Vajon egészséges a kávé, vagy sem?
A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, ám a történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon. Melyik áll közelebb a valósághoz?
A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról.
Mi történik a szervezetünkben, ha kávézunk?
Tudományos kutatások és eredmények a kávézás egészségügyi hatásairól:
Cukorbetegség
Több nagy tanulmányból az derült ki, hogy az intenzív kávéfogyasztás – legalább napi négy-hat csésze – kb. egyharmadával csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A vizsgálatok többségéből úgy tűnik, a koffeinmentes kávénak is van ilyen hatása, de jóval gyengébb. Érdekes, hogy a rövid távú klinikai vizsgálatokban a koffein rontotta a glükóztoleranciát és csökkentette az inzulinérzékenységet, amit ellenkező irányú, diabetogén hatásnak kell tekintenünk.
Parkinson-kór
Más vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy a legalább napi egy csésze kávé elfogyasztása férfiaknál a rákövetkező tíz év során 40−60%-kal csökkentette a Parkinson-kór kialakulásának veszélyét. A megelőző hatás arányos volt a kávéivás mértékével.
Ellentmondó tapasztalatokat hoztak viszont a nők kávéivására vonatkozó hosszú távú megfigyelések. Azoknál a nőknél, akik menopauza után hormonpótló kezelésben részesültek, a koffein nem nyújtott védelmet a Parkinson-kór kialakulása ellen, ami arra utal, hogy az ösztrogén hormon – ma még tisztázatlan módon – megváltoztathatja a koffein hatását.
Tekintve, hogy a koffein és a cukorbetegség, illetve a Parkinson-kór kialakulása közti összefüggések nem kellően tisztázottak, a pozitív eredmények ellenére nem lenne helyénvaló a kávéfogyasztást e betegségek megelőzésére ajánlani.
Vastagbéldaganat
A számos, nagy létszámú kutatás ellenére nem világos a koffein és a vastagbél-végbélrákok közti kapcsolat sem. Több tanulmányban úgy tűnt, a rendszeres kávéfogyasztás mintegy negyedével csökkenti e daganattípus kialakulásának veszélyét. Más, nagyobb bizonyító erejű vizsgálatokban azonban ezt a megfigyelést nem sikerült megerősíteni. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy a két legjelentősebb tanulmányban viszont a koffeinmentes kávé ivása csökkentette a kolorektális rákok rizikóját. Az ígéretes eredmények ellenére tehát a kávé nem igazán látszik alkalmasnak a vastagbél-végbélrák megelőzésére.
Májgyulladás
A krónikus májgyulladás következménye lehet hosszabb távon a májzsugorodás, a cirrózis, amely a májsejtek folyamatos pusztulásával, a máj működésének romlásával és más szövődményekkel, nem ritkán a máj rosszindulatú daganatával jár együtt. A fejlett országokban a cirrózis leggyakoribb oka az alkoholizmus és a hepatitis B, illetve hepatitis C vírus. Jelentős számú, hosszú távú követéssel együtt járó vizsgálatban kutatták a kávéfogyasztás hatását a májzsugorodásra, és azt találták, hogy a rendszeres kávéivás csökkenti a cirrózis és a vele összefüggő halálozás kockázatát. Különösen hatékonynak találták a kávézás jótékony hatását alkoholos eredetű májkárosodás esetén. Több tanulmány igazolta, hogy a májzsugorodás talaján kialakuló májrák rizikóját, illetve az ahhoz kapcsolódó halálozást napi egy csésze kávé körülbelül felére csökkenti.
Szív- és érrendszer
Bár a klinikai vizsgálatokban vérnyomásemelő hatásúnak találták, nincs rá bizonyíték, hogy növelné a szív-érrendszeri megbetegedések veszélyét.
Csontritkulás
Napi három csésze kávé – megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitel mellett – csökkentheti a csontritkulás és az ezzel összefüggő csonttörések kockázatát, különösen idősebb korban.
De mégis mennyit?
