Belföld

Orbánnak nem tetszik a mini Dubaj név, csak maxi Dubaj épülhet Rákosrendezőn

Új “millenniumi városközpont” jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén, mintegy 130 hektáron, amely a modern világvárosok sorába emeli Budapestet – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.  A miniszter utalt rá, hogy valóban egy dubaji befektetőtől érkezett megkeresés a terület beépítésére, illetve az is kiderült, hogy Lázár János nem támogatja magasépületek fejlesztését Budapesten, de pontos projekttervekről, látványtervről nem tud nyilatkozni.

Elmondta, hogy a világ legfontosabb ingatlanfejlesztőivel zajlanak a tárgyalások, a külföldi befektetők mintegy 5 milliárd euró értékű fejlesztést terveznek a jelenleg állami tulajdonban lévő területen.

Az állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre közösségi közlekedési infrastrukturális beruházást, amelynek része az M1 metró (kisföldalatti) meghosszabbítása és a mintegy négy-öt közösségi közlekedési csomópont fejlesztése – emlékeztetett.

Első körben a terület állapotfelmérésére és szennyezésmentesítésére kerülhet sor, ennek összegét mintegy 20 milliárd forintra becsülte Lázár János.

A kormány várakozása szerint a magánbefektetővel a beruházás részleteit szabályozó államközi szerződésre 2024 második felében kerülhet pont, és a projekt 3-4 év alatt, de legkésőbb az évtized végére be is fejeződhet – mondta.

Célunk, hogy a Budapest legyen a legerősebb szellemi, gazdasági politikai erőközpont a régióban – fogalmazott Lázár János.

Kifejtette: bár Budapest az Európai Unió egyik legfejlettebb régiója, az uniós átlagos fejlettségi szint 156 százalékával, a magyar gazdaság fejlődéshez elengedhetetlen a főváros további fejlesztése.

Nem kevesebbre vállalkoznánk, mint az Andrássy út meghosszabbítására. Létrejönne a főváros legfontosabb tengelye, a régi millenniumi városközpont után egy új millenniumi városközpont a MÁV tulajdonában álló rákosrendezői pályaudvar fejlesztésével – mondta.

Ez a 130 hektáros, egybefüggő terület Budapest szívében – a 13. és a 14. kerület határán – illegális hulladéklerakóként működik. A kormány a terület magánbefektetőkkel közös hasznosítására – a kormányzat és a magánbefektetők együttműködésével – tett javaslatot – közölte.

A miniszterelnök megfogalmazott felém elvárásokat, az egyik, hogy nem lehet középszerű projekt, vagyis mi maxi Dubajt építünk, nem mini Dubajt.

Hozzátette, hogy az elmúlt 30 évben minden kormány keresett valamilyen megoldást a terület rendezésére, de a jelen koncepció talán az eddigi legerősebb terv.

Lázár János a kormányfő elvárasait ismertetve aláhúzta: Budapesten “középszerű dolog nem épülhet”, az épített infrastruktúrának illeszkednie kell a budapesti tájszövetbe, és cél az is, hogy minél nagyobb legyen a magyar hozzáadott érték az együttműködésben.

Az új városközpontnak a magánérdek mellett közösségi célokat kell szolgálnia – szögezte le.

Jelezte: a kormány a fővárossal és az érintett kerületekkel is megállapodásra törekszik, és legalább olyan fontos, hogy a projekt a budapestiek számára elfogadható legyen.

Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel – mondta.

A fejlesztési koncepcióban a mintegy 1,3 millió négyzetméter nagyságú (130 hektár) terület két részre oszlana. Összesen mintegy 900 ezer négyzetméter hasznosítása kezdődhetne meg közösségi, illetve magáncélokra. Ezen belül 600-650 ezer négyzetmétert építene be a külföldi befektető, ez magában foglal irodaépületeket, lakásokat, kereskedelmi ingatlanokat, további 250-350 ezer négyzetméteren Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkja jönne létre. A vasúti pályák egy részét lefednék, és felette zöld felületet alakítanának ki – ismertette.

Lázár János hangsúlyozta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy minőségi zöld terület jöjjön létre, és sokkal zöldebb építést vár el, mint bármely korábbi ingatlanfejlesztésnél.

A kötött pályás közlekedésre pedig a terület maradék része, mintegy 300-350 ezer négyzetméter állna továbbra is rendelkezésre.

A beruházás nagy fejlesztést jelent, új pályaudvart kell építeni, a kisföldalatti vonalát meg kell hosszabbítani – mondta a miniszter. A vasúti infrastruktúra és az autós közlekedés újraszabályozása, kerékpárutak és a zöld felület létesítés összese költségére mintegy 1 milliárd eurót biztosít a magyar kormány.

Megjegyezte: ez az összeg nem tartalmazza a Nyugati pályaudvart és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret összekötő gyorsvasút megépítését, amely a tervek szerint a rákosrendezői pályaudvaron is megállna.

Kérdésre válaszolva Lázár János nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a sajtóban megjelent beruházó áll a projekt mögött, de megfogalmazása szerint a projekt minimális 5 milliárd eurós értéke behatárolja az érintett vállalkozói csoportot.

Hangsúlyozta: nem átlagos, középszerű ingatlanpiaci befektetésről van szó; az új befektető a világ egyik legerősebb ingatlanpiaci pontjává tenné Budapestet, amely rengeteg turistát vonzana a fővárosba.

A tárcavezető szerint a világ egyik legjobb, legerősebb és legfontosabb ingatlanfejlesztőivel tárgyal a kormány, olyan befektetőkkel, akik a “semmiből létrehoztak már egy világvárost.”

Mi a neve a projektnek? Miért nem tetszik a kormánynak a “mini Dubaj”?

Új Millenniumi Városközpontnak, vagy az Andrássy út folytatásaként nevezném a projektet. Mini nem lehet a városközpont neve – Orbán Viktor kérésére – csak maxi. Dubajban a semmiből tudtak létrehozni egy világvárost, mi az elmúlt 30 évben nem tudtunk mit kezdeni a saját világvárosunkkal – zárta a projekttel kapcsolatos sajtótájékoztatót Lázár. (via MTI, Portfolio)

Címlapkép: képernyőfotó

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük