Kinek jár a 30 ezres nyugdíjas élelmiszer-utalvány, és hogyan kaphatja meg? Itt a teljes lista és határidők!

A törvény után kisvártatva érkezik a kormányrendelet is a nyugdíjas élelmiszer-utalványról – kezdte a Közbeszédnek küldött friss hírlevelét Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Mint ismeretes, a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény vezeti be a nyugdíjas élelmiszer-utalványt. Az eleve agyonkomplikált törvényi rendelkezések végrehajtására hamarosan megjelenik a kormányrendelet is (a tervezete már megjelent a kormány honlapján, a kormany.hu-n lehet olvasgatni).

Mielőtt dióhéjban ismertetném a legfőbb tudnivalókat, ismételten hagsúlyozom, hogy számomra teljességgel érthetetlen, miért nem az egyszerű megoldást választotta a kormányzat, ha a nyugdíjasokat plusz juttatásban szeretné részesíteni. Kiadhatott volna például egy olyan kormányrendeletet, amely egyetlen sorban elrendelte volna, hogy a 2025. szeptemberi havi nyugdíjakat egységesen 30 ezer forinttal növelt összegben kell kifizetni minden jogosultnak. Így a nyugdíjasok dönthették volna el, mire akarják költeni ezt az eleve erősen korlátozott mennyiségű pénzt – sok nyugdíjasnak például a gyógyszerek megvásárlása nagyobb gondot okozhat, mint a párizsi és a tej megvétele.

Most már azonban biztos, hogy nem az egyszerű megoldás valósul meg.

A jogszabályi rendelkezések szerint a négy címletben (3 x ötezer, 3 x háromezer, 2 x kétezer, 2 x ezer forint) nyomtatott utalványt a postás viszi ki a nyugdíjasoknak úgy, hogy legkésőbb október 15-ig meg kell történnie a kézbesítésnek vagy a kézbesítés kísérletének.

A túlszabályozási buzgalom már itt félreértést okozott, és jól ráijesztett a nyugdíjasokra, mert a rendelet tervezett szövege szerint „az egyetemes postai szolgáltató a kézbesítést kizárólag egyszer kísérli meg. A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet – a kincstár honlapján közzétett módon – a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2025. november 14.”

Ezt a nyugdíjas szervezetek rögtön és teljes joggal nehezményezték, ennek nyomán pedig a kormányzat sietett értelmezni a saját tervezetét, és megnyugtatólag közölte, hogy természetesen a sikertelen kézbesítést követő 10 napon belül az általános szabályok szerint a postán is átvehető lesz az utalvány, ha valakit a postás nem talált az utalvánnyal otthon, és csak e tíz nap elteltével kell majd a pótlólagos igényléssel a kincstárhoz fordulni. Mondjuk ezt a rendelet szövegében is célszerű lenne tisztázni.

Az utalvány csak 2025. december 31-éig lesz felhasználható.

A rendelet tisztázza, hogy ki jogosult az utalványra.

Két feltételnek kell teljesülnie, hogy az érintett személy utalványt kaphasson:

• Magyarországon kell élnie és tartózkodnia (vagyis a külöldön élő vagy tartózkodó nyugdíjas nem jogosult az utalványra),
• 2025. júliusában már nyugdíjasnak (vagy az egyéb jogosító ellátások valamelyikében részesülőnek) kellett lennie.

A rendelet 25 jogcímen sorolja az utalványra jogosító ellátásokat:

• saját jogú öregségi nyugdíj (ide tartozik a Nők40 is),
• hozzátartozói nyugdíjak (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás)
• a mezőgazdasági szövetkezeti és szakszövetkezeti tagok különféle járadékai,
• a korhatár előtt igénybe vehető különböző juttatások (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék),
• az egészségi állapotra tekintettel megállapított különböző juttatások (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, rokkantsági járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka),
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátások,
• polgármesterek közszolgálati járadéka,
• a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátások, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a nemzeti gondozási díj, valamint
• házastársi pótlék vagy házastársi jövedelempótlék.

Kimarad viszont a felsorolásból

1. (a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás, az árvák kiegészítő támogatása és a honvédek baleseti járadékára való jogosultsága megállapításának és folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti) kiegészítő rokkantsági támogatás,
2. (a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti) árvák kiegészítő támogatása, és
3. (a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti) kiegészítő hozzátartozói támogatás.

Ezeket a kiegészítő támogatásokat például a rendszeres nyugdíjemelésről szóló kormányrendeletek külön jogosító ellátásokként határozzák meg, az élelmiszer-utalványra jogosító ellátások köréből viszont kimaradtak, feltehetően azért, mert a fegyveres hivatásos állomány rokkant tagjait és elhunyt tagjainak özvegyeit és árváit nem kívánták az alapellátásuk mellett a kiegészítő ellátásukra tekintettel is utalványban részesíteni. Nem túl szép megoldás.

Az utalvány kizárólag hideg élelmiszer vásárlására fordítható (mint ismeretes, a törvény részletesen körülírja a hideg élelmiszer fogalmát: ez ugyanis olyan élelmiszer, amely a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti I–IV. áruosztályba tartozó termék, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, továbbá V. áruosztályba tartozó termékek közül a só….)

A rendelet rátesz még egy lapáttal, és részletesen leírja, milyen kereskedelmi egység minősülhet hideg élelmiszert árusító helynek.  Az ágazati besorolási számokat mellőzve ilyen hely az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet, a zöldség, gyümölcs kiskereskedelmet, a hús, húskészítmény kiskereskedelmet, a kenyér-, pékáru-, édesség kiskereskedelmet, az egyéb élelmiszer kiskereskedelmet folytató kereskedő és az őstermelő.

Itt persze nem ér véget a már eddig is elképesztően agyonbonyolított rendelkezések sora.

Az élemiszer-utalványról eleve szőrszálhasogató definíciót ad a törvény, eszerint az nem más, mint a kincstár által kibocsátott, a kincstárral szembeni pénzkövetelést megtestesítő, de bankjegynek, forgatható utalványnak, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek, valamint értékpapírnak nem minősülő és kizárólag élelmiszerárusítónál hideg élelmiszer megvásárlása ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló papír alapú fizetési eszköz.

A rendelet részletesen meghatározza az utalvány tartalmi és formai kellékeit is, eszerint a nyugdíjas élelmiszer-utalvány

• 3 darab 5000, 3 darab 3000, 2 darab 2000, 2 darab 1000 forintos címletértékű,
• sorszámozott és vonalkóddal ellátott,
• egyedi vízjelet tartalmaz,
• tartalmazza a kibocsátó megnevezését,
• tartalmazza az érvényességi idejét,
• a kincstár által meghatározott és a honlapján nyilvánosságra hozott biztonsági elemekkel rendelkezik.

Nem lett volna összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és millárdokkal olcsóbb odaadni a jogosultaknak egyszeri 30 ezer magyar forintot a szeptemberi nyugdíjukhoz hozzácsapva?

A kereskedőket  (őstermelőt, élelmiszerboltot, szupermarketet, hipermarketet) az különösen örömmel töltheti el, hogy megkérdezésük nélkül a nyakukba kaptak egy sor feladatot: az utalványok ellenőrzését, a felhasználás igazolását, az utalványok pénzre váltását, mindez persze külön nyilvántartással, ellenőrzéssel, sőt, azzal a kötelezettséggel, hogy  utalványokat beváltó bank a beváltáskor elvégzi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. A kereskedőket nyilván az is megnyugvással tölti el, hogy az utalványok felhasználását az általános fogyasztóvédelmi hatóság bármikor ellenőrizheti.

Előreláthatóan a bank is repes majd az örömtől, hogy ingyen végezhet pluszmunkát (ugyanis nem számolhat fel díjat, jutalékot a nyugdíjas élelmiszer-utalvány beváltása során). A kereskedőhöz a tényleges pénz persze csak jelentős késéssel állhat majd a házhoz (a rendelet szerint a bank és a kincstár közötti végső elszámolás határideje 2026. május 15.).

Az utalvány egyébként mentes a végrehajtás alól (ez fontos azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíját valamilyen tartozásuk miatt levonás terheli), nem minősül jövedelemnek, viszont nem is örökölhető (nem mintha bármi súlya lenne az utalványnak vagy maradékának bármilyen hagyatéki eljárásban).

