Zsinórban második éve produkált 30 százalék feletti emelkedést a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, ami globális léptékben is kiugró eredménynek számít. Hogyan volt képes a pesti tőzsde ilyen mértékben elszakadni a magyar gazdaság erőtlen teljesítményétől? Milyen kilátása lehet annak, hogy a hazai részvénypiac 2025-ben is megtartja a csúcsformáját? Annyi biztos, hogy a hazai piac nemzetközi szinten még mindig igen olcsónak számít, ám az ukrajnai háború mellett például a választási kampányidőszak is kockázatokat rejthet.
Miközben a magyar gazdaság pang, és mindössze 0,7 százalékos bővülést tudott felmutatni az idei első három negyedévben, addig a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 2024-ben már 30 százalék feletti növekedésen van túl. Ezzel az index a tavalyi, közel 40 százalékos rali után rendületlenül menetelt tovább, és december első felére átlépte a soha nem látott rekordnak számító 80 ezer pontot.
Harminc százalékot meghaladó emelkedés viszonylag ritkának számít a világ tőkepiacain, első látásra nem nehéz arra a következtetni, hogy a hazai börzét is utolérhetik a kifulladás jelei. Ám nemzetközi összevetésben a BUX árazása még mindig nagyon olcsónak nevezhető.
Ha az úgynevezett price-to-earnings (P/E) mutatót vizsgáljuk, (ami az indexben lévő vállalatok részvényeinek árfolyamát viszonyítja a cégek által megtermelt egy részvényre jutó nyereséghez), a magyar piac árazása 6-os értéken áll. Ehhez képest jócskán magasabb az amerikai S&P-index 20 feletti és a német DAX 14 körüli rátája, de még a cseh piac 10-es és a lengyel 8-as P/E szintjét is alulmúlja a magyar tőzsdeindex értékeltsége.
A BUX nem csak a régiós versenytársaihoz, hanem korábbi önmagához képest is olcsónak nevezhető
– hangsúlyozta lapunknak Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője.
Historikusan nézve: a magyar piac nagyjából 10 körüli P/E értéken mozgott hosszú időn keresztül, majd az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után süllyedt a 6-os szintig. 2022 meghatározó év volt, amikor a részvénypiacok globálisan sem teljesítettek fényesen. Az alulértékeltség kiindulópontja, hogy a háború és az energiaválság hatásai mély nyomot hagytak a kelet-közép-európai régió tőzsdeindexein. Mivel a konfliktus lényegében a régiós országokat nem fenyegető állóháborúvá vált, és a földgázárak is jelentősen csökkentek, az értékelések némileg javulni tudtak, de a korábbi szintet így sem érték el.
„Ahhoz képest, hogy a magyar piac még mindig nagyon olcsó, miközben a legnagyobb BÉT-en forgó vállalatok profitjai jelentősen növekednek,
teljesen indokolt a 30 százalék körüli emelkedés, és egyáltalán nem szakadt el a realitásoktól
– fogalmazott a vezető elemző.
Címlapkép: Pixabay
(via 24.hu)
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
