December 24.-én életbe léphet Magyarországon! A teljes lakosság érintett lesz!

Országos népszavazást kezdeményezett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete annak érdekében, hogy december 24-e hivatalosan is munkaszüneti nappá váljon Magyarországon. Az aláírásgyűjtés július 13-án elindult, a szervezetnek pedig szeptember 11-éig kell megszereznie a szükséges támogatást. Ha összegyűlik legalább 200 ezer érvényes aláírás, kötelező lehet kiírni a népszavazást.

Jelentős változás jöhet a magyar munkarendben: december 24-e, vagyis szenteste napja a jövőben hivatalos munkaszüneti nappá válhat. A kezdeményezés mögött a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, a KASZ áll, amely elsősorban a bolti eladók, pénztárosok, raktári munkatársak és más kereskedelmi dolgozók érdekeit képviseli.

A szakszervezet célja, hogy a karácsony ne december 25-én, hanem már szenteste napján megkezdődhessen a munkavállalók többsége számára. Ehhez azonban először legalább 200 ezer érvényes választópolgári aláírást kell összegyűjteniük.

A Nemzeti Választási Bizottság korábban hitelesítette a népszavazásra javasolt kérdést, így a jogorvoslati időszak lezárását követően megkezdődhetett a hivatalos aláírásgyűjtés. A KASZ közlése szerint erre 2026. szeptember 11-éig van lehetőség.

Erről a kérdésről dönthetnének a magyarok

A népszavazási kezdeményezés kérdése rövid és egyértelmű: „Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?”A Nemzeti Választási Bizottság azért hitelesítette a kérdést, mert álláspontja szerint az megfelelt az Alaptörvényben és a népszavazási eljárásról szóló jogszabályokban meghatározott követelményeknek.A hitelesítés ugyanakkor még nem jelent automatikusan népszavazást, és december 24-e sem válik ettől azonnal munkaszüneti nappá. Ehhez előbb össze kell gyűjteni a szükséges számú érvényes aláírást, majd a Nemzeti Választási Irodának ellenőriznie kell azokat.Amennyiben legalább 200 ezer érvényes támogatás gyűlik össze, az országos népszavazás elrendelése kötelezővé válhat. A referendum csak akkor lenne érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazna, és akkor lenne eredményes, ha az érvényes szavazatok több mint fele azonos választ tartalmazna.

Szeptember 11-éig kell összegyűjteni 200 ezer aláírást

A KASZ előtt komoly feladat áll. A szakszervezetnek szeptember 11-éig legalább 200 ezer érvényes aláírást kell eljuttatnia a Nemzeti Választási Irodához.A gyakorlatban ennél jóval több aláírás összegyűjtésére lehet szükség, mivel az ellenőrzés során egyes támogatások érvénytelennek bizonyulhatnak. Ilyen lehet például, ha valaki hibásan vagy hiányosan adta meg az adatait, nem jogosult a kezdeményezés támogatására, vagy ugyanazt a kérdést többször írta alá.A népszavazási törvény szerint a választópolgárnak az aláírás mellett olvashatóan fel kell tüntetnie a nevét, személyi azonosítóját és lakcímét. Egy választópolgár csak egyetlen érvényes aláírással támogathatja a kezdeményezést, a további aláírásai érvénytelenek.

Már elindultak az első kitelepülések

A KASZ július 13-án és 14-én több budapesti helyszínen is gyűjti az aláírásokat. A meghirdetett pontok között szerepel a Flórián tér, Újpest-központ, a Corvin-negyed, az Örs vezér tere és a KÖKI Terminál környéke.Aláírni a KASZ budapesti központjában, a Városligeti fasorban található MASZSZ-székház földszintjén is lehet. A szakszervezet közölte, hogy a helyszínek és időpontok listáját folyamatosan frissíti, vagyis a következő hetekben újabb településeken és aláírásgyűjtő pontokon is megjelenhetnek.A szervezet önkéntesek jelentkezését is várja. Nemcsak utcai kitelepülések szervezéséhez kérnek segítséget, hanem ahhoz is, hogy a támogatók saját családi, baráti vagy munkahelyi környezetükben gyűjtsenek aláírásokat a hivatalos íveken.

A KASZ szerint december 24-e nem átlagos munkanap

A szakszervezet azzal indokolja a kezdeményezést, hogy december 24-e a legtöbb család számára már a karácsonyi ünnep része. Sokan ezen a napon készítik el az ünnepi vacsorát, díszítik fel a karácsonyfát, utaznak el rokonaikhoz, illetve az esti órákban tartják meg a családi ajándékozást.Ennek ellenére jelenleg több százezer ember dolgozhat szenteste napján. Különösen érintettek lehetnek a kereskedelemben, vendéglátásban, közlekedésben, egészségügyben, szociális ellátásban, rendvédelemben és más folyamatos szolgáltatásokban foglalkoztatottak.A KASZ szerint december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával a dolgozók többségének nem kellene munkába mennie, így több család kezdhetné meg együtt a karácsonyt. A szervezet kampányának egyik központi üzenete: „200 000 aláírás. Közös cél. Szabad december 24.”

Háromnapos lehetne a karácsony

Magyarországon jelenleg december 25-e és 26-a hivatalos munkaszüneti nap. December 24-e ezzel szemben nem szerepel a törvényben meghatározott munkaszüneti napok között.Ha a kezdeményezés sikerrel járna, december 24-e is bekerülne a piros betűs ünnepnapok közé. Így a karácsony minden évben három hivatalos ünnepnapból állna: december 24-éből, 25-éből és 26-ából.Ez nemcsak a kereskedelmi dolgozókat érintené. A változás az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók jelentős részére, a hivatalokra, egyes szolgáltatókra és vállalkozásokra is hatással lenne.Bizonyos munkahelyeken ugyanakkor munkaszüneti napon sem állhat le a munka. A kórházakban, a mentőszolgálatnál, a rendőrségnél, a közösségi közlekedésben, a szálláshelyeken és más folyamatosan működő szolgáltatásoknál december 24-én is szükség lehet dolgozókra.

Dupla bér járhatna azoknak, akiknek mégis dolgozniuk kell

A KASZ egyik legfontosabb érve, hogy amennyiben december 24-e munkaszüneti nappá válna, a szenteste napján munkát végzők magasabb díjazásban részesülnének.A Munka Törvénykönyve alapján a munkaszüneti napon dolgozó munkavállalót százszázalékos bérpótlék illeti meg a rendes munkaidőre járó munkabérén felül. Ezt a köznyelvben gyakran dupla bérként emlegetik, bár a pontos elszámolás függhet a munkaszerződéstől, a munkaidő-beosztástól és attól is, hogy a pótlékot beépítették-e az alapbérbe vagy pótlékátalányba.A munkaszüneti nappá nyilvánítás ezért kétféle előnyt jelentene. A dolgozók többsége otthon maradhatna, azok pedig, akiknek a munkája miatt mégis be kell menniük, százszázalékos munkaszüneti napi pótlékra lehetnének jogosultak.

Fontos különbség van a pihenőnap és a munkaszüneti nap között

A kezdeményezés kapcsán sokan joggal kérdezhetik: miért van szükség népszavazásra, ha 2026. december 24-e egyébként is szabadnap lesz?A válasz az, hogy 2026-ban december 24-e valóban pihenőnap, de nem hivatalos munkaszüneti nap. A jelenlegi munkarend szerint ezt a napot előre le kell dolgozni: 2026. december 12-e, szombat munkanap lesz, cserébe december 24-e, csütörtök pihenőnap.Ez tehát egyszeri munkanap-áthelyezés. Nem jár automatikusan minden évben, és a december 24-i pihenőt egy másik napon végzett munkával kell kompenzálni. Ha december 24-e hivatalos munkaszüneti nappá válna, nem kellene helyette egy decemberi szombaton dolgozni. A nap ugyanúgy törvényben rögzített ünnep lenne, mint december 25-e vagy 26-a.

Idén tehát már biztosan négynapos lesz a karácsonyi hétvége

A 2026-os munkarend alapján december 24-e csütörtökre, december 25-e péntekre esik. Ezt követi december 26-a, szombat, valamint december 27-e, vasárnap.Az általános munkarendben dolgozók számára így 2026-ban négynapos egybefüggő karácsonyi pihenő alakul ki december 24. és 27. között. Ennek ára azonban a december 12-i szombati munkanap.A népszavazási kezdeményezés ennél jóval hosszabb távú változást céloz. A KASZ azt szeretné, hogy december 24-e ne évente változó munkanap-áthelyezéstől vagy munkáltatói döntéstől függjön, hanem minden évben hivatalos munkaszüneti nap legyen.

Nem biztos, hogy a változás már 2026-ban életbe léphet

Még sikeres aláírásgyűjtés esetén sem biztos, hogy december 24-e már 2026-ban hivatalos munkaszüneti nappá válhat.Az aláírásokat először ellenőriznie kell a Nemzeti Választási Irodának. A népszavazási törvény szerint az ellenőrzésre az ívek benyújtásától számítva legfeljebb 60 nap áll rendelkezésre. Ezt követően még az Országgyűlés döntésére, a népszavazás kitűzésére, a kampányra és magára a szavazásra is időt kell biztosítani.Ha a népszavazás érvényes és eredményes lenne, az Országgyűlésnek a választópolgárok döntésének megfelelő jogszabályt kellene megalkotnia. Emiatt a kezdeményezés tényleges hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert.

Korábban is próbálkoztak már hasonló kezdeményezéssel

Nem ez az első alkalom, hogy felmerül december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása. Korábban politikai pártok és érdekképviseleti szervezetek is próbálták népszavazás vagy jogszabály-módosítás útján elérni a változást.A korábbi kezdeményezések azonban különböző jogi, eljárási vagy aláírásgyűjtési problémák miatt nem vezettek eredményre. A mostani kérdést a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nyújtotta be, és a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette azt.A szervezet szerint az elmúlt években már történt előrelépés, hiszen egyre több kereskedelmi lánc dönt úgy, hogy december 24-én korábban bezár, vagy egyáltalán nem nyit ki. A KASZ azonban egységes, minden érintettre vonatkozó szabályozást szeretne.

A munkáltatóknak is alkalmazkodniuk kellene

Egy új munkaszüneti nap bevezetése a munkáltatók számára is változásokat hozna. Az üzleteknek, gyáraknak, logisztikai cégeknek, szolgáltatóknak és más vállalkozásoknak át kellene alakítaniuk a decemberi munkaidő-beosztást.A kereskedelemben különösen jelentős lenne a változás, mivel december 24-e hagyományosan erős vásárlási nap. Sokan az utolsó pillanatban szerzik be az ajándékokat, az élelmiszereket vagy az ünnepi vacsorához szükséges termékeket.A kezdeményezés támogatói szerint azonban a vásárlók megfelelő tájékoztatással előrébb hoznák a bevásárlást, így a forgalom jelentős része december 23-ára vagy az azt megelőző napokra helyeződne át. A szakszervezet számára elsődleges szempont, hogy az üzletek dolgozói is nyugodtan készülhessenek a karácsonyra.

Hosszú út vezet még a tényleges népszavazásig

A július 13-án kezdődött kampány első és legfontosabb szakasza az aláírásgyűjtés. A következő hetekben dől el, hogy a szakszervezet képes-e országos mozgalommá szervezni a kezdeményezést.Ha szeptember 11-éig nem gyűlik össze a szükséges mennyiségű érvényes aláírás, a népszavazás nem válik kötelezővé. Ha azonban sikerül átlépni a 200 ezres határt, az ügy az Országgyűlés és később a választópolgárok elé kerülhet.A kezdeményezés sikere tehát nemcsak azon múlik, hány ember szeretné szabadon tölteni december 24-ét, hanem azon is, hogy közülük hányan keresik fel a hivatalos aláírásgyűjtő pontokat, és adják meg szabályosan a szükséges adatokat.A következő két hónapban kiderülhet, összegyűlik-e a történelmi változáshoz szükséges 200 ezer aláírás, és valóban új, állandó munkaszüneti nappal bővülhet-e a magyar naptár.

Forrás: tudasfaja, címlapkép: Közbeszéd

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is, és adja hozzá lapunkat a kedvenceihez, hogy a legfrissebb híreink mindig az elsők között jelenjenek meg a Google-keresőben!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!