Belföld

Reprezentatív felmérés: a státusztörvény 12 legfontosabb társadalmi tanulsága

Elkészült a Pulzus Kutató és a Szülői Hang együttműködésében megvalósult országos reprezentatív felmérés eredménye – tájékoztatta a Közbeszédet a Szülői Hang Közösség.

A szervezet beszámolója szerint miután a kormányzat elutasítja a szakmai párbeszédet, mind a kormányzat, mind a közoktatás jobbításáért tevékenykedő pedagógus-, diák- és szülői szervezetek a közvéleményhez fordulnak; ebben a folyamatos harcban győztesek nincsenek, a valódi vesztesek pedig a gyerekek.

“A kormányzat nem tudta kellően meggyőzni a társadalmat a saját elképzeléseiről, és a civilek sem tudták még érdemben bevonni a társadalom szélesebb rétegeit és tudatosítani a következményeket”

– ismertették.

Arra kérdésre keresték a választ, hogy “miként vélekednek a szülők és a társadalom a pedagógusok jogállását megváltoztató nyári törvénymódosításokról?” Erre adott választ az országos reprezentatív felmérésük, mely a Pulzus Kutató és a Szülői Hang együttműködésében valósult meg.

A tanulmányból kiderült, hogy a közoktatás világában két teljesen ellentétes világnézettel találkozik és két teljesen különböző univerzumban él a magyar társadalom. Mind a kormányzat, mind a közoktatás jobbításáért tevékenykedő pedagógus-, diák- és szülői szervezetek a közvéleményhez fordulnak. Felmérésük választ ad arra, hogy a két fél milyen mértékben tudta meggyőzni a magyar lakosságot.

A Szülői Hang Közösség álláspontja szerint a jelenlegi kormányzat számára kudarcot jelent a közoktatás ügye, hiszen:

  • az elmúlt tizenhárom év kormányzása olyan kritikus mértékű pedagógushiányhoz vezetett, hogy a szülők és nagyszülők, akiknek van iskolába/óvodába járó gyermekük már 36%-ban jelezték az idei (2023/24-es) tanévben, hogy gyermekükkel nem megfelelő végzettségű pedagógus foglalkozik, ami súlyos országos válságot mutat;
  • a kormányzat által megoldásként szánt státusztörvény támogatottsága alacsony; a teljes lakosságból mindössze 19% vár ettől minőségi javulást, de még a kormánypárti szavazók közül is csak 39% a javulást várók aránya, miközben a kérdésben sokan bizonytalanok vagy semlegesek;
  • a kormánypárt saját szavazói között is nagy az elégedetlenség és sokan ellenzik a kormányzati politika két sarokpontját, a pedagógusok béremelésének az EU támogatásokhoz kötését (a kormánypárti szavazók 38%-a ellenzi), és a közoktatás – a témához nem értő – belügyminiszter irányítása alá rendelését (ezt a kormánypárti szavazók 31%-a ellenzi).

Elmondták továbbá, hogy a közoktatás jobbítása mellett kiálló pedagógus-, diák- és szülői szervezetek számára alapvető kihívást jelentenek a következők:

  • az „érdektelenségi nagykoalíció”: a lakosság csupán fele (52%-a) érzi úgy, hogy hatással lesz rá a státusztörvény, holott ez a közoktatás alapjait érinti, és a közoktatás működése hosszabb távon kivétel nélkül valamennyiünkre hat; e tekintetben csak kisebb különbség érzékelhető párthovatartozás szerint (kormánypártiaknál 47%, ellenzékieknél 59% érzi magát érintettnek);
  • a közoktatás ügye annyira átpolitizált, hogy még az olyan objektív problémát, mint hogy saját gyermekünknél a pedagógusoknak van-e megfelelő szakképzettsége, a kormánypárti beállítódottságú szavazók jóval kevesebben érzékelik (25%), mint az ellenzékiek (47%), vagyis ebben a kérdésben is a pártpreferencia erősebben érvényesül, mint az iskolától és a gyermektől érkező visszajelzések, a valós tapasztalat; a kormánypárti szavazóknak fele (52%) ugyan látja a problémákat, de mégsem a kormányt teszi felelőssé;
  • a közoktatás problémáival való személyes érintettség csak kis mértékben növeli a szülők megértését és a kormányzat felé támasztott elvárásait; ebben szerepet játszhat, hogy az iskolákban és óvodákban nagyon kevés a kommunikáció a pedagógusok és a szülők között a közoktatás problémáit illetően; a lakosság 27%-a látja ugyan a problémákat, de ezekért nem a jelenlegi oktatásirányítást, hanem valaki/valami mást tart felelősnek (a pedagógusokat, a korábbi kormányokat vagy egyáltalán nem lát felelőst).

A felmérés eredményei honlapukon is olvashatóak; a részletes eredményekből kiemelték a 12 legfontosabb társadalmi tanulságot, amelyeket adatokkal és diagramokkal támasztanak alá.

“A kormányzat és a civilek közötti folyamatos harcban győztesek nincsenek, a valódi vesztesek pedig a gyerekek. Az adatok alapján levonjuk a tanulságokat, amelyek segíthetnek bennünket civileket abban, hogy elősegítsük a pozitív változást. Tegyünk azért, hogy növeljük a minőségi közoktatás ügyének társadalmi támogatottságát; a közoktatásban legyen végre a szakmaiság az elsődleges!”

– fogalmaz a szervezet.

Az 1500 fős mintanagyságú adatfelvétel 2023. szeptember 11-25. között történt a Pulzus Kutatási Rendszer Android és Apple okostelefonos alkalmazása segítségével a 18 év feletti lakosság körében. Az eredmények országosan reprezentatívak nem, kor, iskolai végzettség, településtípus és politikai hovatartozás szerint.

Fotó: Facebook/Németh Zoltán

Toók László Flórián

Toók László Flórián újságíró, a Közbeszéd alapító-főszerkesztője.

Vélemény, hozzászólás?