Szigorúbb szabályok és béremelkedés: ezért fogy a külföldi munkaerő Horvátországban
Horvátországban egyre kevesebb külföldi munkavállaló érkezik, aminek hátterében részben az idei évben szigorodó idegenrendészeti szabályozás, részben pedig a bérek emelkedése áll. A folyamatot tovább erősíti, hogy mind több nyugdíjas tér vissza részmunkaidőben a munkaerőpiacra, ezzel is csökken a külföldi dolgozók iránti igény – írta csütörtökön a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.
Az év első tíz hónapjában valamivel több mint 149 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki, 27,7 ezerrel kevesebb a tavalyi adatnál, ami 15 százalékos visszaesést jelent. Így a tavalyi 206 ezres csúcsot követően az engedélyek száma idén várhatóan 180 ezer alá esik – írta a lap a horvát munkaügyi hivatal (HZZ) adataira hivatkozva.
A külföldi munkaerő beáramlásának lassulásában meghatározó szerepet játszik a márciusban életbe lépett, szigorított idegenrendészeti szabályozás. Bár a módosítások a szakma szerint nagyobb átláthatóságot és rendet hoztak a munkaerő-közvetítésbe, több ágazat – különösen a fuvarozói – hosszabbodó engedélyezési eljárásokra panaszkodik. Eközben a bérek folyamatos növekedése sok korábban nehezen betölthető állást ismét vonzóbbá tett a hazai munkavállalók számára, és egyre több nyugdíjas dönt a részmunkaidős visszatérés mellett – ami tovább mérsékli a külföldi munkaerő iránti keresletet.
Az új foglalkoztatások száma különösen visszaesett: októberben már csak minden harmadik kiadott engedély irányult új munkaviszonyra, a többi hosszabbítás vagy szezonális foglalkoztatás volt. A legnagyobb csökkenés az építőipart érintette, ahol az első tíz hónapban közel 30 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki: 44,9 ezret a tavalyi 63,3 ezerrel szemben.
A külföldi munkavállalók összetétele is jelentősen átalakul. Bár továbbra is Bosznia-Hercegovinából érkezik a legtöbb munkavállaló, számuk 16 százalékkal csökkent. A legkisebb visszaesést a nepáli munkásoknál regisztrálták – mindössze öt százalékot -, míg a legnagyobbat a bangladesieknél: számuk a tavalyi 11,2 ezerről 2,9 ezer alá esett.
A HZZ által kiadott pozitív szakvélemények aránya is mérséklődött: a tavalyi 87 százalékról 71 százalékra. A legkeresettebb foglalkozások között továbbra is a szakácsok vezetik a listát: átlagos bruttó bérük idén 1252 euróra (mintegy 480 ezer forint) nőtt, ami 200 euróval magasabb a tavalyinál.
Címlapkép: Pixabay
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
