Közzétették a számokat – ennyivel nő a nyugdíjak összege január 1-től
Akár több millió forintos különbséget is jelenthet, hogy valaki mikor dönt a nyugdíjba vonulás mellett. Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádió Aréna című műsorában fontos tanácsot adott azoknak a nőknek, akik már teljesítették a Nők 40 feltételeit: ha lehetőségük van rá, érdemes lehet igényelniük a kedvezményes öregségi nyugdíjat, és mellette tovább dolgozniuk. A szakember szerint a 2027-es nyugdíjmegállapításnál várhatóan 9 százalék körüli valorizációs növekedés is kedvező lehet, miközben a jövő évi nyugdíjemelési tervek a legszegényebb időseknek hozhatnak jelentős segítséget. Szóba került a sokakat érdeklő Férfiak 40 bevezetése, a 65 éves nyugdíjkorhatár, valamint az is, miért lenne szükség hosszabb távon a magyar nyugdíjrendszer átalakítására. Mutatjuk, mit javasol a nyugdíjguru, kik járhatnak jobban a korábbi nyugdíjazással, és milyen változásokra lehet számítani 2027-ben – írja az infostart.hu
Fontos figyelmeztetést adott Farkas András a nyugdíj előtt állóknak
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása az egyik legfontosabb pénzügyi döntés lehet egy ember életében. A megállapított nyugdíj ugyanis hosszú éveken, akár évtizedeken keresztül meghatározhatja az időskori megélhetés lehetőségeit.
Sokan automatikusan úgy gondolkodnak, hogy minél tovább dolgoznak, annál magasabb lesz a nyugdíjuk, ezért minden esetben érdemes kivárni a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárt.
A valóság azonban ennél összetettebb, különösen azoknál a nőknél, akik már a korhatár elérése előtt jogosulttá válnak a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíjára.
Erről beszélt részletesen Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádió Aréna című műsorának 2026. október 27-i adásában. A szakember nemcsak a 2027-es nyugdíjemeléseket elemezte, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy a megfelelő időpontban meghozott döntés jelentős anyagi különbséget eredményezhet.
Véleménye szerint a Nők 40 lehetőségét különösen azoknak érdemes alaposan megfontolniuk, akik továbbra is szeretnének és tudnak dolgozni, miközben a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt már megszerezték.
Ebben az esetben ugyanis meghatározott feltételekkel egyszerre érkezhet a havi nyugdíj és a munkából származó jövedelem.
Fontos azonban, hogy az egyéni döntést a szolgálati idő, a keresetek, a foglalkoztatási jogviszony és a várható nyugdíjösszeg alapján kell meghozni. A korábbi nyugdíjba vonulás nem jelent minden élethelyzetben automatikusan nagyobb hosszú távú előnyt.
Nők 40: ezért tanácsolja a szakértő a kedvezményes nyugdíj igénybevételét
A Nők 40 program 2011 óta teszi lehetővé, hogy a megfelelő jogosultsági idővel rendelkező nők a 65 éves általános nyugdíjkorhatár előtt is teljes jogú öregségi nyugdíjba vonuljanak.
A kedvezmény lényege, hogy a jogosultság nem egy meghatározott életkorhoz, hanem a megfelelő időtartam megszerzéséhez kötődik.
Főszabály szerint legalább 40 év jogosultsági idő szükséges, amelyen belül legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek kell lennie. Meghatározott gyermeknevelési és gondozási élethelyzetekben eltérő szabályok érvényesülhetnek.
Farkas András az interjúban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi feltételek mellett különösen kedvező lehet, ha valaki a jogosultság megszerzése után nem vár a 65 éves korhatárig.
Ennek oka, hogy a Nők 40 alapján megállapított ellátás teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül, és a jelenlegi szabályok szerint nem terheli automatikus, a korábbi nyugdíjazás miatt alkalmazott százalékos levonás.
A jogosult tehát nem csökkentett összegű, ideiglenes ellátást kap, hanem a szolgálati ideje és a nyugdíjalapot képező keresete alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
Ha pedig a nyugdíj mellett megfelelő jogviszonyban tovább dolgozik, két bevételi forrásra is számíthat.
Ez lehet a szakértő szerint az egyik legnagyobb pénzügyi előny.
Nyugdíj és fizetés egyszerre: ezért lehet jelentős a különbség
A Nők 40 egyik legfontosabb sajátossága, hogy a kedvezményes nyugdíj megállapítása önmagában nem tiltja meg a további munkavégzést.
A magánszektorban dolgozó, saját jogú nyugdíjasok meghatározott feltételek mellett úgy folytathatják a munkát, hogy közben a nyugdíjukat is megkapják.
A nyugdíj mellett szerzett munkabér adózása ráadásul általában kedvezőbb, mint az aktív biztosított munkavállalók esetében.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint a saját jogú nyugdíjas munkavállalók munkabéréből főszabály szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot levonni, és a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az ilyen foglalkoztatás után.
