42 ezer diák intett piros lapot a bántalmazásnak: ez a magyar program gyökeresen megváltoztatja az iskolai közösségeket
Az iskolai erőszak és zaklatás elleni november 5-i nemzetközi naphoz idén több kezdeményezés is kapcsolódik Magyarországon. Örülünk minden olyan törekvésnek, amely figyelmet fordít az iskolai bántalmazásra és a gyerekek közösségeinek problémáira.
Mivel a nyilvánosságban a PirosLap Programot több alkalommal más, hasonló célú kampányokkal is összekeveredett, fontosnak tartjuk egyértelművé tenni, hogy a PirosLap Program a 8K Alapítvány önálló, saját pedagógiai szemléletre és módszertanra épülő programja, amely a 2006-ban indult Kamaszfesztivál osztályközösség-fejlesztő munkájából nőtt ki.
A Kamaszfesztivál történetét kezdettől az osztályközösségek erősítésének célja határozta meg. A megvalósítás módszerei az évek során jelentősen változtak. A kezdeti, gyerekek számára szervezett interaktív programoktól fokozatosan jutottunk el azokig a közösségi kihívásokig, amelyekben maguk a diákok tervezik, szervezik és valósítják meg saját közösségük fejlesztését szolgáló feladataikat. A PirosLap Program ennek a pedagógiai fejlődésnek az eredménye.
Mi az a PirosLap Program?
A PirosLap egész tanéven át tartó osztályközösség-fejlesztő és iskolai bántalmazást megelőző program. Célja, hogy a gyerekek összetartóbb, biztonságosabb közösségeket alakítsanak ki, és közösen tegyenek az iskolai bántalmazás ellen.
A program abból indul ki, hogy egy osztályközösség működése folyamatosan alakul. A gyerekek közötti kapcsolatok, szerepek, konfliktusok és együttműködési szokások a mindennapi helyzetekben formálódnak. Az osztályközösség erősítése ezért hosszabb távú, tudatos munkát igényel. Az együttműködést, a konfliktusok rendezését, az egymásra figyelést, a közös döntéshozatalt és a másokért vállalt felelősséget tanulni és gyakorolni kell. A PirosLap ehhez olyan feladatokat kínál, amelyekben a diákok saját tapasztalataikból indulhatnak ki, közösen kereshetnek megoldásokat, és megtapasztalhatják, milyen hatással lehetnek közösségük működésére.
Miért a gyerekekre épít a program?
Három jelentős okot fogalmaztunk meg:
Egy osztály életében sok minden apró gesztusokból, félmondatokból és mindennapi helyzetekből érthető meg. A gyerekek ezeket a helyzeteket naponta megtapasztalják. Ismerik a közösségük kimondatlan szabályait, az egymás közötti kapcsolatokat, a feszültségeket és az összetartozás pillanatait. Olyan tapasztalatokkal rendelkeznek, amelyekhez a felnőttek gyakran csak részben férnek hozzá. Ha szeretnénk megérteni egy osztályközösség működését, szükségünk van arra, ahogyan maguk a gyerekek látják.
A gyerekeknek saját elképzeléseik vannak arról, mitől lenne jobb a közösségük, milyen helyzeteken szeretnének változtatni, és hogyan szeretnének egymással bánni.
A PirosLap Programban lehetőséget kapnak arra, hogy ezekből az elképzelésekből közös célokat és vállalásokat fogalmazzanak meg. Beszélgetnek, vitatkoznak, közösen döntenek, majd saját feladatokat és kampányokat terveznek. A közös döntéseikből cselekvések születnek, amelyekért felelősséget is vállalhatnak. A pedagógusok segítik és kísérik ezt a folyamatot, miközben a gyerekek fokozatosan egyre nagyobb önállóságot kapnak.
A gyerekeket különösen foglalkoztatja, hogyan látják őket a többiek, hol a helyük az osztályban, mennyire számít a véleményük, és milyen szerepet töltenek be a közösségükben. Szeretnék, ha észrevennék őket, kíváncsiak lennének a gondolataikra, és fontosnak tartanák, amit létrehoznak. A PirosLap Program erre a figyelem iránti igényre épít. Kíváncsiak vagyunk arra, milyen felismerésekre jutnak a gyerekek, miről vitatkoznak, hogyan hoznak közös döntéseket, milyen ötleteik vannak, és mit alkotnak együtt. A közös feladatok során olyan képességek, vélemények és tulajdonságok is láthatóvá válhatnak, amelyekre az iskolai hétköznapokban ritkán jut figyelem. A gyerekek új oldalról ismerhetik meg egymást, és megtapasztalhatják, milyen érzés, amikor a társaik kíváncsiak rájuk.
Hogyan épül fel a tanéves program?
