Belföld

Felmondás, szabadság, táppénz – így változott a Munka Törvénykönyve

Nyolc területen is változott a Munka Törvénykönyve, ezek a következők: apasági szabadság, szülői szabadság, felmondás indoklása, felmondási tilalom, munkaidő és távmunka, időarányos próbaidő, tájékoztatás és szabadság.

Érdemes átfutni a fő változásokat, hiszen munkavállalóként jó tisztában lenni azzal, mi minden alakul át, például a szabadságok, a felmondás vagy a próbaidő területén – hívta fel a figyelmet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese. Az alábbiakban felsorolt változásokat ugyanakkor egyelőre inkább csak mankónak érdemes tekinteni, mert a jogalkotók csak ezután fogják a gyakorlatban is kialakítani a rendelkezések alkalmazását.

Apasági szabadság, plusz 5 nap

Apasági szabadság: eddig is járt, ami 5 nap volt, de januártól 10 napra emelkedett. Fontos információ, hogy az első 5 napra százszázalékos távolléti díj jár, a második 5 napra viszont már csak 40 százalékos. Talán sokaknak jó hír, hogy visszamenőlegesen is igénybe lehet venni: a tavaly augusztus 2-a után született babákra is ki lehet venni a plusz 5 nap szabadságot.

Több szülői szabadság jár

Szülői szabadság: ezentúl minden dolgozót 44 munkanap szülői szabadság illet meg, a gyermeke 3 éves koráig, egyéves munkaviszony megléte esetén. A szabadságot előre kell kérni 15 nappal előre, a távolléti díj 10 százaléka jár ezekre a napokra, amely csökken azzal az összeggel, amit a szülő máshonnan kap (GYES, GYED).

Kiegészült a felmondási tilalmak köre

Felmondás indoklása: a törvényváltozás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy bizonyos esetekben írásos indoklást kérjen utólag a munkáltatótól. A felmondási tilalom is változott: kiegészült a felmondási tilalmak köre, vagyis a dolgozók munkaviszonyát nem szüntetik meg apasági vagy szülői szabadság, illetve gondozási szabadság alatt.

Kérhető a részmunkaidős foglalkoztatás

A munkaidő és a távmunka: A munkaviszony első hat hónapja után munkavállalóként kérni lehet a teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatásra való váltást, illetve a távmunka-végzést, vagy azt, hogy határozatlan idejű álláshelyre helyezzenek át minket, ha ez a munkáltató tájékoztatása szerint lehetséges.

Az időarányos próbaidőt veszik figyelembe

Időarányos próbaidő: bár a maximálisan megszabható próbaidő nem változik (3 hónap vagy kollektív szerződés esetén 6 hónap), a Munka Törvénykönyve az egy évnél rövidebb munkaviszony esetén időarányosan kitölthető próbaidőről rendelkezik. Ha például féléves határozott idejű munkaviszonyt írunk alá, a próbaidő – az eddigi maximum 3 hónap helyett – legfeljebb másfél hónap lehet.

Alapos legyen a munkahelyi tájékoztatás

Tájékoztatás: a Munka Törvénykönyve a cégeknek ez év január elsejétől gyorsabb és pontosabb tájékoztatási kötelezettséget ír elő az új munkavállalók felé. A munkaviszony kezdetétől számítva – az eddigi 15 nap helyett – 7 napon belül át kell adni a munkavégzésről szóló tájékoztatót a dolgozónak. Ebben a tájékoztatóban több mindennek kell szerepelnie, mint eddig, a munkahelyről szóló tájékoztatáson át a vállalat képzési politikáján keresztül a munkaviszony megszüntetésével, különösen a felmondási idővel összefüggő szabályokig.

Ki lehet kapcsolni a céges telefont

Szabadság: Ez év januárjától a Munka Törvénykönyvbe foglalták, hogy a munkáltatónak igazolnia kell, ha meg akarja szakítani a dolgozója szabadságát.

Ebbe beletartoznak a munkahelyi telefonok és e-mailek is. Vagyis mostantól elvileg nyugodtan ki lehet kapcsolni a céges telefont és az e-maileket is ráérünk akkor elolvasni, amikor visszajövünk a szabadságról.

Fotó: Pixabay

(via TEOL.hu)

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények