Bakondi György: kérdés, hogy a konszolidáció vagy a konfrontáció irányába indul-e el Szíria
Miután megbukott a szíriai rezsim, kérdés, hogy a különféle összetételű, egymás alárendeltségét el nem fogadó csoportok fellépésének hatására a konszolidáció vagy a konfrontáció irányába indul-e el Szíria; ettől függ, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
Nem lehet megmondani, mi fog történni, de bizonyos törekvések jól láthatók – mondta, itt említve, hogy Izrael szétbombázta a szír hadiflottát, szétbombázott nagy hadianyag készleteket és fegyvergyárakat, hogy az újonnan alakuló hatalom ne jusson például vegyifegyverek birtokába, továbbá, az Egyesült Államok szintén bombázta Szíriát, az ismét megerősödni látszó Iszlám Állam bizonyos csoportosulásait.
A főtanácsadó szavai szerint képlékeny politikai biztonsági helyzet tanúi lehetünk, amelynek különféle kihatásai lehetnek.
Mint mondta, a 2015-től Európában élő szíriaiak ünnepelnek, és legalábbis szavakban, a visszatérésre készülnek, másrészt egyes nyugat-európai államok, például Ausztria, felfüggesztették a szírek menekültkérelmének elbírálását.
Itt most az a kérdés, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés, ami a szír belső helyzet alakulásától függ, Ha az utóbbi, annak menekülthullám a vége
– tette hozzá.
Kiemelte, a kulcsszereplő ebben a kérdésben Törökország, ahol most is három és fél millió menekült tartózkodik, és ez a nagyszámú jelenlét már politikai nyugtalanságot vált ki a lakosságból, túl azon, hogy az észak-szír területeken lévő kurd erők a török állam célpontját képezik.
Bakondi György szerint a bonyolult helyzetben benne van az a lehetőség, hogy újabb menekültek érkeznek, az is, hogy közöttük növekedhet a volt hadsereghez, titkosszolgálathoz, rendőrséghez kapcsolódó, vagy akár terrorcsoportokhoz kapcsolódó személyek megjelenése.
A főtanácsadó úgy vélte, hogy az Európai Unió központja kivár a menekültkérelmének elbírálásának felfüggesztésével, de bírálta azt a néppárti, liberális és baloldali frakciók által megkötött paktumot, amely hangsúlyozza a migrációs paktum mielőbbi bevezetését, benne azt, hogy az érkezetteket szét kell osztani bizonyos kvóták szerint.
Bakondi György hangsúlyozta a külső határok védelmének fontosságát. Bulgária és Románia januárban csatlakozhat a schengeni övezethez.
A két ország tagsága kapcsán azt mondta, Magyarország érdeke, hogy kitolja a külső határokat, és minden segítséget megadnak a román és bolgár hatóságoknak az eredményes határőrizethez, ezáltal tehermentesítve a magyar határellenőrzésre nehezedő nyomást.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: pillanatnyilag Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország a fő migrációs útirány a Balkánon, viszont télen a magas hegységi terep nehezebben járható. Részben ennek, részben pedig a szerb rendőri szigor enyhülésének hatására nőtt a migránsok aktivitása a szerb-magyar határon, és megjelentek újra embercsempész bandák is – tette hozzá Bakondi György.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
