300 milliós osztrák-magyar összefogás: forradalmi megoldás születhet a jövőnk védelmében

Vége a városi pokolnak a nyári hőségben? A Széchenyi István Egyetem és Ausztria legnevesebb intézményei 300 millió forintos keretből indítanak nagyszabású programot a klímaváltozás ellen. A közös munka során nemcsak a városi hőszigeteket számolják fel modern tudományos módszerekkel, de a mezőgazdaságot is fenntartható alapokra helyezik Béccsel és Grazcal összefogva. Mutatjuk, milyen forradalmi megoldásokkal válik élhetőbbé a régiónk a következő években, és hogyan kapnak ebben főszerepet a biovetések és a hőségtűrő okosvárosok.

Nemzetközi kutatási pályázataival nyert el összesen mintegy 300 millió forint támogatást a győri Széchenyi István Egyetem, amely az európai uniós Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program segítségével kapcsolódik be környezet- és klímavédelmi, valamint fenntartható mezőgazdasági kutatásokba. A munkában olyan vállalatokkal és intézményekkel működik együtt, mint a bécsi Evologic Technologies, a kismartoni Esterhazy Betriebe AG vagy épp Graz önkormányzata.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai céljai között kiemelt helyet foglal el a nemzetközileg elismert intézményekkel folytatott tudományos együttműködések erősítése. E törekvések jegyében nemrégiben több, környezetvédelmi, fenntarthatósági kutatásra nyert el támogatást, amelyek megvalósítását az Európai Unió és a Magyar Állam által finanszírozott Interreg Ausztria–Magyarország Együttműködési Program segíti. A projektek konzorciumi együttműködések keretében valósulnak meg, amelyekben neves hazai és osztrák szervezetek, vállalatok és intézmények vesznek részt.

A Széchenyi István Egyetem részt vesz a „Mikrobiális megoldások fejlesztése a fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens mezőgazdaság és agroerdészet számára” elnevezésű, hároméves nemzetközi kutatás megvalósításában. A kezdeményezés célja a mikrobiális termékek (biotrágyák és biopeszticidek) mezőgazdasági alkalmazásának előmozdítása, amelyek fenntartható alternatívát kínálnak a szintetikus készítményekkel szemben. A projektet az osztrák Evologic Technologies GmbH vezeti, s a konzorcium tagja a MAVAD Nonprofit Kft. és a Lajtamag Kft is. Az egyetem – amely mintegy 200 ezer euró, vagyis körülbelül 77 millió forint támogatást nyert el – elsősorban a kisparcellás kísérletek beállításával, a mérések végzésével és azok kiértékelésével foglalkozik majd.

„A klímaváltozáshoz alkalmazkodó (hőségtűrő) városok” című projekt egy 30 hónapos, határon átnyúló győri–grazi együttműködés, amely a klímaváltozás és a hőhullámok egészségügyi kockázatainak csökkentésére és a városi reziliencia erősítésére fókuszál. A konzorcium vezetője Graz önkormányzata, míg a tudományos kutatást, a monitoringot és a hatásértékelést a Széchenyi-egyetem Egészség- és Sporttudományi Kara biztosítja a győri Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel együttműködésben. A munkában részt vesz a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő, valamint a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr is. A program keretében helyzetelemzések, városspecifikus beavatkozások, egységes indikátorrendszerre épülő értékelések, valamint szakértői hálózat és képzések valósulnak meg, illetve egy nemzetközi konferenciára is sor kerül Győrben. A projekt megvalósítására a Széchenyi-egyetemnek több mint 240 ezer euró, tehát mintegy 94 millió forint áll rendelkezésére.

A „Green Connections – Természetalapú megoldások és fenntartható gazdálkodás az osztrák–magyar határtérségben” című projekt célja a biodiverzitás hosszú távú megőrzésének erősítése kutatási, oktatási és gyakorlati intézkedéseken keresztül. A Széchenyi István Egyetem által vezetett, 33 hónapos program keretében 80 szántóföldi területen indul vizsgálat, amely első ízben biztosít összehasonlítható adatokat az ökológiai és a konvencionális gazdálkodási formák biodiverzitásra gyakorolt hatásairól. Az eredmények alapján gyakorlati ajánlások készülnek a gazdálkodók számára, amelyek egy kétnyelvű kiadványban jelennek meg. A projekt részeként veszélyeztetett vadvirágfajokat bemutató területek létesülnek Ausztriában és Magyarországon, a lakosságot is bevonó tudományos programokkal kísérve. A Biosphere Reserve Wienerwald Management, a kismartoni Esterhazy Betriebe AG, valamint a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület közreműködésével zajló projekthez a Széchenyi István Egyetem mintegy 340 ezer euró, vagyis több mint 130 millió forint támogatást nyert el.

Címlapkép: Májer Csaba József/Széchenyi István Egyetem

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!