Több százezer embert érintettek a változások, így alakították át a magyar nyugdíjrendszert
A magyar nyugdíjrendszer több olyan sajátos szabályt is tartalmaz, amely más országokhoz képest különlegesnek számít. A nettó nyugdíjszámítástól a nők kedvezményes nyugdíján át a korkedvezmény és a rokkantsági nyugdíj megszüntetéséig több olyan döntés született, amely ma is érezteti a hatását a nyugdíjrendszerben.
A magyar nyugdíjrendszernek hat olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében – tájékoztatott Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.
A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja – amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé.
2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás nagy hatást gyakorolt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára. A 2022-re befejeződő fokozatos korhatáremelés, a magánnyugdíjpénztári rendszer 2010. szeptemberi de facto visszaállamosítása, a korhatár előtti nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj 2012. január 1-jétől hatályba lépett megszüntetése, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának 2011. január 1-jei bevezetése ez a négy rendszerszintű beavatkozás.
A nyugdíjkorhatárt más államok is emelik, a tőkefedezeti nyugdíjpillér – bár egyre kevésbé – más országokban is hiányozhat, az viszont unikális, hogy Magyarországon az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és annak alapján korkedvezményes nyugdíjat kérni, mint ahogyan az is, hogy a rokkantsági nyugdíjakat radikálisan kimetszették a nyugdíjrendszerből.
A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó 2011. év végi megszüntetése az MNB akkori értékelése szerint évente átlagosan a GDP 0,4%-ával javította a nyugdíjkassza egyenlegét, amit viszont bőven el is vitt és visz a nők kedvezményes nyugdíja, amely átlagosan a GDP 0,57%-ával egyező összegben rontja a mérleget. Vagyis amit nyertek a réven a kormányzati nyugdíjreformerek, azt el is vesztették rögtön a vámon. Az érintetteknek sok szenvedést okozva.
Persze soha nem késő javítani a helyzeten.
Ha többet szeretne tudni a magyar nyugdíjrendszerbe rejtett hungarikumokról, olvassa el Farkas András erről írt összefoglalóját.
Farkas András megjegyezte, hogy az eredeti összefoglalója óta „szerencsére az addigi nyolcból két hungarikum is eltűnt a rendszerből”, 2026. január 1-jétől már nem kell szüneteltetni a nyugdíjas egészségügyi dolgozók nyugdíját sem, ha dolgoznak a nyugdíjuk mellett, továbbá várhatóan 2027. január 1-jétől a minimális nyugdíjösszeget 120 ezer forintra emelik – bár ez utóbbiról még nem jelent meg jogszabályi rendelkezés – jegyezte meg.
Címlapkép: Pixabay
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
