Pletykafészek

Mit keres a Covid az agyban?

„Hogyan jön egymáshoz az agy meg a Covid?” – teszi fel a kérdést Wilhelm Imola, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos főmunkatársa az Agykutatás Hete szegedi eseményén, majd rögtön meg is válaszolja: ma már tudjuk, hogy a Covid nemcsak a légutakat érinti, hanem az agyat is.

Wilhelm Covid-kutatással csak marginálisan foglalkozik, biofizikai módszerekkel azt vizsgálja, hogy a koronavírus-fehérjék hogyan tudnak kapcsolódni a vér–agy gát sejtjein lévő receptorokhoz. Mivel a vér–agy gátat kutatja, így előadásában is azt vizsgálta a Covid tükrében.

Mint egy cipzár az agyban

„Amikor elindul a betegség, elég ritkán, az esetek egy-másfél százalékában alakulnak ki agyi tünetek, amelyek életkor szerint változatosak lehetnek. Fiatalabb korban elsősorban agyhártyagyulladás, meningitis vagy agyvelőgyulladás alakul ki, illetve epilepsziás rohamok. Idősebb korban jellemzőbb a sztrók, az agyi iszkémiás tünetegyüttes” – mondja.

A tudomány most már egyre többet tud a hosszú Covidról, arról, amikor a betegség lezajlása után több mint három hónappal is jelentkeznek tünetek, amik gyakran érintik az agyat, tartós fáradtsággal, levertséggel, álmatlansággal járnak, de megjelenhet feledékenység, koncentrációs probléma, pszichés tünet is. A szaglás elvesztése is agyi vonatkozású, a szaglóközpont érintettségére utalhat. Az egyik legsúlyosabb hosszú covidos állapot az úgynevezett agyköd, amikor gondolkodási, koncentrációs és memóriaproblémák jelentkeznek.

De hogyan jut be a Covid az agyba? A kutató szerint az egyik lehetőség, hogy a vérárammal. Az agy nagyon erősen vaszkularizált szerv, azaz rengeteg ér, sűrű érhálózat található benne. Ezek a hajszálerek egy picit másképp működnek, mint a többi szervben lévő hajszálerek, ők alakítják ki a vér–agy gátat

– mondja.

Azokat a sejteket, amik az agyi hajszálereket bélelik, agyi endotélsejteknek hívják. Ezek az ott lévő más sejtek hatására specifikus tulajdonságokra, gáttulajdonságokra tesznek szert. Mivel a hajszálerek szintjén zajlik például a tápanyagok leadása, fontos, hogy ezek a hajszálerek átjárhatóak legyenek, de mindemellett az itt lévő sejteknek egy gátat is kell alkotniuk, hogy megvédjék az idegrendszert a vérben keringő káros anyagoktól.

Ezért az endotélsejtek olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, „mint a cipzár, ami még az ionokat sem engedi át. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha két endotélsejtet megpróbálnánk fizikailag elszakítani egymástól, akkor jó eséllyel nem ott szakadnának el, ahol összekapcsolódnak, hanem valamelyik sejt szakadna ketté”.

Az agyat nem lehet teljesen elzárni a külvilágtól

A vér–agy gát több lépcsőben működik. Az efflux transzportereknek, amik az endotélsejteknek a vér felé néző membránjában helyezkednek el, például az a szerepük, hogy visszapumpálják az olyan anyagokat, amik a sejtek között nem tudnak átjutni, ezért a sejten keresztül próbálkoznak. A káros anyagok mellett olykor a gyógyszermolekulákat is visszapumpálják, hiszen az endotélsejtek evolúciósan nem ismerik őket.

Azért vannak olyan, neurotropnak nevezett vírusok, amik képesek bejutni, ilyen például a veszettséget okozó vírus is, ami az idegek mentén vándorol az agyba, de Wilhelm szerint egyes vírusok a vér–agy gáton keresztül is átjuthatnak. Erre többnyire három módszerük van.

Az egyik, hogy megnyitják a vér–agy gátat; a másik, hogy egy endotélsejten keresztül jutnak át; és a harmadik „a bizonyos trójai faló módszer, amikor kihasználnak más sejteket, amelyek átviszik őket. Elsősorban immunsejteket, amelyekben megbújnak”. Az ebolavírus az első módszert, a zikavírus a másodikat használja, míg például a trójai faló módszerrel a HIV képes átjutni. (via telex.hu)

Fotó: Freepik

A további cikk itt olvasható

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények