Gazdaság

Mi lett a magánnyugdíjpénztáraddal 2025-re? A válasz sokkoló!

A magánnyugdíjpénztárak gyakorlati államosítása során 2010-ben a kormányzat egyebek között ígéretet tett arra, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tagok addig felhalmozott pénztári vagyonát a központi rendszerben is egyéni nyugdíjszámlán tartják majd nyilván – írta a Közbeszédnek küldött friss hírlevelét Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Természetesen nem jöttek létre ilyen egyéni számlák, helyette csak az úgynevezett társadalombiztosítási egyéni számlát vezették be, amelyen a 2013 utáni nyugdíjjárulék bevallásait ellenőrizheti az érintett személy.

A magánnyugdíjpénztári egyéni számláról visszautalt pénztári vagyont külön nyilvántartó egyéni nyugdíjszámlák létrehozására a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem is kerülhetett volna sor, hiszen amíg a magánnyugdíjpénztárak tőkefedezeti rendszerben működtek (tényleges pénzek tényleges befektetési eredménye jelent meg az egyéni számlákon), addig a társadalombiztosítás folyó finanszírozású, felosztó-kirovó elven működő rendszer, amelyen a befizetett járulékokból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, vagyis e rendszeren a pénz átfolyik, nincs olyan pénz, amely megjelenhetne tényleges egyéni számlákon.

Természetesen több nyugdíjrendszer ismeri már azt a svéd találmányt, amely a virtuális egyéni számlák rendszerében ölt testet, de a magyar nem ilyen.

A magánnyugdíjpénztári tagok a 2010-es visszaállamosítás kapcsán minden irányú politikai demagógiától torzított kommunikáció ellenére nem veszítettek semmit a visszalépésükkel, mert a visszalépést követően a társadalombiztosítási rendszer úgy kezeli őket, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztári tagok, vagyis az öregségi nyugdíjukat az általános szabályok szerint kell majd kiszámolni. Sőt, a visszalépés kapcsán kifizették számukra a reálhozamot (a tagdíj és az inflációt követő nominális hozam feletti befektetési eredményt), így valójában nyerhetett is minden mynp-tag a visszalépéssel.

A talpon maradt két magánnyugdíjpénztárban jelenleg kicsivel több mint 50 ezer tag van, ha ők nem lépnek vissza – legkésőbb az öregségi nyugdíjuk igénylése során – a társadalombiztosításba, akkor az ő állami nyugdíjukat egy speciális magánnyugdíjpénztári szorzóval kell majd megszorozni, és az így kapott, jelenleg átlagosan 20%-kal kisebb állami nyugdíjat állapítják majd meg a részükre, miközben a pénztáruktól kérhetik a magánnyugdíjuk pénztári járadékként történő kifizetését.

Ezek után megvizsgálhatjuk, mire jó a társadalombiztosítási egyéni számla, ami 2013. január 1-jétől tartalmazza az adott személy keresete alapján bevallott járulékokra vonatkozó adatokat.

A nyugdíjszámítás során a társadalombiztosítási egyéni számla sajnos nem jó semmire, mivel

  • a nyugdíj összege nem a 2013 óta, hanem az 1988 óta szerzett keresetekre épül,
  • a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya átlagkeresetet nem a járulékokból, hanem a bruttó keresetekből lehet csak kiszámítani,
  • a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértékét nem a 2013 óta szerzett szolgálati idő, hanem az egész életünk során szerzett szolgálati idő hossza határozza meg.

A nyugdíjszámításról olvassa el a legfontosabb lépésekről írt Farkas András összefoglalóját.

A politikai kényszerből bevezetett társadalombiztosítási egyéni számla kizárólag arra jó, hogy az érintett személy ellenőrizhesse, hogy a 2013. január 1. utáni időszakban megtörtént-e nyudíjjárulék bevallása a keresete után.

A számla ugyanis csak az alábbi adatokat tartalmazza (a járulékfizetésre kötelezett ember azonosító adatain és TAJ számán kívül):

  • a 2012. december 31. és 2020. július 1. közötti időszakra a NAV részére bevallott nyugdíjjárulék összegét,
  • a 2020. június 30-át követő időszakra a NAV részére bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető részét,
  • a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét a megállapodással érintett időtartamban,
  • a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának időtartamát.

A kisadózók és az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók tekintetében az egyéni számlán egy elméleti nyugdíjjárulék-összeg szerepel (az ő esetükben egységes közteher terheli a keresetüket, amelyben nem különül el a nyugdíjjárulék összege).

A járulékbevallás megtörténtének ellenőrzésén kívül  semmire sem használható társadalombiztosítási egyéni számla tartalmába minden érintett bármikor betekinthet

  • a DÁP vagy az Ügyfélkapu+ alkalmazás révén, vagy
  • a lakóhely szerinti kormányablakban beadható vagy a kormányhivatalnak címezve postán feladható kérelmi nyomtatvány révén.

Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója

Címlapkép: Freepik

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük