Virtuális gondozók segíthetnek az idősek ápolásában
A mesterséges intelligencia az élet számos területén megjelent, és nagyon úgy tűnik, hogy vannak olyanok, akik az életet szeretnék jobbá tenni az AI segítségével. Ausztrál kutatók ugyanis egy olyan robotot, egyfajta virtuális gondozót fejlesztettek, amely ilyen eljárást használ, és amelynek az a fő feladata, hogy kényelmesebbé és jobbá tegye a demenciában szenvedő idősek életét.
A Viv névre hallgató robotasszisztenst négy valódi beteg tanította be, tehát a tudását nem könyvekből szerezte. Ma pedig már virtuális gondozóként tevékenykedik, tehát érdemi munkát végez egy speciális intézetben. Képes felismerni a tüneteket, érzékeli, ha azok súlyosbodnak, és így információkat is tud adni az egészségügyi személyzetnek a bentlakók állapotáról.
A mesterséges intelligencia segítségével pedig Viv minden egyes pillanatban maga is tanul és fejleszti magát. Feldolgozza, elemzi és kiértékeli az adatokat, a páciensek reakcióit, és abból következtetéseket von le. Tehát bizonyos szempontból olyan, mint egy igazi élő ember, egy olyan nővér, aki állandóan próbál fejlődni.
Igazi AI-társ a virtuális gondozó
Nagy teljesítményű generatív-AI motort használ a virtuális gondozó, amelynek köszönhetően Viv egy teljesen interaktív karakterré vált. Lehet vele beszélgetni, képes meghallgatni a betegeket, reagál az általuk elmondott dolgokra.
Tehát nem pusztán megvizsgálja őket, vagy őrködik felettük hanem egyfajta társként is viselkedik. A szociális otthonokban pedig ez a tulajdonsága kincset érhet, hiszen ezeken a helyek a személyzet sokszor leterhelt.
Nincs idejük, energiájuk arra, hogy minőségi időt töltsenek a pácienssekkel. Pedig ez számukra kulcsfontosságú lehet. Az Alzheimer-kórban vagy demenciában szenvedőknek például nagyon fontos, hogy ne csak a fizikai, hanem a szellemi állapotukra is kiemelt figyelmet fordítsanak. Ne hanyagolják el az „agymunkát”, az elme tornáztatását, erre pedig egy ilyen AI-robotasszisztens kiváló lehet.
Ráadásul az nagy előnyük, hogy minden nyelvet, dialektust pillanatok alatt képesek elsajátítani. Így tudnak a bentlakókkal az anyanyelvükön is kommunikálni, vagy akár arra a nyelvjárásra áttérni, amit ők használtak. Ez pedig rengeteget segíthet abban, hogy valaki jobban, komfortosabban érezze magát egy ilyen intézményben, ahova végül is az otthonából kiszakadva érkezett.
Kisegítő személyzet
Viszont azt is világossá tették az ausztrál intézmény vezetői, hogy egy ilyen virtuális gondozó sosem lesz képes maximálisan kiváltani egy igazi, lélegző, érző embert. Nagy segítséget nyújthat az igazi nővéreknek, ápolóknak, de önálló entitásként nem képes megfelelően helytállni. Tehát magyarán az egészségügyi személyzetet nem tudja helyettesíteni a robotasszisztens. A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek korlátlanok, azonban ez sem egy csodafegyver, ebben minden illetékes egyet ért, legalábbis jelenleg.
Mit mondanak a betegek?
Persze az egész történetben a legfontosabb az, hogy maguk a páciensek mit szólnak a virtuális gondozók megjelenéséhez. Nos, a jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint a többségüknek nincs bajuk Vivvel, sőt, sokan kifejezetten szeretik.
Akadnak olyanok, akiket megnyugtat a jelenléte, hiszen nagyobb biztonságban érzik magukat, és nincsenek egyedül még akkor sem, ha orvos vagy ápoló nincs a közelben. A jelek szerint tehát ez a projekt abszolút életképes, és bizony lehet jövője is. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a költségek igen magasak lehetnek. A mesterséges intelligencia fejlesztése és az erőforrások biztosítása sincs ingyen. Hogy arról ne is beszéljünk, hogy a robotokat le is kell gyártani, és karban is kell tartani. Tehát még mindig csak az út elején járunk, szó sincs arról, hogy ilyen gépemberek lepnék el az egészségügyi intézeteket és szociális otthonokat. De tény, hogy az első lépéseket már megtette az emberiség, és azért ez sem kevés! (via origo.hu)
Fotó: Pixabay