Belföld

Tényleg új világ köszönt március 28-án a webshopokra?

Csütörtöktől élesedik az új rendszer: a webáruházaknak a Magyar Posta kiszállítási tevékenységét is fel kell kínálniuk az oldalukon. Korábban sok volt a kérdés, a bizonytalanság azzal kapcsolatban, pontosan mit is várnak el a webáruházaktól, és sok szereplő jelezte, milyen negatív következményekkel járhat a hazai online shopok számára az előírás teljesítése.

Tudomásunk szerint a webáruházak érdekképviselete egyeztetett a Magyar Postával, hogy sorvezetőt adhassanak a szakmának, ezért is voltunk kíváncsiak rá, hogy közvetlenül a bevezetés előtt tisztult-e már a kép.

Sajnos nincs új információnk a részletekkel kapcsolatban

– mondta el érdeklődésünkre a webáruházakat képviselő Ecommerce Hungary alelnöke, Zabari István. Példaként megemlítette, két NGM-állásfoglalást látott, az egyikben azt írták, hogy a külföldi webáruházakra is érvényes lesz az előírás, a másikban meg azt, hogy nem. Az érdekképviselet weboldalán az utóbbi NGM-állásfoglalás érhető el, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) kérdései alapján állított össze.

Az élelmiszer-kiszállítással kapcsolatban például azt írja az NGM-állásfoglalás, hogy azt a posta nem feltétlenül tudja vállalni, de ha nem élelmiszert venne a vevő, akkor már fel kell kínálni a postai szolgáltatást. A postai ÁSZF március 28-án életbe lépő 1. sz függeléke felsorolja, melyek azok a dolgok, amelyeknek a szállítását nem vállalja a posta. Ebben szerepel az is: nem vállalják a postai szolgáltatási szerződés megkötését olyan postai küldeményekre, amelyek tartalma:

  • aznapi házhoz szállításra készített melegétel;
  • a postatechnológiai kezelés teljes időtartama alatt folyamatos hűtést igényel, akár annak ellenére is, hogy a feladó a belső csomagolás részeként biztosította az elhelyezett tartalom hőmérsékleti követelményeinek megfelelő körülményeket.

De mi a helyzet, ha egyszerre rendelnénk – mondjuk – krumplit, nyers húst, fagyasztott epret, kávéfőzőt és mosószert? Akkor a húst és az epret nem szállítja ki a posta, de a többi terméknél fel kell kínálnia a postai kiszállítást is a webáruháznak?

Keressük a megoldást, egyeztettünk a vezetőkkel, hogy tegyük későbbre a bevezetést, dolgozzuk ki együtt a részleteket, de nem kaptunk visszajelzést

– mondta Zabari István.

Más lépésekre sokkal nagyobb szükség lenne

Szerinte az egyetemes szolgáltatónak nem ez lenne a feladata, amit most előírtak. Hiszen a magyar e-kereskedelem így is hátrányban van az áruértéket be nem valló, ezáltal feltehetőleg minimális vámot fizető, talán valamennyi áfát bevalló, de hulladékkezelési díjat szinte biztosan nem fizető, amennyire tudni lehet javarészt távol-keleti cégekkel szemben.

Üzletileg, nemzetgazdasági szempontból inkább az lenne az egyetemes szolgáltató szerepe szerinte, hogy összekösse azokat az adatokat, információkat, amelyek nála rendelkezésére állnak a Magyarországra bejövő árukról, és ezáltal elérjék, hogy a külföldi webáruházak is befizessenek minden kötelező díjat, adót, közterhet. És ha ezt mégsem teszik meg, akkor állítsa meg a posta a csomagot.

Ha nem teszünk ebben lépéseket, akkor ezek az összegek továbbra is hiányozni fognak többek között az államkasszából. Arról nem beszélve, hogyha ez nem változik, akkor a magyar e-kereskedők esélyei is egyre csökkennek, mert nem egyenlőek a versenyfeltételek – tette hozzá.

Ahelyett, hogy a legnagyobb szereplőt, a Temut rászorítanák a kötelező fizetendők megfizetésére, inkább a magyar webáruházakat vegzálják azzal, hogy kötelező a postát is felkínálni a kiszállításhoz – fogalmaz Zabari István. Pedig ez számos hátrányt okozhat a más kiszállítóval többéves szerződésben lévő cégeknek.

Ezzel arra célzott, hogy a futárcégekkel kötött többéves szerződésekben be kell vállalni egy adott csomagszámot, és ha ennek egy részét elviszi a posta, akkor akár egy–két évre visszamenőleg is kötbért szabhat ki a futárcég a webshopra, akár a szolgáltatási díj 8–10 százalékát is – a vállalt darabszám nemteljesítése miatt.

