Belföld

TASZ-siker: Bíróság mondta ki, hogy az adatvédelmi hatóság nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben

A Közbeszédet csütörtöki közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) sajtóirodája arról tájékoztatta, hogy a Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Társaság a Szabadságjogokért Pegasus-szal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság.

Az ítéletek alátámasztják a TASZ álláspontját, vagyis hogy az adatvédelmi hatóság nem látta el a feladatát, és nem védte meg az állampolgárokat a Pegasus-ügyben.

A TASZ Pegasus-szal megtámadott ügyfelei – Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid és Németh Dániel újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. Erre nem került sor: vizsgálata során a hatóság mindent rendben talált, a határozata jelentős részét pedig titkosította, vagyis hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak az embereknek, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg a Pegasus szoftverrel.

A NAIH nem reflektált arra sem, hogy az érintettek – újságíróként és ügyvédként – különösen szenzitív adatokat kezelnek a munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, amely szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Végezetül 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, hosszú időre akadályt gördítve a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, de nem a megfigyeltek érdekeit szolgálva. Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a TASZ ügyfelei bírósághoz fordultak.

Az adatvédelmi hatóság alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak. Ráadásul nemcsak egy konkrét megfigyelés számíthat jogellenesnek, hanem az a helyzet is, amikor a megfigyelés papíron törvényes, de a törvény annyira megengedő, hogy érdemi alapjogi követelmények hiányában bárki „törvényesen” megfigyelhető. A Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne. Az ítélet bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.

„A Törvényszék remélhetően rászorítja az adatvédelmi hatóságot, hogy az adatvédelem elsőszámú letéteményeseként ne a nemzetbiztonsági szolgálatok álláspontját tegye magáévá kritikátlanul, hanem nyújtson hatékony támogatást ahhoz, hogy a Pegasus segítségével megfigyelt közéleti szereplők utólagosan megtudhassák, hogy mikor, miért és mennyiben figyelték meg őket” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje.

„Az ügy a konkrét jogsértésein túl rámutat arra, hogy mennyire súlyos problémákat okozhat mind egyéni, mind társadalmi szinten az, ha a jogalkalmazók pusztán a formális, írott jogszabályi rendelkezéseket veszik figyelembe, anélkül, hogy a szabályozás célját és alkotmányos szerepét értékelnék. Ebben jelent előrelépést a bíróság mostani döntése” – jelentette ki Nehéz-Posony Kata, a TASZ ügyvédje.

A Pegasus-eljárásokban a jogi képviseletet Hüttl Tivadar, Molnár Noémi és Nehéz-Posony Kata ügyvédek biztosítják.

A TASZ nemrég az Alkotmányvédelmi Hivatallal szemben is pert nyert: akkor Adrien Beauduin Pegasus-szal megfigyelt belga diákaktivista ügyében mondta ki a bíróság, hogy az AH-nak nyilatkoznia kell arról, hogy kezelnek-e róla adatokat.

A TASZ Pegasus-ügyben végzett tevékenységéről részletes információk a tasz.hu/allami-megfigyelesek/ oldalon érhetők el.

Támogasd a Közbeszédet. Köszönjük szépen!

Toók László Flórián

Toók László Flórián újságíró, a Közbeszéd alapító-főszerkesztője.