A munkabért ugyanakkor általános esetben továbbra is 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, hacsak az érintett valamilyen külön adókedvezményre nem jogosult.
Ez jelentős különbséget eredményezhet.
Egy nyugdíj mellett dolgozó ember ugyanakkora bruttó munkabérből a társadalombiztosítási járulék hiánya miatt magasabb nettó összeget vihet haza, mint egy azonos bérű, nem nyugdíjas munkavállaló.
Ehhez pedig még hozzájárul a havonta folyósított öregségi nyugdíj is.
A közszférában azonban külön szabályok érvényesülhetnek. Egyes közalkalmazotti, kormányzati, egészségügyi vagy köznevelési jogviszonyoknál a nyugdíj folyósításának szüneteltetése lehet a főszabály, bár jogszabályi kivételek is léteznek.
Ezért különösen fontos, hogy aki nyugdíj mellett szeretne tovább dolgozni, előzetesen ellenőrizze a saját foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályokat.
Akár tízmillió forint is lehet a különbség? Egy egyszerű példa megmutatja
A korábbi nyugdíjba vonulás pénzügyi jelentősége különösen akkor válik érthetővé, ha konkrét összegekkel számolunk.
Tegyük fel, hogy egy nő 61 évesen teljesíti a Nők 40 jogosultsági feltételeit, és havi 200 ezer forintos öregségi nyugdíjat állapítanának meg számára.
Ha úgy dönt, hogy már ekkor nyugdíjba vonul, a 65 éves korhatár eléréséig négy éven keresztül kaphatja az ellátást. Amennyiben a foglalkoztatási jogviszonya ezt lehetővé teszi, közben tovább dolgozhat, és a munkabérét is megkaphatja.
Négy év alatt, csupán a tizenkét rendes havi nyugdíjjal számolva, összesen 48 havi ellátást vehet fel.
Ez havi 200 ezer forintos nyugdíj esetében 9,6 millió forintot jelent.
Ha minden évben jogosult egy teljes 13. havi nyugdíjra is, az négy év alatt további 800 ezer forint lehetne, változatlan havi összeggel számolva.
Nők 40 – szemléltető számítás négy évre
Havi 200 000 Ft nyugdíj, a 61. és 65. életév közötti időszakban
Rendes havi nyugdíjak, 48 hónap
9 600 000 Ft
Négy teljes 13. havi nyugdíj
800 000 Ft
Összesen
10 400 000 Ft
Egyszerűsített példa változatlan havi nyugdíjjal. Nem tartalmazza az évente várható nyugdíjemeléseket, a 14. havi juttatásokat, az adózási sajátosságokat vagy a későbbi nyugdíjmegállapítás előnyeit. Nem garantált pénzügyi nyereség.
A számításból jól látszik, hogy már néhány évnyi előrehozott nyugdíjfolyósítás is jelentős összeget eredményezhet.
Ha az érintett nő mindeközben dolgozik, a munkabérből származó bevétele is megmaradhat.
Ugyanakkor az összehasonlításhoz azt is meg kell vizsgálni, mennyivel magasabb nyugdíjat kaphatna a későbbi megállapítás esetén. A tovább szerzett szolgálati idő és a későbbi valorizáció ugyanis növelheti a megállapítandó nyugdíjat.
A döntés ezért nem kizárólag azon múlik, hogy hány havi nyugdíjat lehet hamarabb felvenni, hanem azon is, hogyan alakulna a két lehetőség teljes, hosszú távú pénzügyi eredménye.
Miért lehet különösen fontos a 2027-es valorizáció?
Farkas András egyik legfontosabb megállapítása a 2027-es valorizációs szorzók várható növekedésére vonatkozott.
A szakértő szerint az eddig ismert kereseti adatok alapján a jövő évi szorzók nagyságrendileg 9 százalékkal emelkedhetnek.
Ez különösen azoknak fontos, akik 2027-ben kérik először az öregségi nyugdíjuk megállapítását, akár a 65 éves korhatár betöltése, akár a Nők 40 jogosultságának megszerzése alapján.
A valorizáció ugyanis a magyar nyugdíjszámítás egyik alapvető eleme.
Az öregségi nyugdíjat nem egyszerűen az utolsó néhány év fizetése alapján számítják ki. A megállapítás során főszabály szerint az 1988. január 1-jétől elért, nyugdíjalapot képező kereseteket és az elismert szolgálati időt veszik figyelembe.
A korábbi évtizedek keresetei azonban teljesen más bérszínvonal mellett keletkeztek.
Ezért az állam a régebbi évek kereseteit meghatározott szorzókkal igazítja a nyugdíjmegállapítást megelőző év kereseti szintjéhez. Ezt nevezik valorizációnak.
Ha 2027-ben emelkednek a valorizációs szorzók, a korábbi keresetek magasabb értéken szerepelhetnek a nyugdíjszámításban, mint a 2026-os megállapításnál.