Gond az is, hogy egy webáruház nem súly alapján állapítja meg a kiszállítási díjat, hanem vásárlási összeg alapján – a posta meg a regisztrált webshopoknál súlydíjat írt elő. Nem mérik a súlyt jelenleg, és nem tudják gazdaságosan beleépíteni a mostani működési modelljükbe a súlydíjat. Az igen kisösszegű rendeléseknél pedig a posta elvihet mindent. Jelenleg, ha például 100 forintért rendel valaki, annak a kiszállítása (csomagolással és a többi költséggel együtt) akár 2–3 ezer forint is lehet – ezt biztosan nem fogja választani a megrendelő, ha a posta legalacsonyabb díja 990 forint. De abban nincs benne a csomagolás és a többi költség, így azt elbukja a webáruház. Hacsak külön tételként fel nem számítja.

Ebben a formában életképtelen a rendelkezés. Egy mondattal nem lehet megváltoztatni, újra szervezni a teljes logisztikai üzletágat. Nemzetgazdasági hasznot nem hoz az intézkedés. Az e-kereskedők egy részének pedig kifejezetten hátrányt jelent

– összegezte az alelnök.

Mi várható március 28-tól?

A Magyar Postával azért egyeztettünk, mert szerettünk volna kiadni egy minden részletre kiterjedő útmutatót, de sajnos nincs előrelépés – tette hozzá. Most is csak abból tájékozódhatnak a webáruházak, ami a posta honlapján kint van, illetve, amit a megkeresetteknek emailben írtak.

A gond az, hogy egyrészt ezek a postai információk korántsem fednek le minden részletkérdést, másrészt nem végrehajtási rendeletek. A jogszabály pedig csak arról rendelkezik, hogy biztosítani kell március 28-tól a postai kiszállítás lehetőségét. De hogy ez például csak a házhoz szállításra vonatkozik-e vagy a postai boxok használatára is, az nincs tisztázva. Az NGM állásfoglalásban csupán azt írják: minél szélesebb legyen a paletta.

A posta azt írta az oldalán, hogy nem kötelező vele sem szerződni, sem regisztrálni náluk, így végül is van egy harmadik út is, hogy enélkül adja fel a rendelést az oldalán felkínáló webáruház, egyesével a postán. De ennek Zabari szerint nincs értelme.

Nem akarunk azzal foglalkozni, hogyan lehetetlenítsünk el egy jogszabályt. Inkább azzal kellene foglalkoznunk, hogyan védjük meg közösen a magyar webáruházak érdekeit.

És mi várható március 28-tól? Zabari István szerint
biztos, hogy nem kínálja fel az összes webáruház határidőre a postát, mint kiszállítót.
Azt nem tudják, hány webáruház nem szállít jelenleg a postával, arról pedig nem akart találgatni, vajon bírná-e a posta, ha minden webáruház felkínálná március 28-tól a postai kiszállítást, és élnének is ezzel a vevők nagy számban.

A Magyar Posta kérdésünkre azt írta, üzleti titok miatt nem válaszolhatnak arra, hogy január elsején hány olyan webáruházról volt tudomásuk, amelyek nem kínálták fel a postai kiszállítást, illetve hányan regisztráltak, szerződtek már a kötelezettség teljesítéséhez, valamint tavaly hány webáruházi csomagot szállított ki a posta, és ehhez képest mennyire számítanak a március 28-től kezdődő új rendben.

Zabari István úgy tudja, hogy az érintett 4791 céget (amelyek főtevékenységként webáruházat üzemeltetnek) emailben megkereste a posta. Ugyanakkor minden bizonnyal számos olyan vállalkozás is működik, amelyek nem főtevékenységként foglalkoznak e-kereskedelemmel, és talán nem is tudnak az új szabályról, esetleg nem tudják azt értelmezni. És csütörtökig már valószínűleg nem lesz olyan egyeztetés, amelyen tisztázni lehet a problémás részleteket. Zabari azt sem tartja kizártnak, hogy lesz, aki jogi úton megtámadja az új előírást.

A Magyar Postának még nincs szerződése a Temuval
Megnéztük, hogy a magyar piacot leuraló Temu vajon megfelel-e annak a csütörtökön élesedő elvárásnak, amely felkínálja a Magyar Posta kiszállítási szolgáltatását.

Az oldalukon úgy látszik egy-egy termék megrendelésénél, mintha megfelelne, mert a kiszállításnál feltüntetik a DPD neve mellett a Magyar Postát is. Viszont úgy láttuk, nem lehet választani a megrendelésnél, hogy a két cég közül melyik szállítson. Szóval olyan, mintha felkínálnák a postai kiszállítást, de mégsem. Megkérdeztük a két céget, szerződésben állnak-e a Temuval. A DPD-től nem érkezett válasz.

A Magyar Posta azt írta, nincs közvetlen szerződése a Temuval, ugyanakkor hozzátették, hogy az esetlegesen konszolidátorként működő ügyfeleikről és azok csomagösszetételéről nem áll módjukban adatot kiadni.

A Temu megkeresésünkre annyit írt: dolgoznak azon, hogy megfeleljenek az előírásoknak. (via 24.hu)

Fotó: Pixabay

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények