Ezt ne tedd a vérnyomáscsökkentővel, ha zsibbad vagy dagad a lábad

A nyári kánikula alaposan megviseli a szív- és érrendszert, az idősebb korosztály körében pedig mindennapos panasz a lábak dagadása és zsibbadása. Sokan ilyenkor pánikból rossz döntést hoznak a vérnyomáscsökkentő vagy vízhajtó gyógyszereikkel kapcsolatban, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethet. Mutatjuk, mit szabad és mit szigorúan tilos tenned a hőségben!

A legveszélyesebb tévhit: Az önhatalmú gyógyszermódosítás

• Amikor a lábdagadás vagy zsibbadás felerősödik a nyári melegben, sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a szedett gyógyszer „túl sok” lett, vagy éppen az okozza a vizesedést, ezért saját szakállukra abbahagyják, elhagyják a vízhajtót, vagy elfelezik a vérnyomáscsökkentő adagját.
• Szigorúan TILOS a vérnyomáscsökkentő vagy vízhajtó gyógyszerek adagolását orvosi konzultáció nélkül megváltoztatni vagy a kezelést megszakítani!
• A gyógyszer hirtelen elhagyása úgynevezett rebound-effektust (visszacsapási reakciót) válthat ki: a vérnyomás hirtelen kiugorhat, ami kiemelten növeli a sztrók, a szívinfarktus vagy a hirtelen szívelégtelenség kockázatát.

Miért dagad és zsibbad a láb a kánikulában?

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik a szervezetben, érdemes tisztázni a fiziológiai okokat:

A szervezet hőleadása (Ertágulat): A melegben az erek kitágulnak, hogy a test hőt tudjon leadni. Emiatt a vérkeringés lelassul, és a gravitáció hatására a folyadék könnyebben felhalmozódik az alsó végtagokban (ödéma).

Bizonyos gyógyszercsoportok mellékhatása: Egyes vérnyomáscsökkentők – különösen a kalciumcsatorna-blokkolók (például az amlodipin tartalmú készítmények) – eleve hajlamosíthatnak bokadagadásra, mert tágítják a hajszálereket. Ez a hatás kánikulában felerősödhet.

Folyadék- és elektrolit-háztartás felborulása: A fokozott izzadással nemcsak vizet, hanem fontos ásványi anyagokat (káliumot, magnéziumot) is veszítünk. A kálium- vagy magnéziumhiány gyakran áll a lábfej és a vádli zsibbadása, görcsölése mögött.

Mit tegyél és mit NE tegyél? (Útmutató lépésről lépésre)

Mit TILOS tenni?

• Ne hagyd abba a gyógyszert! Ha úgy érzed, a tabletta tehető felelőssé, akkor is várd meg az orvosi utasítást.
• Ne kezdj el kontroll nélkül extra vízhajtót szedni! A túlzott vízhajtás kiszáradáshoz, vesekárosodáshoz és a vérnyomás drasztikus leeséséhez vezethet.
• Ne ülj vagy állj egy helyben órákig! A mozdulatlan végtagokban még jobban pang a vér és a nyirok.

A helyes és biztonságos lépések: Mérj és naplózz: Mérd meg a vérnyomásodat és a pulzusodat naponta legalább

2-3 alkalommal (reggel, délben, este), és írd fel a lábdagadás mértékét is. Ezzel az adatsorral segíthetsz a háziorvosnak a pontos döntésben.

Kérj orvosi konzultációt: A háziorvos vagy a kardiológus a kánikula idejére átmenetileg módosíthatja a dózist, vagy más típusú hatóanyagra cserélheti a gyógyszert, ha a kalciumcsatorna-blokkoló okozza a panaszt.

Polcolod fel a lábad: Amikor teheted (pihenéskor, tévénézéskor), emeld fel a lábad a szív magassága fölé 15–20 percre, ez segít a nyirok és a vér visszajutásában.

Megfelelő hidratáció és magnéziumpótlás: Igyál elegendő mentes vizet (napi 2–2,5 litert, hacsak az orvos a szívelégtelenség miatt nem korlátozta a folyadékbevitelt), és egyeztess kezelőorvosoddal a magnézium vagy kálium pótlásáról a zsibbadás ellen.

Hűsítő lábfürdő: A langyos-hűvös (de nem célszerű jéghideg) vizes borogatás vagy lábfürdő segít az erek összehúzódásában.

Mikor kell azonnal orvoshoz vagy mentőhöz fordulni?

Azonnali orvosi ellátást igényel, ha:

• A lábdagadás csak az egyik oldalon jelentkezik hirtelen, fájdalommal és pirossággal kísérve (mélyvénás trombózis gyanúja!).
• A lábszárvizesedés mellett fulladás, légszomj vagy mellkasi szorítás lép fel (akut szívelégtelenség jele lehet).
• A zsibbadást hirtelen fellépő végtaggyengeség, beszédzavar vagy arcdeformáció kíséri (sztrók gyanúja!).

Címlapkép: Közbeszéd

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!