Egész bolygókat falnak fel ezek az égitestek
Ikercsillagok vizsgálata közben jutott arra egy nemzetközi kutatócsoport, hogy legalább minden tucat csillagból egynél látni bizonyítékot bolygók elnyelésére.
A kutatók olyan ikercsillagokat vizsgáltak, amelyek összetételének azonosnak kellene lenniük. A csillagászok meglepetésére azonban ezek az esetek mintegy nyolc százalékában eltértek egymástól.
A kutatócsoport, amelynek tagja Meridith Joyce, a HUN–REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (HUN–REN CSFK KTM CSI) Marie Curie Widening-ösztöndíjasa is, arra jutott, hogy a különbséget az okozza, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygótörmeléket nyelt el – olvasható a kutatóközpont csütörtöki közleményében.
A beszámoló szerint az eredményekhez a legnagyobb távcsövek kellettek: a kutatók a Chilében található 6,5 méteres Magellán-távcsövet és az Európai Déli Obszervatórium 8 méteres VLT-távcsöveit használták, valamint a Hawaiin található 10 méteres Keck-távcső adataira is támaszkodtak – írta meg az MTI.
Együtt mozgó ikercsillagokat vettünk szemügyre. Ezek ugyanabból a molekulafelhőből születtek, így azonosnak kellene lenniük. A nagyon nagy pontosságú elemzésnek köszönhetően kémiai különbségeket találtunk az ikrek között. Ez nagyon erős bizonyíték arra, hogy az egyik csillag bolygókat vagy bolygóanyagot nyelt el, és megváltoztatta annak összetételét
– magyarázta Fan Liut, a melbourne-i Monash Egyetem kutatója, a szakcikk vezető szerzője.
A jelenség a vizsgált 91 ikercsillagpár közül legalább hétnél, azaz a minta mintegy nyolc százalékában jelentkezett.
AZ EREDMÉNYT AZ TESZI KÜLÖNLEGESSÉ, HOGY EZEK A CSILLAGOK, A NAPHOZ HASONLÓAN, ÉLETÜK FÉNYKORÁBAN VANNAK, NEM PEDIG AZ ÉLETÜK VÉGSŐ FÁZISAIBAN JÁRÓ VÖRÖS ÓRIÁSCSILLAGOK.
„Ez eltér a korábbi tanulmányoktól, ahol a késői fázisban lévő, óriási vörös gömbbé váló csillagok elnyelhetik a közeli bolygókat” – tette hozzá Fan Liu.
A közlemény szerint némi kétség maradt afelől, hogy a csillagok egészben nyelik-e el a bolygókat, vagy a bolygókeletkezésből hátramaradt törmelék áramlik rájuk. A szerzők úgy vélik, hogy mindkettő lehetséges. Bármelyik legyen is igaz, a csillagpárok közötti kémiai különbségeket nehéz lenne megmagyarázni máshogyan, például a csillagokban zajló belső folyamatokkal.
A közlemény szerint az eredményeknek messzemenő következményei lehetnek a bolygórendszerek hosszú távú fejlődésének kutatására. Emellett új megvilágításba helyezik a kettős csillagrendszerek körül keringő bolygórendszerek stabilitását is. A jövőben a kutatók szeretnék bővíteni a vizsgált csillagok mintáját. Annak megértése ugyanis, hogy a csillagok mikor és milyen gyakran nyelik el bolygóikat, alapvető hatással lehet akár az élet vagy az intelligencia elterjedtségére is a Tejútrendszer más csillagai körül. (via index.hu)
Fotó: Pixabay
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