A várható 9 százalék azonban nem azt jelenti, hogy minden 2027-ben nyugdíjba vonuló személy nyugdíja automatikusan pontosan 9 százalékkal magasabb lesz. A végleges összeg a teljes kereseti előzménytől, a szolgálati időtől és a további számítási szabályoktól is függ.
Fontos dátum: 2027 márciusában válhatnak ismertté a végleges szorzók
A 2027-es valorizáció pontos mértéke 2026 novemberében még nem ismert.
A végleges számításhoz a teljes 2026-os éves országos nettó átlagkereseti adatokra van szükség.
A szakértő jelenlegi becslése a rendelkezésre álló évközi bérstatisztikákon alapul, amelyekből már körvonalazódik a következő évben alkalmazható valorizáció várható változása.
A pontos szorzószámokat azonban a kormány minden évben külön rendeletben állapítja meg.
A 2026-os valorizációs szorzók például 2026 márciusának végén jelentek meg.
Ennek alapján a 2027-es végleges szorzók kihirdetése is 2027 márciusának végén várható.
Aki tehát 2026 vége és 2027 eleje között válik jogosulttá a nyugdíjra, annak különösen fontos lehet a megállapítás kezdő időpontjának megválasztása.
Nem elegendő pusztán azt figyelni, mikor teljesülnek a jogosultsági feltételek. A nyugdíjszámítás éve is hatással lehet az összegre.
Miért nem jelent ugyanazt a 3 százalékos nyugdíjemelés és a 9 százalékos valorizáció?
A 2027-es nyugdíjhírekben két fontos százalékos adat szerepel, amelyet sokan könnyen összekeverhetnek.
Az egyik a jelenleg tervezett 3 százalékos januári nyugdíjemelés, a másik pedig a Farkas András által becsült 9 százalék körüli valorizációs növekedés.
A kettő azonban teljesen más célt szolgál.
| Szempont | 3%-os nyugdíjemelés | Várható 9%-os valorizáció |
|---|---|---|
| Kit érint? | A már folyósított, emelésre jogosult ellátásokat | A 2027-ben újonnan megállapított nyugdíjakat |
| Mit változtat meg? | A meglévő havi nyugdíj összegét | A nyugdíjszámításban figyelembe vett korábbi keresetek értékét |
| Mikor alkalmazzák? | 2027 januárjában, a tervek szerint | A 2027-es kezdő időpontú nyugdíjak megállapításánál |
| Végleges az adat? | Jelenleg tervezett emelési mérték | Szakértői becslés |
| Automatikusan összeadható a kettő? | Nem | Nem |
A különbség azért fontos, mert egy 2026-ban már nyugdíjas személy a januári általános emeléssel számolhat, de a 2027-es valorizáció miatt nem számítják automatikusan újra a korábban megállapított teljes nyugdíját.
Aki viszont 2027-ben válik nyugdíjassá, annak az induló ellátását már a 2027-ben alkalmazandó szorzók szerint határozzák meg.
A pontos különbség csak egyéni nyugdíjszámítással állapítható meg.
Férfiak 40: újra napirenden a kedvezményes nyugdíj kérdése
Az InfoRádió interjújában a Nők 40 mellett a Férfiak 40 lehetősége is szóba került.
A kérdés évek óta visszatér a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatos vitákban.
A jelenlegi szabályozás ugyanis a nők számára lehetővé teszi, hogy megfelelő jogosultsági idő megszerzése után, életkoruktól függetlenül öregségi nyugdíjba vonuljanak, a férfiak számára viszont nincs ezzel teljesen azonos általános kedvezmény.
A férfiak öregségi nyugdíjkorhatára főszabály szerint 65 év, ugyanúgy, mint a nőké.
A kedvezményes férfinyugdíj bevezetésének támogatói ezért gyakran azzal érvelnek, hogy a hosszú munkaviszonnyal rendelkező férfiaknak is szükségük lehet egy korábbi visszavonulási lehetőségre.
Farkas András szerint a kérdés szakmailag megoldható, de a megfelelő szabályozás kialakítása jelentős előkészítést igényelne.
A szakértő külön hangsúlyozta, hogy a 2027-es költségvetési tervezetben jelenleg nem szerepel a Férfiak 40 általános bevezetése.
Ezért nem lehet azt állítani, hogy 2027-ben már biztosan elindul a Férfiak 40 program.
A témáról lehetnek szakmai és politikai egyeztetések, de jelenleg nincs olyan elfogadott szabály, amely a férfiak számára általánosan biztosítaná a 40 év jogosultsági idő utáni teljes öregségi nyugdíjat.
Hogyan lehetne mégis bevezetni a Férfiak 40-et?
Farkas András az interjúban egy olyan megoldást vázolt fel, amely számos európai nyugdíjrendszerben ismert.
Ennek lényege, hogy az általános nyugdíjkorhatár előtt igénybe vett ellátást meghatározott százalékos csökkentés terheli.
