Árrésstop: a kereskedők szerint eljött a kivezetés ideje, újraindulhatnak az akciók a boltokban
Újra napirendre került az élelmiszerárakat érintő árrésstop jövője. A Joint Venture Szövetség (JVSZ) szerint a jelenlegi gazdasági környezet már lehetővé teszi az intézkedés kivezetését, és úgy látják, hogy a szabályozás fenntartása egyre több piaci problémát okoz. A szervezet szerint az alacsony infláció, az élelmiszerárak mérséklődése, a forint árfolyamának alakulása és a Magyar Nemzeti Bank hosszabb távú inflációs céljának csökkentése egyaránt a kivezetés irányába mutat.
A kérdés a vásárlók számára sem mellékes: az árrésstop megszüntetése ugyanis egyszerre jelentheti a bolti árképzés szabadságának visszatérését és az akciós ajánlatok újraerősödését, miközben rövid távon az is fontos kérdés marad, hogyan reagálnak majd az egyes kereskedelmi láncok és beszállítók.
Látványosan mérséklődött az infláció
A JVSZ érvelésének egyik fontos eleme a jelenlegi inflációs környezet. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, szeptemberben közzétett adatai szerint 2026 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 1,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Júliushoz képest mindössze 0,2 százalékos emelkedést mértek.
Az élelmiszereknél még kedvezőbb kép rajzolódott ki: éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent az áruk, egy hónap alatt pedig átlagosan 0,2 százalékos mérséklődést regisztrált a KSH. A vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva az élelmiszerárak éves csökkenése 4,8 százalék volt.
Ez fontos változás ahhoz képest, amikor az élelmiszer-infláció még a háztartások egyik legnagyobb terhe volt. Ugyanakkor az egyes termékek között továbbra is jelentős különbségek vannak: augusztusban például a húskonzerv, a vaj, a sertéshús és a sajt ára éves összevetésben emelkedett, miközben több más terméknél komoly árcsökkenést mértek.
A JVSZ szerint már megteremtődtek a kivezetés feltételei
A Joint Venture Szövetség szerint a mostani gazdasági környezet alapvetően más, mint az árrésstop bevezetésének időszakában. A szervezet úgy látja, hogy az alacsony infláció és az élelmiszerárak mérséklődése mellett már nincs szükség arra, hogy a kiskereskedelmi árrések korlátozásával próbálják fékezni az árakat.
A JVSZ közleménye szerint az intézkedés a teljes kiskereskedelmi forgalom közel egyharmadát érinti, és a szervezet értékelése alapján 18 hónapja torzítja a piacot. A szövetség a korábbi árkorlátozó intézkedéseket is beleszámítva több mint négyéves időszakról beszél.
A szervezet egyik fő kifogása, hogy az árrésstop miatt a kereskedők mozgástere beszűkült. A JVSZ szerint a korábban megszokott, széles körű lakossági akciók is háttérbe szorultak, miközben éppen ezek az akciók teremtettek korábban erősebb versenyt a különböző üzletláncok között.
Több száz milliárdos veszteségről beszélnek
A JVSZ szerint a kereskedelmi láncok az intézkedés miatt összességében több száz milliárd forintos veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni.
A szövetség külön kiemeli az élelmiszerekre vonatkozó 10 százalékos kiskereskedelmi árrést. Álláspontjuk szerint ez jelentősen elmarad attól a mintegy 30 százalékos költségszinttől, amellyel a szupermarketek működésük során számolnak.
A JVSZ szerint ennek következményei már a mindennapi bolti működésben is megjelenhetnek. Egyes üzletek létszámleépítést hajtanak végre, illetve rövidítik a nyitvatartási időt, ami a szervezet szerint a vásárlók kiszolgálását és az üzletek működését is kedvezőtlenül érintheti.
Nemcsak a nagy láncok helyzetét nehezítheti meg
Az árrésstop hatása nem kizárólag a szabályozás közvetlenül érintett szereplőire terjedhet ki. A JVSZ szerint a kisebb, az intézkedés hatályán kívül eső üzletek is hátrányos helyzetbe kerülhettek.
Ennek egyik oka a beszerzési volumen különbsége. Egy kisebb üzlet jellemzően kisebb mennyiségben vásárol, ezért magasabb beszerzési árakkal és fajlagos költségekkel szembesülhet. Ha a nagyobb üzletek bizonyos termékeket mesterségesen alacsonyabb áron kínálnak, a kisebb boltok számára nehezebb lehet hasonló árszintet biztosítani.
A JVSZ szerint ez hosszabb távon a kiskereskedelmi piac szerkezetére is hatással lehet.
A beszállítók is érintettek
A szövetség szerint az intézkedés nemcsak a kereskedőket, hanem a magyar beszállítókat és ezen keresztül a mezőgazdaságot is kedvezőtlenül érintette.