Szerencsére a költségvetés fedezi az utalványosdi költségeit, ami a rendelet-tervezethez készített hatásvizsgálat szerint 82.734.843.180 forint, azaz közel 83 milliárd forint. A hatásvizsgálat szerint a jogosultak száma 2,6 millió fő (korábban minden hasonló esetben 2,4 millió jogosulttal kalkuláltak). Ha valóban 2,6 millió jogosult lenne, akkor minden egyes 30 ezer forintos utalványra 1822 forintos költség esne, vagyis a járulékos költségek (nyomda, posta, etc.) 4,8 milliárd forintot tennének ki.

Ha esetleg mégis 2,4 millió tényleges jogosult lenne, akkor a költség sokkal súlyosabb tétel (minden utalványra 4473 forint költség esne, így a járulékos költségek már meghaladnák a 10,7 milliárd forintot!)

Persze az összes járulékos költséget meg lehetne takarítani, ha egyszerűen nyugdíjtöbbletként mindenkinek elutalnának a szeptemberi nyugdíjához hozzácsapva plusz 30 ezer forintot…

A választások előtt várható politikai viharokban még bármi elképzelhető, akár 2026 első hónapjaiban felhasználható új élelmiszer-utalvány kibocsátására is sor kerülhet.

Mint korábban említettem, 2021. júniusában sem gondolta senki, hogy 2021. novemberében minden érintett megkapja  a maximális összegű, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, arra meg végképp senki nem gondolt, hogy a 13. havi nyugdíj részleges visszaépítése helyett 2022. februárjában a várt kétheti plusz nyugdíj helyett kifizetik a teljes havi plusz nyugdíjat.

Egyébként ha az élelmiszer-utalvány összegét akkorára lőtték volna be, hogy az fölérjen reálértéken a 2021-es 80 ezer forintos nyugdíjprémiumhoz, akkor az utalvány összegét 120 ezer forintban kellett volna meghatározni (a 2022-es 14%-os, a 2023-as 18,6%-os, a 2024-es 6%-os és a 2025-ös 3,2%-os nyugdíjemelés alapján).

Sajnos ehelyett csak ennek egynegyedét, harmincezer forintot szavazott meg a nyugdíjasoknak a kormány – egyelőre.

A nyugdíjasok egyébként sem arra vágynak, hogy eseti ajándékokkal próbálják lekenyerezni őket, hanem arra, hogy a nyugdíjuk összegébe a nyugdíjemelés révén beépülő plusz jövedelemhez jussanak.

A nyugdíjemelés mai eljárása ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet – pontosan ezért kell állandóan eseti ajándékokat kitalálni a nyugdíjasok romló közérzetének javítása érdekében -, így a nyugdíjemelést mielőbb meg kell változtatni – de erre nyilván csak a választások után lehet majd visszatérni.

Vajon milyen lehetne egy olyan nyugdíjemelés, amellyel minden magyar nyugdíjas sokkal jobban járna, éppen úgy, ahogyan a szlovák, a cseh, a lengyel vagy a balti nyugdíjasok?

Ehhez a nyugdíjakat meg kell emelni az infláció mértékével (eddig nem lenne változás), de az inflációs emeléshez hozzá kell adni a nettó reálkereset növekedésének meghatározott mértékét, jellemzően a növekedés felét. Egy ilyen emelési rendszerben ha a tárgyévi infláció például 5% lenne, a nettó reálkeresetek pedig az előző évben például 6%-kal növekedtek volna, akkor a nyugdíjakat a tárgyévben  5 + 3 = 8%-kal kellene emelni. A nyugdíjas elszegényedési csúszda meredeksége máris csökkenne.

A nyugdíjemelés remélt új eljárására változatlanul az teremthet bőséges fedezetet, ha közelítenék az EU átlagszintjéhez (a GDP 10,9%-a) a nyugdíjrendszerre fordítandó magyar költségvetési kiadásokat (ami jelenleg mindössze a GDP 7,45%-a).

Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója

Címlapkép: Freepik

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!