Ezt a nyugdíjszakmában málusznak nevezik.
A málusz célja, hogy a korábbi nyugdíjba vonulás többletköltségét részben ellensúlyozza a rendszer.
Ha valaki például három évvel a 65 éves korhatár előtt szeretne nyugdíjba menni, akkor egy lehetséges konstrukcióban évenként 5 százalékos levonás alkalmazható.
Ez három év esetében összesen 15 százalékos csökkentést jelentene az egyébként kiszámított nyugdíjhoz képest.
A szakértő szerint ilyen megoldással a férfiak akár 62 évesen is lehetőséget kaphatnának a nyugdíjba vonulásra, miközben a kedvezmény költségeit nem kizárólag a nyugdíjkasszának kellene viselnie.
A felvetés azonban jelenleg szakértői javaslat, nem pedig hatályos magyarországi szabály.
Ennyivel lehetne kevesebb a nyugdíj, ha bevezetnék a máluszt
A százalékos csökkentés hatását érdemes konkrét összegekkel bemutatni.
Az alábbi táblázat egy elképzelt, évi 5 százalékos levonással működő rendszer alapján készült.
| Teljes számított nyugdíj | 1 évvel korábban, –5% | 2 évvel korábban, –10% | 3 évvel korábban, –15% |
|---|---|---|---|
| 180 000 Ft | 171 000 Ft | 162 000 Ft | 153 000 Ft |
| 200 000 Ft | 190 000 Ft | 180 000 Ft | 170 000 Ft |
| 250 000 Ft | 237 500 Ft | 225 000 Ft | 212 500 Ft |
| 300 000 Ft | 285 000 Ft | 270 000 Ft | 255 000 Ft |
| 400 000 Ft | 380 000 Ft | 360 000 Ft | 340 000 Ft |
A táblázat kizárólag szemléltető számítás. Magyarországon nincs elfogadott, ilyen általános szabályok szerint működő Férfiak 40 program.
Egy 300 ezer forintos számított nyugdíjnál a három évvel korábbi nyugdíjba vonulás 15 százalékos levonás mellett havi 45 ezer forintos különbséget jelentene.
Ez éves szinten a tizenkét rendes havi nyugdíjat tekintve 540 ezer forinttal alacsonyabb ellátást eredményezne.
A lehetséges előny ugyanakkor az lenne, hogy az érintett már 62 éves korától rendszeres nyugdíjban részesülhetne.
A döntés ezért egyéni mérlegelést igényelne: nemcsak a havi összeg, hanem a munkavállalás lehetősége, az egészségi állapot és a korábbi nyugdíjazásból származó bevétel is fontos lehet.
Nők 43 lehet a Nők 40 helyett? Fontos tisztázni, mit mondott a nyugdíjszakértő
Farkas András az interjú egyik legérdekesebb részében arról is beszélt, hogy a Nők 40 jelenlegi feltételei a program 2011-es bevezetése óta lényegében változatlanok maradtak.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor az általános öregségi nyugdíjkorhatár még 62 év körül alakult, majd fokozatosan 65 évre emelkedett.
A Nők 40 jogosultsági időre vonatkozó követelménye azonban nem követte ezt a növekedést.
A szakértő ebből kiindulva vetette fel, hogy a korhatáremelkedéshez igazítva elméletileg már 43 éves jogosultsági idő is indokolható lenne.
Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy 2027-től Nők 43 programot vezetnének be, vagy három évvel meghosszabbítanák a jelenlegi jogosultsági időt.
A szakértő a nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozási kérdéseiről beszélt, és azt elemezte, hogyan lehetne egy átfogó reformban összehangolni a nők és a férfiak kedvezményes nyugdíjazásának szabályait.
Farkas András ugyanakkor a nők számára biztosított kedvezmény társadalmi indokoltságát is hangsúlyozta.
Véleménye szerint a gyermekvállalás, a gyermeknevelés, valamint a családon belül végzett, gyakran fizetés nélküli gondoskodási munka olyan szempontok, amelyeket a nyugdíjrendszer kialakításakor indokolt figyelembe venni.
A jelenlegi, 2026. novemberi szabályok szerint a Nők 40 továbbra is 40 év jogosultsági idő alapján igényelhető.
Ha bevezetnék a Férfiak 40-et, a Nők 40 is megváltozhatna?
A szakértő szerint egy esetleges általános férfi kedvezményes nyugdíj bevezetése szükségessé tehetné a teljes korhatár előtti nyugdíjazási rendszer újragondolását.
Ennek egyik oka a két rendszer eltérő pénzügyi működése lenne.
A jelenlegi Nők 40 ellátásra nem alkalmaznak a korhatár előtti igénybevétel miatt százalékos levonást.
Ha viszont a férfiak számára olyan kedvezményt vezetnének be, amelyhez évenként 4–6 százalékos csökkentés kapcsolódik, felmerülne a kérdés, hogy a két rendszer mennyire tekinthető egységesnek.
