórián

Toók László Flórián újságíró, a Közbeszéd alapító-főszerkesztője.