Mi lett a magánnyugdíjpénztáraddal 2025-re? A válasz sokkoló!
A magánnyugdíjpénztárak gyakorlati államosítása során 2010-ben a kormányzat egyebek között ígéretet tett arra, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok addig felhalmozott pénztári vagyonát a központi rendszerben is egyéni nyugdíjszámlán tartják majd nyilván – írta a Közbeszédnek küldött friss hírlevelét Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.
Természetesen nem jöttek létre ilyen egyéni számlák, helyette csak az úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számlát vezették be, amelyen a 2013 utáni nyugdíjjárulék bevallásait ellenőrizheti az érintett személy.
A magánnyugdíjpénztári egyéni számláról visszautalt pénztári vagyont külön nyilvántartó egyéni nyugdíjszámlák létrehozására a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem is kerülhetett volna sor, hiszen amíg a magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti rendszerben működtek (tényleges pénzek tényleges befektetési eredménye jelent meg az egyéni számlákon), addig a társadalombiztosítás folyó finanszírozású, felosztó-kirovó elven működő rendszer, amelyen a befizetett járulékokból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, vagyis e rendszeren a pénz átfolyik, nincs olyan pénz, amely megjelenhetne tényleges egyéni számlákon.
Természetesen több nyugdíjrendszer ismeri már azt a svéd találmányt, amely a virtuális egyéni számlák rendszerében ölt testet, de a magyar nem ilyen.
A magánnyugdíjpénztári tagok a 2010-es visszaállamosítás kapcsán minden irányú politikai demagógiától torzított kommunikáció ellenére nem veszítettek semmit a visszalépésükkel, mert a visszalépést követően a társadalombiztosítási rendszer úgy kezeli őket, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztári tagok, vagyis az öregségi nyugdíjukat az általános szabályok szerint kell majd kiszámolni. Sőt, a visszalépés kapcsán kifizették számukra a reálhozamot (a tagdíj és az inflációt követő nominális hozam feletti befektetési eredményt), így valójában nyerhetett is minden mynp-tag a visszalépéssel.
A talpon maradt két magánnyugdíjpénztárban jelenleg kicsivel több mint 50 ezer tag van, ha ők nem lépnek vissza – legkésőbb az öregségi nyugdíjuk igénylése során – a társadalombiztosításba, akkor az ő állami nyugdíjukat egy speciális magánnyugdíjpénztári szorzóval kell majd megszorozni, és az így kapott, jelenleg átlagosan 20%-kal kisebb állami nyugdíjat állapítják majd meg a részükre, miközben a pénztáruktól kérhetik a magánnyugdíjuk pénztári járadékként történő kifizetését.
Ezek után megvizsgálhatjuk, mire jó a társadalombiztosítási egyéni számla, ami 2013. január 1-jétől tartalmazza az adott személy keresete alapján bevallott járulékokra vonatkozó adatokat.
A nyugdíjszámítás során a társadalombiztosítási egyéni számla sajnos nem jó semmire, mivel
- a nyugdíj összege nem a 2013 óta, hanem az 1988 óta szerzett keresetekre épül,
- a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet nem a járulékokból, hanem a bruttó keresetekből lehet csak kiszámítani,
- a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékét nem a 2013 óta szerzett szolgálati idő, hanem az egész életünk során szerzett szolgálati idő hossza határozza meg.
A nyugdíjszámításról olvassa el a legfontosabb lépésekről írt Farkas András összefoglalóját.
A politikai kényszerből bevezetett társadalombiztosítási egyéni számla kizárólag arra jó, hogy az érintett személy ellenőrizhesse, hogy a 2013. január 1. utáni időszakban megtörtént-e nyudíjjárulék bevallása a keresete után.
A számla ugyanis csak az alábbi adatokat tartalmazza (a járulékfizetésre kötelezett ember azonosító adatain és TAJ számán kívül):
- a 2012. december 31. és 2020. július 1. közötti időszakra a NAV részére bevallott nyugdíjjárulék összegét,
- a 2020. június 30-át követő időszakra a NAV részére bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető részét,
- a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét a megállapodással érintett időtartamban,
- a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának időtartamát.
A kisadózók és az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók tekintetében az egyéni számlán egy elméleti nyugdíjjárulék-összeg szerepel (az ő esetükben egységes közteher terheli a keresetüket, amelyben nem különül el a nyugdíjjárulék összege).
A járulékbevallás megtörténtének ellenőrzésén kívül semmire sem használható társadalombiztosítási egyéni számla tartalmába minden érintett bármikor betekinthet
- a DÁP vagy az Ügyfélkapu+ alkalmazás révén, vagy
- a lakóhely szerinti kormányablakban beadható vagy a kormányhivatalnak címezve postán feladható kérelmi nyomtatvány révén.
Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója
Címlapkép: Freepik
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!