Farkas András egy lehetséges modellként azt vetette fel, hogy a nők esetében akár alacsonyabb, évenként 1–2 százalékos levonás is elképzelhető lenne, miközben a férfiaknál magasabb mérték érvényesülhetne.
Ez ugyanakkor nem a jelenlegi szabályozásra vonatkozó tájékoztatás, és nem is bejelentett kormányzati intézkedés.
A felvetés célja annak szemléltetése volt, hogyan lehetne biztosításmatematikai szempontból fenntarthatóbb korhatár előtti nyugdíjazási rendszert kialakítani.
A változtatás társadalmi következményei jelentősek lennének, hiszen a jelenlegi Nők 40 jogosultjai ma csökkentés nélküli öregségi nyugdíjra számíthatnak.
Egy ilyen átalakításhoz ezért részletes hatásvizsgálatokra, társadalmi egyeztetésre és megfelelő átmeneti szabályokra lenne szükség.
Miért tartja fontosnak a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét?
A kedvezményes nyugdíj kérdésében nemcsak a ledolgozott évek száma, hanem a várható élettartam különbsége is rendszeresen felmerül.
Farkas András az interjúban rámutatott, hogy Magyarországon a férfiak és a nők várható élettartama között továbbra is jelentős eltérés van.
A születéskor várható élettartam a nőknél hozzávetőleg nyolc évvel hosszabb, míg a 65 éves korban várható további élettartam esetében a különbség körülbelül négy év a nők javára.
Ez azt jelenti, hogy a férfiak átlagosan rövidebb ideig részesülhetnek nyugdíjban, ha azonos életkorban vonulnak vissza a munkából.
Az átlagok azonban nem írják le minden ember egyéni élethelyzetét. A várható élettartamot jelentősen befolyásolhatja az egészségi állapot, a foglalkozás, a jövedelmi helyzet és több társadalmi körülmény is.
A szakértő által felvázolt korhatár előtti rendszer egyik lehetséges előnye az lenne, hogy a korábban visszavonulni kívánó emberek számára nagyobb választási lehetőséget biztosítana.
Ugyanakkor a korábbi nyugdíjazás költségeit a nyugdíjkassza finanszírozásával és a csökkentett havi ellátás következményeivel együtt kellene vizsgálni.
Régen több foglalkozás után is korábban lehetett nyugdíjba menni
A nyugdíjszakértő nemcsak a Nők 40 és a Férfiak 40 kérdését érintette, hanem a korábbi foglalkozási korkedvezmények megszüntetését is bírálta.
Magyarországon korábban bizonyos egészségkárosító vagy különösen megterhelő munkakörökben dolgozók korkedvezményt szerezhettek.
Ilyen munkakörök előfordultak például a bányászatban, a nagy nyomású munkakörnyezetben végzett tevékenységeknél, egyes közlekedési szakmákban és az egészségre különösen ártalmas ipari munkakörökben.
A korkedvezmény lényege az volt, hogy az érintettek az általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt meghatározott idővel vonulhattak vissza.
A rendszer mögött az a megfontolás állt, hogy bizonyos munkakörök hosszú távon fokozott egészségi megterhelést jelentenek, ezért az ott dolgozók számára indokolt lehet a korábbi nyugdíjazás.
A szabályozást 2012-től jelentősen átalakították, és a korhatár előtti nyugdíjak több korábbi formája megszűnt vagy más típusú ellátássá alakult.
Új korkedvezményre jogosító időt 2014. december 31. után már nem lehet szerezni.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábban megszerzett korkedvezmény elveszett volna.
A Magyar Államkincstár jelenlegi tájékoztatása szerint meghatározott feltételek mellett továbbra is igényelhető korhatár előtti ellátás olyan személyek részére, akik legkésőbb 2014 végéig megszerezték a szükséges korkedvezményt.
A jelenlegi rendszer tehát elismeri a korábban megszerzett jogosultságok egy részét, de új korkedvezményes idő már nem gyűjthető.
A veszélyes munkakörökben dolgozóknak külön megoldást sürget a szakértő
Farkas András szerint a foglalkozási korkedvezmények kérdését újra napirendre kellene venni.
A szakértő azzal érvelt, hogy azoknak az embereknek, akik egészségüket fokozottan veszélyeztető munkakörben dolgoznak, indokolt lehet külön visszavonulási lehetőséget biztosítani.
Korábban a munkáltatók meghatározott esetekben külön korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizettek, amely a kedvezményes rendszer finanszírozásához kapcsolódott.
Egy új rendszer kialakításakor ezért nemcsak a nyugdíjjogosultságot, hanem a munkáltatók hozzájárulását is újra lehetne szabályozni.
A szakértő példaként más európai országokat is említett, ahol egyes foglalkozási csoportok különleges nyugdíjazási feltételekkel rendelkeznek.