Az október 2-i PirosLapNapot három egymásra épülő kihívás követi. Az elsőben a gyerekek saját osztályuk működésével foglalkoznak, Bántalmazás Elleni Paktumot alkotnak és osztályeseményt szerveznek. A másodikban iskolájuk más osztályainak készítenek kampányt, a harmadikban pedig más iskolákat és településeket szólítanak meg. A kihívások során fokozatosan nő a gyerekek önállósága, miközben gyakorolják az együttműködést, a konfliktuskezelést, a közös döntéshozatalt és a felelősségvállalást. Hogy ezeknek a készségeknek a fejlesztése mennyire fontos, azt a PirosLap Program első kutatási eredményei is megmutatják.
Mit mutatott meg az első kutatás?
A PirosLap Program első kutatási tanulmánya 649 osztály közös válaszait, összesen 17 202 diák tapasztalatait és 698 osztályfőnök véleményét dolgozta fel. A vizsgálat szerint az osztályok közel felében (49,6%) a gyerekek erősen kötődnek a közösségükhöz, miközben nehézséget okoz számukra a konfliktusok rendezése, vagy kevés lehetőséget érzékelnek a közös változtatásra.
Egy osztály tehát lehet összetartó úgy is, hogy a gyerekek nehezen boldogulnak a konfliktusaikkal, vagy nem tudják, hogyan változtassanak közösen azon, ami zavarja őket.
Az összetartozás érzése fontos alap, de ahhoz, hogy egy közösség a nehézségeivel is meg tudjon birkózni, a gyerekeknek meg kell tanulniuk együttműködni, megbeszélni a problémáikat és közösen döntéseket hozni.
Ezeket a készségeket a gyerekek a mindennapi közösségi helyzetekben tudják igazán megtanulni és gyakorolni. Amikor vita alakul ki, amikor valakit kihagynak valamiből, amikor eltérnek a vélemények, vagy amikor az osztálynak közösen kell megoldást találnia egy problémára.
Az iskolai bántalmazás megelőzésében ezért meghatározó szerepe van az osztályközösségek tudatos fejlesztésének. A PirosLap Program egész tanéves kihívásaival, pedagógiai módszertanával és a diákok saját kezdeményezéseinek bemutatásával ezt a tanulási folyamatot támogatja.
Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megmutathassák saját tapasztalataikat, gondolataikat és alkotásaikat, és megtapasztalják, hogy a közösségük kíváncsi rájuk, figyel rájuk.
A Kamaszfesztivál története
2006-2012: A 2006-ban indult Kamaszfesztivál közös élményekre, találkozásokra és együttműködést igénylő tevékenységekre épülő programokat szervezett az osztályok számára. Ezek lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek új helyzetekben ismerjék meg egymást, és erősítsék közösségük kapcsolatait. A program 2013-ban, az önkormányzatok iskolafenntartói jogainak megszűnését követően szünetre kényszerült.
2019-2022: 2019-ben fogalmazódott meg a Kamaszfesztivál újraindításának szándéka.
2020-ban megalakult a 8K Alapítvány, majd a 2021–2022-es tanévben újraindult a program.
2022-2023-as tanév:
Egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a kihívások, amelyekben az osztályok maguk fogalmaztak meg közös célokat, terveztek feladatokat, hoztak döntéseket és dolgoztak azok megvalósításán. A diákok így egyre több lehetőséget kaptak arra, hogy közvetlenül is alakítsák saját közösségük működését.
2023-2024-es tanév: Egy diáktragédia hatására az iskolai bántalmazás megelőzése került a közösségfejlesztő munka
fókuszába.Megszületett a Bántalmazás Elleni Paktum, amelyet több mint 9000 diák írt alá. A PirosLap első próbaévében 12 osztály vállalt közösségfejlesztő feladatokat, és 36 kampányesemény valósult meg.
2024-2025-ös tanév: 161 osztály regisztrált a programba, közülük 89 kapcsolódott be a kampányépítésbe. A gyerekek 87 kampányeseményt valósítottak meg, a közös piroslap-emeléshez pedig 3035 diák csatlakozott.
2025-2026-os tanév: 205 osztály és 104 iskola kapcsolódott a programhoz, a PirosLapNapon 4480 diák vett részt, miközben 92 kampányépítő osztály összesen 148 kampányeseményt valósított meg.
2026-2027-es tanév: A 2026. október 2-i országos PirosLapNapon már 42 198 diák, 2079 osztály és 416 iskola vett részt 259 településről. A teljes tanéves programhoz 300, évfolyamokra szabott óravázlat, pedagógiai módszertani útmutató és gyakorlati segédanyagok segíti.
Címlapkép: Közbeszéd
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
