Rejtett részletek a Nők40 mögött: amit eddig nem mondtak el senkinek!
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt – írja Farkas András a Közbeszédnek küldött friss hírlevelében.
A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő, jellemzően kétszer-háromszor nagyobb mértékben nőttek.
Így ha egy hölgy például a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna.
A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege.
Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul járhattak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették.
Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán.
A helyzet azonban egyebek között a 13. havi nyugdíj 2022-től teljes visszavezetése miatt megváltozott, azóta kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
A nyugdíjrendszer a Nők40 révén különösen kedvezményezi a hölgyeket, miután ők hosszabb ideig élnek, vagyis hosszabb ideig kapják az öregségi nyugdíjukat, mint a férfiak, mégsem érvényesítenek az ő nyugdíjukkal szemben a hosszabb élettartamot tükröző semmilyen csökkentést, a kedvezményes nyugdíj esetében sem. (Nem alkalmaznak életjáradéki osztókat a várható további élettartam hosszának alakulása függvényében, mint például a svéd nyugdíjrendszerben.)
Emellett abszolút hungarikum, hogy a Nők40 teljes nyugdíj, vagyis semmilyen levonás nem terheli azért, mert a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjról van szó.
A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez 62 év) átlagosan 20,8 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak 13,2 év.
Így egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.
Magyarországon az egy évtizedig tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett 2022-től, ez a 3 év viszont nem növelte meg a 40 éves jogosító idő követelményét. Ezért a magyar nyugdíjkorhatár – noha mindkét nemre vonatkozik – lényegében egyre inkább csak a férfiakra érvényes, mert a nők jelentős része több évvel a korhatár betöltése előtt igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját. Ha nem akarja a törvényhozó, hogy a nők nyugdíjkorhatára tartósan de facto 62 évre csökkenjen, akkor belátható időn belül lépnie kell. Ellenkező esetben ugyanis a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai a vártnál gyorsabban szétfeszíthetik a magyar nyugdíjrendszert.
A Nők40 a legnépszerűbb nyugdíjazási forma, nem véletlen, hogy 2025-ben a nők kedvezményes nyugdíjának költségvetési előirányzata már átlépte az 500 milliárd forintot, így lényegében a teljes nyugdíjas társadalomra vetítve egy plusz havi nyugdíjjal ér fel a Nők40 – mintha a 13. havi nyugdíj mellett lenne egy csak nők részére elérhető 14. havi nyugdíj is a rendszerben.
Az eddigi tapasztalatok szerint a korhatáruk betöltése előtt álló 59-64 éves nők elsöprő többsége igénybe veszi vagy venné a Nők40-et, amint teljesíti annak feltételeit.
A nyugdíjkassza növekvő terhelésének enyhítésére a 40 évi jogosító idő szigorítása helyett megoldás lehet a korhatár előtti nyugdíjat terhelő levonás visszavezetése is (az európai nyugdíjrendszerekben jellemzően annyiszor 4-5%-kal kisebb a nyugdíj összege, ahány évvel a korhatár betöltése előtt veszik azt igénybe).
Ez utóbbi megoldással ráadásul a férfiak előtt is megnyílhatna ismét a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége, ami most újra forró témává vált a Tisza Párt Férfiak40 melletti elköteleződése miatt.
A Nők40 egyik ára a korhatár előtti egyéb nyugdíjazási lehetőségek szigorú és teljes kizárása lett. Emiatt a férfiak semmilyen körülmények között sem tudnak a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat igényelni, a magyar nyugdíjrendszer számukra teljesen rugalmatlan és merev.
Ez nem csak az egészségükben megroppant vagy egyébként súlyos élethelyzetbe került férfiak számára sérelmes megoldás, hanem mindazon nők számára is, akik nem tudják a korhatáruk betöltése előtt teljesíteni a Nők40 feltételeit.
Például azért, mert egyetemre jártak (a tanulmányi időszakok nem számíthatók be a jogosító időbe), tartósan beteg szüleiket ápolták (csak a tartósan beteg gyermek ápolására tekintettel szerezhető jogosító idő), vagy a nők eleve rosszabb munkaerőpiaci helyzete miatt időnként munkanélkülivé váltak (a munkanélküli ellátások folyósításának tartama nem minősül jogosító időnek), vagy férjük külföldi munkavállalása vagy külszolgálata idejére az itthoni állásukban fizetés nélküli szabadságot kértek és annak idejére társadalombiztosítási megállapodást kötöttek (a megállapodással szerzett szolgálati idő nem számítható be a jogosító időbe), és így tovább.
Ezeken a gondokon csak a korhatár előtti nyugdíj jogintézményének egységes (nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozó) visszavezetése segíthet – de ennek ára az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat olyan levonás (málusz) terhelné, amelynek nagysága egyrészt attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást, másrészt attól, hogy nő vagy férfi kéri-e a kedvezményes nyugdíjat, mert a nők javára a pozitív diszkrimináció a kisebb levonási mértékekben valósulhatna meg.
Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója
Címlapkép: LinkedIn Sales Navigator/Pexels
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!