Ugyanakkor az egyes országok nyugdíjrendszerei között jelentős különbségek vannak.
Nem mindenhol azonos a nyugdíjkorhatár, a korábbi nyugdíjazásért alkalmazott levonás vagy a speciális foglalkozásokra vonatkozó szabályozás.
Ezért egy külföldi megoldás magyarországi átvétele nem történhetne egyszerűen néhány százalék vagy életkori határ átmásolásával.
Mit tanulhatna Magyarország más európai országoktól?
Az interjúban Farkas András Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is említette olyan országként, amelyek nyugdíjrendszerében érdemes tanulmányozni a korhatár előtti ellátások és a nyugdíjemelések egyes megoldásait.
A szomszédos és közép-európai országokban különböző formákban jelenik meg az infláció és a keresetek változásának figyelembevétele.
Bizonyos rendszerekben a nyugdíjemelés nem kizárólag az árak változását követi, hanem a reálkeresetek növekedéséből is részesíti a nyugdíjasokat.
Ez a megoldás hosszabb távon mérsékelheti a már nyugdíjban lévők és az aktív dolgozók jövedelme közötti különbség növekedését.
A korábbi nyugdíjazás szabályai szintén eltérők lehetnek.
Egyes országokban meghatározott életkorhoz, hosszú biztosítási időhöz vagy külön foglalkozási feltételekhez kapcsolódhat a kedvezmény, miközben a nyugdíj összegét csökkentés is terhelheti.
A szakértő szerint ezeket a nemzetközi példákat részletesen meg kellene vizsgálni egy esetleges magyarországi nyugdíjreform előtt.
A hangsúly a hosszú távú fenntarthatóságon és azon van, hogy az intézkedések ne okozzanak előre nem tervezett finanszírozási problémákat.
A 2027-es nyugdíjemelések fontosak, de nem jelentenek teljes reformot
A nyugdíjguru az InfoRádióban a 2027-re bejelentett nyugdíjváltozásokról is részletesen beszélt.
Véleménye szerint a kisnyugdíjasoknak szánt intézkedések jelentős segítséget jelenthetnek, de nem változtatják meg alapvetően a magyar nyugdíjrendszer működését.
A 2027-es tervek között szerepel a 3 százalékos általános januári nyugdíjemelés, a 120 ezer forintos öregségi teljesnyugdíj-minimum bevezetése, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak sávos felzárkóztatása.
A rendszer továbbra is döntően a korábbi szolgálati időre és keresetekre épül, a már folyósított nyugdíjak általános emelése pedig az inflációkövetés szabályai szerint történne.
A szakértő szerint hosszabb távon olyan megoldásra lenne szükség, amely a nyugdíjasok vásárlóerejének megőrzése mellett az aktív dolgozók keresetének emelkedését is megfelelő módon figyelembe veszi.
Ennek hiányában ugyanis tovább növekedhet a különbség a régebben és az újonnan megállapított nyugdíjak között.
Miért kapnak sokan jóval kevesebb nyugdíjat, mint a frissen nyugdíjba vonulók?
A magyar nyugdíjrendszer egyik régi problémája, hogy a különböző időpontokban megállapított nyugdíjak között jelentős eltérések alakulhatnak ki.
A régebben nyugdíjba vonultak ellátását az elmúlt években általában az inflációval összhangban emelték.
A frissen nyugdíjba vonulók ellátását viszont a nyugdíjmegállapítás évében érvényes valorizációs szorzók és a korábbi keresetek alapján számítják ki.
Ha az aktív dolgozók reálbére tartósan gyorsabban növekszik, mint a már megállapított nyugdíjak, akkor a két csoport közötti jövedelmi különbség egyre jelentősebbé válhat.
A szakértő ezt a folyamatot a relatív elszegényedés problémájaként írta le.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a régebbi nyugdíjasok nominálisan kevesebb pénzt kapnak, mint korábban.
Inkább arról van szó, hogy a havi ellátásuk az aktív keresetekhez és az újonnan megállapított nyugdíjakhoz képest fokozatosan lemaradhat.
A 2027-re tervezett alacsony nyugdíjakra vonatkozó felzárkóztatás ezt a különbséget bizonyos jogosulti csoportoknál mérsékelheti.
Nyugdíjemelés 2027: itt a legfontosabb tervezett összegek táblázata
A jelenlegi kormányzati tájékoztatás szerint 2027 januárjában 3 százalékos általános nyugdíjemelés várható.
Az alacsony összegű, jogosult nyugdíjak ennél jelentősebben növekedhetnek, mivel a rendes emelés után sávos felzárkóztatást is terveznek.
| Nyugdíj a 3%-os emelés után | Tervezett további emelés |
|---|---|
| Legfeljebb 108 000 Ft | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000 Ft felett, legfeljebb 125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000 Ft felett, legfeljebb 130 000 Ft | +10 000 Ft, legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000 Ft felett, legfeljebb 135 000 Ft | +8 000 Ft, legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000 Ft felett, legfeljebb 140 000 Ft | +6 000 Ft, legalább 143 000 Ft-ra |
| 140 000 Ft felett, 146 000 Ft alatt | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
A táblázat a jogosult, már folyósított saját jogú ellátásokra vonatkozó rendelettervezetet szemlélteti. A jogosultsági feltételek és a sávhatárok alkalmazása a végleges jogszabály alapján történik.
