Belföld

Az európai átlag 60 százalékából élnek a magyarok

Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő (megszerzett jövedelem) az idén 10 833 euró (havi nettó 350 ezer forint) volt Magyarországon, ami az európai átlagos vásárlóerő alig 61 százaléka. Ezzel az eredménnyel Magyarország a 29. helyen áll a 42 tagú listán – derül ki a GfK európai vásárlóerő felméréséből, melyről a Népszava írt.

Az elmúlt egy évben 24 százalékkal nőtt a magyarok vásárlóereje nominálisan, ám ez az adat csalóka, hiszen az adatot nem korrigálták az EU legmagasabb – 17-18 százalékos – inflációjával. Az EU-ban az átlagosan elkölthető jövedelem 17 688 euró, a TOP 3-ba Lichtenstein, Svájc és Luxemburg került, de a top 10-ben megtalálható a kormány által 2030-ra utolérni kívánt Ausztria (26 671 euró), vagy Németország (26 271 euró), de Spanyolország a  16 449 eurós egy főre jutó vásárélóerő-jövedelemmel már átlag alatt van.

Magyarországa a 29. helyre került – ez egy hellyel jobb a tavalyi adatnál. Itthon nem meglepő módon nagy különbségek vannak: a fővárosban 14 ezer euró az egy főre jutó vasárlóerő, ez is csak az európai átlag 79,3 százaléka. A második legmagasabb az egy főre jutó jövedelem Komárom megyében 11,8 ezer euróval, majd Fejér és Pest megyék következnek 11 ezer euró feletti jövedelemmel, a sereghajtó, akárcsak a korábbi években, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 8 475 euró, ami az európai átlag alig 48 százaléka. Az első tíz leggazdagabb település listáját idén Nádudvar vezeti, míg a tavalyi első Üröm a második helyre esett vissza. Paks továbbra is a harmadik, Tata után idén Nyergesújfalu is bekerült az első tízbe.

A vásárlóerő az adók és társadalombiztosítási járulékok nélkül rendelkezésre álló jövedelemre utal, beleértve a transzferfizetéseket (családi pótlék, nyugdíj, szociális ellátások) is, és egy főre és évre vetített indexként jelenik meg euróban. A GfK vásárlóerő a nominális rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik, vagyis az értékek nincsenek inflációval kiigazítva.  Az általános vásárlóerőből (jövedelemből) a fogyasztók fedezik az élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, de az energiaköltségekre, a magán-öregségi ellátásra és a biztosításra, valamint egyéb kiadásokra, például a nyaralásra, a mobilitásra fordított összes kiadást is, vagyis a rangsor egyfajta jóléti mutatónak tekinthető. (via nepszava.hu)

Fotó: PxHere

lapszemle

lapszemle

Vélemény, hozzászólás?