A Demokratikus Koalíció fontos bejelentést tett az alaptörvény 17. módosításáról
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány által benyújtott, az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslat több olyan alapelvet is tartalmaz, amelyek a DK korábbi alkotmányos javaslataiban is szerepeltek – tudatta a Közbeszédnek küldött közleményében a DK Sajtóirodája.
Azt írták, ezekkel az alapelvekkel egyet lehet érteni, ugyanakkor a DK álláspontja szerint önmagában az Alaptörvény újabb módosítása nem jelent megoldást. A párt szerint ugyanis az Alaptörvény ismétlődő módosításai nem helyettesíthetik egy korszerű, demokratikus értékeken alapuló, valódi társadalmi legitimációval rendelkező új alkotmány megalkotását.
Emlékeztettek arra, hogy a Demokratikus Koalíció kezdettől következetesen azt képviseli, hogy a 2011-es Alaptörvény nem a nemzeti egység, hanem a politikai megosztottság szimbólumává vált. Ezért az új alkotmány megalkotására irányuló alkotmányozási folyamatot haladéktalanul el kell kezdeni annak érdekében, hogy Magyarország végre egy széles társadalmi és politikai konszenzuson alapuló, demokratikus legitimációval rendelkező alkotmánnyal rendelkezzen – jegyezték meg.
A javaslat több olyan elemet is tartalmaz, amit a DK korábban is támogatott, mint például:
- az új alkotmány szükségessége,
- széles társadalmi és szakmai egyeztetés,
- politikai konszenzus az alkotmányozásban,
- a demokratikus intézményrendszer helyreállítása és a közbizalom erősítése,
- az átláthatóságról, a közpénzek szigorúbb védelméről és az összeférhetetlenségi szabályok szigorításáról.
- azoknak a közjogi tisztségviselőknek a leváltása, akiket az Orbán-kormány az elmúlt években hosszú időre kulcspozíciókba nevezett ki, és új, demokratikus legitimációval rendelkező vezetők megválasztása.
A DK különösen fontosnak tartja, hogy a kormány is elismeri: az új alkotmány csak széles társadalmi részvétellel és nyilvános vitában születhet meg – írták.
Megjegyezték, hogy ugyanígy támogatják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozását is, amely összhangban áll a Demokratikus Koalíció régóta képviselt céljával: a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésével. A DK kezdettől azt képviseli, hogy a lopott vagyont nem megadóztatni kell, hanem elkobozni és visszajuttatni a magyar embereknek – fűzték hozzá.
A párt egyetért azzal is, hogy megszűnik a Költségvetési Tanács vétójoga, amely a DK szerint sem akadályozhatja a demokratikusan megválasztott Országgyűlés munkáját, a vétójogot azonban később, egy stabil demokratikus intézményi keretben vissza kell vezetni – fogalmaztak.
A Demokratikus Koalíció üdvözli, hogy megszűnnek a „vármegye” és „ispán” elnevezések, és visszaáll a „megye”, valamint a „kormánymegbízott” elnevezés használata. A párt már a „vármegye” és az „ispán” elnevezések bevezetésekor is ellenezte azok alkalmazását, mert álláspontja szerint ezek a hűbéri korszakot idéző megnevezések nem illeszkednek egy modern, demokratikus állam intézményrendszeréhez.
A képviselői mandátumok 12 éves korlátozásával kapcsolatban a DK eltérő álláspontot képvisel: a választók jogának tartják eldönteni, kit és hányszor választanak meg.
Mindezek mellett a Demokratikus Koalíció úgy látja: a javaslat fontos lépés a demokratikus jogállam helyreállítása felé, ezért támogatják annak elfogadását.
Címlapkép: Demokratikus Koalíció weboldala
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is, és adja hozzá lapunkat a kedvenceihez, hogy a legfrissebb híreink mindig az elsők között jelenjenek meg a Google-keresőben!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