A kormány adatai szerint a 120 ezer forintos új minimum és a sávos felzárkóztatás mintegy 455 ezer nyugdíjast érinthet.
A változás jelentős lehet például azoknak, akik jelenleg havi 80–100 ezer forint körüli ellátásban részesülnek.
Fontos azonban, hogy az új öregségi teljesnyugdíj-minimum nem alkalmazható automatikusan minden nyugdíjszerű juttatásra.
A résznyugdíjak, az özvegyi nyugdíjak és más ellátások esetében eltérő szabályok érvényesülhetnek.
A 13. és a 14. havi nyugdíj is fontos szerepet kaphat
A 2027-es költségvetési tervezet a 13. havi nyugdíj teljes kifizetésének fenntartásával számol.
Emellett a 14. havi nyugdíj egyheti, vagyis egy havi ellátás 25 százalékának megfelelő részlete is szerepel a tervek között.
A két különjuttatás együtt jelentős többletbevételt eredményezhet a jogosultak számára.
Ha például valakinek 2027-ben havi 200 ezer forint lenne a nyugdíja, a teljes 13. havi ellátás további 200 ezer forintot jelentene, a 14. havi negyedrészlet pedig 50 ezer forintot.
A rendes februári havi nyugdíjjal együtt így összesen 450 ezer forintos kifizetéssel lehetne számolni, feltéve, hogy az érintett mindkét különjuttatásra jogosult.
A nyugdíjguru által adott Nők 40-es tanács szempontjából ezek a juttatások azért fontosak, mert a korábban megállapított nyugdíj révén a jogosult az adott évekre járó többletkifizetésekre is jogosultságot szerezhet.
Aki viszont csak évekkel később igényli a nyugdíját, a korábbi időszakra nem kapja meg automatikusan a teljes elmaradt nyugdíjat és valamennyi korábbi különjuttatást.
Ezért a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztásakor a teljes, több évre számított bevételt is célszerű figyelembe venni.
Kinek lehet érdemes 2026 végén nyugdíjba mennie, és kinek 2027-ben?
Az év végi nyugdíjazási döntés különösen fontos lehet azoknak, akik már 2026-ban teljesítik a jogosultsági feltételeket, de nem feltétlenül kell azonnal igénybe venniük az ellátást.
A nyugdíjmegállapítás szempontjából lényeges különbség, hogy 2026-os vagy 2027-es kezdő időpontot választanak.
A 2027-es megállapításnál már a következő évi valorizációs szorzók alkalmazandók, amelyek a jelenlegi szakértői becslés szerint kedvezőbbek lehetnek.
Ugyanakkor a későbbi kezdő időpont miatt az érintett bizonyos hónapokra nem kapja meg azt a nyugdíjat, amelyet korábbi igénylés esetén folyósíthattak volna.
A döntésnél tehát az alábbi szempontokat célszerű együtt vizsgálni:
-
Mennyi lenne a nyugdíj 2026-os, illetve 2027-es kezdő időponttal?
-
Hány havi ellátásról mondana le az érintett a későbbi igénylés miatt?
-
Van-e lehetősége a nyugdíj mellett tovább dolgozni?
-
Milyen foglalkoztatási jogviszonyban dolgozik?
-
Milyen hatással lenne a további szolgálati idő a későbbi nyugdíj összegére?
-
Az egyéni élethelyzetben mennyire fontos a korábbi rendszeres jövedelem?
A szakértő tanácsa szerint különösen a Nők 40-re jogosultaknál lehet kedvező a nyugdíj igénybevétele és a további munkavégzés kombinációja.
Más élethelyzetekben azonban a későbbi nyugdíjazás is előnyös lehet.
A pontos döntést ezért célszerű személyre szabott nyugdíjszámításra alapozni.
Hogyan ellenőrizhető, hogy megvan-e a Nők 40 jogosultsági ideje?
A Nők 40 igénylésénél különösen fontos megkülönböztetni a szolgálati időt és a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt.
A kettő ugyanis nem minden esetben azonos.
A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a Nők 40 jogosultsági idejébe főszabály szerint a keresőtevékenységgel szerzett időszakok és a meghatározott gyermeknevelési ellátások időtartama számítható be.
Nem minden, általános nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati idő használható fel azonban a Nők 40 jogosultságához.
Például a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama és a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok ideje nem számít automatikusan a Nők 40 jogosultsági idejébe.
Ezért előfordulhat, hogy valakinek összesen már több mint 40 év szolgálati ideje van, de a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági idő még nem teljesült.
Az érintettek a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatai alapján kérhetik a szolgálati és jogosultsági idő egyeztetését.
Ez különösen azoknak lehet fontos, akik 2026 végén vagy 2027-ben tervezik a nyugdíjba vonulást.
A megfelelő adategyeztetéssel elkerülhető, hogy valaki téves szolgálatiidő-számítás alapján nyújtsa be a kérelmét.
A nyugdíjba vonulás időpontját nem érdemes kizárólag a valorizáció alapján eldönteni
Bár a 2027-re becsült 9 százalék körüli valorizációs növekedés fontos szempont, nem szabad megfeledkezni a többi tényezőről sem.
A nyugdíj összegét alapvetően a figyelembe vehető életpálya-átlagkereset és az elismert szolgálati idő határozza meg.
Ha valaki tovább dolgozik, újabb szolgálati időt szerezhet, ami megfelelő feltételek mellett növelheti a később megállapított nyugdíj mértékét.
A már saját jogú nyugdíjasként végzett munkára ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak, és a járulékmentes foglalkoztatás nem eredményez automatikusan újabb nyugdíjnövelő szolgálati időt.
Ezért a nyugdíj melletti munka és a nyugdíjigénylés elhalasztása nem ugyanazt a pénzügyi eredményt hozza.
A Nők 40 esetében az is különösen fontos, hogy a kedvezményes öregségi nyugdíj teljes értékű öregségi nyugdíj, amelynek megállapítása után a későbbi 65 éves korhatár betöltésekor nem történik automatikusan teljes újraszámítás kizárólag a korhatár elérése miatt.
A helyes döntéshez ezért érdemes az induló nyugdíj összegét, a lehetséges további munkabért és a későbbi nyugdíjmegállapítás előnyeit egyaránt összehasonlítani.
Lesz valódi nyugdíjreform Magyarországon?
Farkas András szerint a 2027-re bejelentett intézkedések egyik legfontosabb eredménye az lehet, hogy nagyobb segítséget kapnak a legalacsonyabb jövedelmű nyugdíjasok.
A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy hosszabb távon a jelenleginél átfogóbb változtatásokra is szükség lehet.
Ezek közé tartozhatna a nyugdíjemelések rendszerének újragondolása, a korábban és később megállapított nyugdíjak közötti különbség mérséklése, valamint a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek összehangolása.
A Férfiak 40 kérdése és a veszélyes munkakörök után járó korkedvezmények esetleges újbóli bevezetése szintén ebbe a körbe tartozhat.
Az ilyen változtatások azonban jelentős költségvetési következményekkel járhatnak, ezért részletes előkészítést igényelnének.
A nyugdíjrendszernek egyszerre kell biztosítania a jelenlegi nyugdíjak kifizetését, a jövőben nyugdíjba vonulók jogosultságait és a hosszú távú finanszírozhatóságot.
Ezért a szakértő szerint nem lenne célszerű egy átfogó nyugdíjreformot rövid idő alatt, megfelelő hatásvizsgálatok nélkül bevezetni.
A 2027-es intézkedések jelenleg elsősorban a legalacsonyabb juttatások növelését és a meglévő rendszer működésének fenntartását célozzák.
Farkas András tanácsa különösen fontos lehet a következő hónapokban
A 2026-os év vége és a 2027-es év eleje sok nyugdíj előtt álló ember számára fontos döntési időszak lehet.
A valorizációs szorzók várható növekedése miatt a nyugdíjmegállapítás éve jelentős hatással lehet az induló ellátás összegére.
A Nők 40-re jogosultak számára ugyanakkor a korábbi igénylés lehetősége is komoly pénzügyi előnyt jelenthet, különösen akkor, ha a nyugdíj mellett tovább dolgozhatnak.
A Férfiak 40 kérdésében a szakértő szerint létezhetnek megvalósítható megoldások, de jelenleg nincs elfogadott, 2027-ben induló általános férfi kedvezményes nyugdíjprogram.
A Nők 40 jogosultsági követelményének 43 évre emelése szintén nem bejelentett változás, hanem egy hosszabb távú szakmai megfontolásként elhangzott felvetés.
A legfontosabb tanulság, hogy a nyugdíjba vonulás időpontja valóban milliós nagyságrendű különbséget eredményezhet az életpálya során felvett ellátások összegében. Ezért a Nők 40 lehetőségét és a 2027-es valorizáció várható hatását érdemes még az igénylés előtt alaposan megvizsgálni.
Aki már közel áll a nyugdíjazáshoz, annak különösen fontos lehet a szolgálati idő hivatalos ellenőrzése, a várható nyugdíj kiszámítása és a nyugdíj melletti munkavégzés szabályainak megismerése.
A megfelelően előkészített döntés hosszú éveken keresztül meghatározhatja az időskori anyagi biztonságot.
Forrás: tudasfaja, címlapkép: Közbeszéd
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
