Külpol

A francia nemzetgyűlés megszavazta a Párizs és Kijev közötti biztonsági megállapodást

A francia nemzetgyűlés kedd esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította az Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.

A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.

Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját, hangsúlyozva az orosz győzelem „konkrét” és „kézzelfogható” kockázatait a franciák „mindennapi életét” illetően, amely szerinte „kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve”.

A kormányfő „tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt”, amit a képviselők állva tapsoltak meg.

Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy „hátat fordítunk saját történelmünknek” – hangsúlyozta a francia miniszterelnök.

„Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab” – fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.

A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.

A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.

„Önök (…) eltérítettek, kihasználnak és politikai eszközként használnak fel egy jelentős nemzetközi válságot, hogy rövid távú választási programjuk szolgálatába állítsák” az európai parlamenti választások előtt – vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt. „Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk” – tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.

Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott 3 milliárd eurós támogatás „nem egy csekk Ukrajnának”. „Ez a katonai támogatásunk maximális értékének felel meg 2024-ben, mégpedig a francia védelmi iparnak adott megrendeléseket illetően” – tette hozzá.

Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak.

Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy „nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott: „amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.

Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, a francia közvélemény körében csökken a pénzügyi és katonai segítség támogatottsága.

A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez 3 százalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.

Címlapkép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Támogasd a Közbeszédet. Köszönjük szépen!