Ezeket biztos nem tudtad a magyar nyugdíjrendszerről!

A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében – foglalta össze a Közbeszédnek Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója.

Ezek nevesítve:

• a nettó magyar nyugdíjszámítás,
• a nők kedvezményes teljes nyugdíja (amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult),
• a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése,
• a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, amely miatt az első húsz év szolgálati idő kétszer annyit ér a nyugdíjszámítás során, mint a második húsz év, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie,
• a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya,
• a minimálnyugdíj bebetonozása,
• az egészségügyben alkalmazott fából vaskarika megoldás, a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés,
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya.

Nincs korkedvezmény, nincs rokkantsági nyugdíj

2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás nagy hatást gyakorolt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára:

1. A 2022-re befejeződött fokozatos korhatáremelés 62 évről 65 évre.
2. A magánnyugdíjpénztári rendszer (a tőkefedezeti nyugdíjpillér) 2010. szeptemberi de facto visszaállamosítása.
3. A korhatár előtti nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíj 2012. január 1-jétől hatályba lépett megszüntetése.
4. A nők kedvezményes nyugdíjának 2011. január 1-jei bevezetése.

A nyugdíjkorhatárt más államok is emelik, a tőkefedezeti nyugdíjpillér más országokban is hiányozhat, az viszont unikális, hogy Magyarországon

• az egészségre különösen ártalmas vagy egyébként veszélyes munkakörökben sem lehet korkedvezményt szerezni, és annak alapján korkedvezményes nyugdíjat kérni, mint ahogyan az is, hogy
• a rokkantsági nyugdíjakat radikálisan kimetszették a nyugdíjrendszerből.

A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó 2011. év végi megszüntetése az MNB akkori értékelése szerint évente átlagosan a GDP 0,4%-ával javította a nyugdíjkassza egyenlegét, amit viszont bőven el is vitt és visz a nők kedvezményes nyugdíja, amely átlagosan a GDP 0,57%-ával egyező összegben rontja a mérleget. Vagyis amit nyertek a réven a kormányzati nyugdíjreformerek, azt el is vesztették rögtön a vámon. Az érintetteknek sok szenvedést okozva.

Egy lehetséges jövőbeni magyar nyugdíjreform egyik fő kérdése lehet viszont a Nők40 jövőjének az alakítása, és ezzel kapcsolatban a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeinek ismételt megteremtése a férfiak számára is.

Ennek ára azonban az lenne, hogy a korhatár betöltése előtt igénybe vett nyugdíjakat minden esetben olyan levonás terhelje, amelynek nagysága attól függne, hány évvel korábban venné valaki igénybe az ilyen nyugellátást. A nők javára az Alaptörvényben előírt pozitív diszkrimináció ez esetben a levonás kisebb mértékében nyilvánulhatna meg.

A férfiak így ismét igényelhetnének a korhatáruk betöltése előtt nyugdíjat, amire már csak azért is nagyon nagy szükség lenne, mert

• a magyar férfiak időskorban várható további élettartama egész Európában a legalacsonyabbak közé tartozik (az EU-átlaghoz képest több mint négy évvel, a gazdagabb államok átlagához képest több mint hat évvel élnek kevesebbet a 65. életévüket betöltött magyar férfiak), ráadásul
• a magyar férfiak 65 éves korban egészségben várható további élettartama még ennél is fájdalmasabb mértékben rövidebb, mint az EU-átlag (alig haladja meg a négy (!!) évet).

Ha többet szeretne tudni a magyar nyugdíjrendszerbe rejtett hungarikumokról, olvassa el Farkas András erről írt összefoglalóját.

Címlapkép: Tim Mossholder/Unsplash

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!