A JVSZ közleménye szerint a kereskedők a veszteségek mérséklése érdekében bizonyos esetekben az importtermékek ár-előnyét is kénytelenek lehettek kihasználni. A szervezet szerint ez azért problémás, mert így a hazai beszállítók és termelők pozíciója is gyengülhetett.
A szövetség álláspontja szerint az árrésstop fenntartása a beruházások szempontjából sem kedvező. Ha egy beszállító vagy kereskedő nem tud megfelelő profitot termelni, kevesebb forrás maradhat fejlesztésekre, kapacitásbővítésre és technológiai beruházásokra.
Az MNB is alacsonyabb inflációs célt határozott meg
A gazdasági környezet változását jelzi a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi döntése is. A Monetáris Tanács a középtávú inflációs célt a korábbi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette. Az új cél 2028. január 1-jétől lép hatályba, és továbbra is megmarad körülötte a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv.
A jegybank szerint az alacsonyabb inflációs cél bevezetését a gazdaság helyzete és a kedvező inflációs folyamatok teszik lehetővé. Az MNB értékelése szerint az új cél hosszabb távon az alacsonyabb nominális kamatszinttel is összhangban lehet, miközben hozzájárulhat a vásárlóerő és a megtakarítások reálértékének megőrzéséhez.
Ez az adat különösen fontos a JVSZ érvelésében, amely szerint a mesterségesen fenntartott árképzési korlátozások helyett egyre inkább a piaci versenynek kellene meghatároznia az árakat.
Mi történhet, ha kivezetik az árrésstopot?
A JVSZ szerint a kivezetés egyik legfontosabb következménye az lehet, hogy visszatérnek a korábbihoz hasonló, piaci igényekhez igazodó akciók.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az üzletláncok ismét nagyobb szabadsággal alakíthatják ki akciós kínálatukat, és egyes termékeket akár jelentősebb kedvezménnyel is kínálhatnak. A fokozódó verseny a vásárlók számára újabb választási lehetőségeket teremthet.
A JVSZ szerint az akciók újbóli megjelenése a keresletet is élénkítheti, ami növelheti a kiskereskedelmi forgalmat. A szövetség ebből azt a következtetést vonja le, hogy hosszabb távon az állami bevételekre is kedvező hatással lehet a forgalom bővülése.
Fontos ugyanakkor, hogy az árrésstop kivezetése önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy minden érintett termék ára csökkenni fog. Az árakat ezt követően is számos tényező alakíthatja: a beszerzési költségek, a beszállítói árak, a nemzetközi piacok, a forint árfolyama, a kereslet, valamint az egyes üzletláncok üzleti döntései.
A vásárlók számára ez lehet a legfontosabb kérdés
A fogyasztók szempontjából ezért az lesz különösen érdekes, hogy az árrésstop esetleges megszüntetése után hogyan változik a boltok árversenye.
Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a kereskedők nagyobb szabadsága miatt ismét több, célzott akció jelenhet meg. Más termékeknél azonban a korlátozás megszűnése azt eredményezheti, hogy az árképzés közelebb kerül a tényleges költségekhez és a piaci viszonyokhoz.
A JVSZ szerint éppen a verseny visszatérése lehet a kulcs: a kereskedők akkor érdekeltek erőteljesebb akciókban, ha azokkal valóban vásárlókat tudnak magukhoz vonzani.
Az árrésstop jövője továbbra is gazdaságpolitikai kérdés
Az árrésstop fenntartásáról vagy kivezetéséről szóló vita tehát messze túlmutat azon, hogy egy-egy termék mennyibe kerül a boltban. A kérdés érinti a kiskereskedelmi láncok működését, a beszállítókat, a hazai agráriumot, a beruházásokat és a fogyasztói keresletet is.
A JVSZ most egyértelműen a kivezetés mellett érvel, és úgy látja, hogy a jelenlegi, alacsony inflációs környezet már megfelelő alapot biztosít ehhez. A szervezet álláspontját ugyanakkor érdemes különválasztani a hivatalos gazdasági adatoktól: a KSH adatai valóban alacsony, 1,3 százalékos éves inflációt és 1,4 százalékos éves élelmiszerár-csökkenést mutattak 2026 augusztusában, az árrésstop megszüntetésének konkrét gazdaságpolitikai hatásai azonban előre nem határozhatók meg teljes bizonyossággal.
A következő időszak egyik fontos kérdése ezért az lesz, hogy a döntéshozók miként értékelik az új gazdasági környezetet, és milyen szerepet szánnak a továbbiakban a közvetlen árkorlátozásnak a magyar élelmiszerpiacon.
Címlapkép: Közbeszéd
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
