Mikor kérheti vissza a Nyugdíjfolyósító a már kifizetett nyugdíjat? Itt a részletes magyarázat
Mit jelent a nyugdíj jogalap nélküli folyósítása? Ezt a kérdést járta körbe Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója a Közbeszédnek küldött hírlevelében.
A nyugellátás jogalap nélküli folyósítására a nyugellátás téves megállapítása esetén kerülhet sor.
Vagyis akkor, ha
- a nyugellátás annak felvevőjét egyáltalán nem illette meg,
- a nyugellátás a jogosultat csak kisebb összegben illette volna meg,
- a nyugellátás a jogosultat későbbi kezdő időponttól illette volna meg.
A jogalap nélküli folyósításhoz vezető tévedések és egyéb okok
A téves megállapítást – akár a nyugellátás összegére, akár annak kezdő időpontjára vonatkozóan, továbbá annak a szüneteltetésével vagy megszüntetésével összefüggő esetekben – a nyugellátást igénylő személy, a foglalkoztató vagy egyéb szerv, illetőleg a nyugdíjat megállapító hatóság részéről elkövetett tévedés okozhatja.
Ilyen tévedést különösen az okozhat, ha
- az igénylő vagy a jogosult személy (vagy örököse) szándékos vagy gondatlan módon hibásan közöl adatokat vagy kötelezettsége ellenére elmulasztja az adatközlést, illetve
- a nyugdíjhatóság hibásan rögzíti vagy elmulasztja rögzíteni az adatokat.
Tévedés hiányában is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha az egyéb nyugellátásban (vagy nyugdíjszerű ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, korhatár előtti ellátásban, szociális ellátásokban stb.) részesülő személy részére olyan nyugellátást állapítanak meg visszamenőleges hatállyal, amely a megállapítás időpontjáig folyósított másik ellátással történő egyidejű folyósítást kizárja.
A főszabály szerint ilyen esetben a már kiutalt és felvett egyéb ellátás összegét beszámítják az új határozattal megállapított visszamenőleges ellátás összegébe, vagyis az új ellátás visszamenőleges összegéből csak annyit folyósítanak, amennyivel az új ellátás viszamenőlegesen járó összege a korábbi folyósított ellátások összegét meghaladja.
Viszont ha az új ellátás összege kevesebb, mint a korábban folyósított ellátás összege, akkor a visszamenőlegesen megállapított ellátás idejére a különbözet összegéig jogalap nélküli folyósítás keletkezik, amelynek megtérítésére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátásban részesülőt kötelezi.
A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja
A nyugellátásban részesülő bejelentési kötelezettségének törvényi alapja a Tny. következő rendelkezéseiben található:
(a hatóság felhívására kell adatot közölni)
97. § (1) A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíj-biztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.
(a törvény erejénél fogva, felhívás nélkül kell adatot közölni)
97. § (5) A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
Az adatközlés elmulasztásának tipikus esetei
a) A külföldön élő vagy tartózkodó magyar nyugdíjas elhalálozásának bejelentése
Mint említettem, a Tny. 97. § (5) bekezdése alapján külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetén a 83. § (2) bekezdésében megjelölt személyek vagy a nyugellátás felvételére jogosított más személy a jogosult halálának tényét és annak időpontját tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek.
A hivatkozott rendelkezésben megjelölt személyek: a jogosulttal az elhalálozása időpontjában vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér, ezek hiányában az örökösök.
A Magyarországon élő nyugdíjas elhalálozása tényét nem kell bejelenteni, mert az EAK, vagyis az Elektronikus AnyaKönyvi rendszer révén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a nyugdíjas elhalálozásáról automatikusan értesül.
Viszont fontos tudnivaló a hozzátartozók számára, hogy a Tny. 83.§ (2) bekezdése szerint a jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökösök egyenlő arányban – kérelemre – vehetik fel a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyatékátadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
b) Az öregségi nyugdíjban részesülő személy közszférában történő foglalkoztatása bejelentésének elmulasztása
A Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerint a Kormány rendeletében – a közfeladatellátás biztosítása érdekében – meghatározott kivétellel az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, költségvetési intézménynél köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
(A kormányzati mentesítés a szociális, a gyermekvédelmi, a gyermekjóléti, a köznevelési és a szakképzési ágazatokra terjed ki.)
Ha a törvényben felsorolt közszolgálati jogviszonyok létesítésének, fennállásának bejelentését a nyugellátásban részesülő személy elmulasztja, akkor a közszolgálati jogviszonyok tartama alatt felvett – a bejelentés hiányában nem szüneteltetett – öregségi nyugellátás teljes egészében jogalap nélkülinek minősül.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személy bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – hivatalból dönt.
Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a korhatár előtti ellátás, valamint a szolgálati járandóság mellett a közszférában végzett keresőtevékenységre is.
c) Az éves keretösszeg elérése bejelentésének elmulasztása korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság esetén
A korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság mellett a versenyszférában dolgozó személyekre vonatkozóan változatlanul hatályban van egy másik korlátozó rendelkezés is.
A korlátozást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knytv.) következő rendelkezései szabályozzák:
11. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
(1a) Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.
(2) Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság visszafizettetéséről – a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.
d) A nyugdíjas várhatóan 90 napot meghaladó külföldi tartózkodása bejelentésének elmulasztása
Ha a nyugdíjas külföldi tartózkodásának várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles – az utazás előtt – a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot tájékoztatni.
A Tny. végrehajtási rendelete 75. § (2) bekezdése szerint ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, a nyugellátásban részesülő erről, továbbá a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) – a külföldre történő utazás előtt – tájékoztatni köteles a nyugdíjfolyósító szervet.
A bejelentési kötelezettség a nyugdíjas érdekeit szolgálja! A jogosult kérésére ugyanis az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak területén vagy az Egyesült Királyságban élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is utalhatja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.
A bejelentési kötelezettség másik oka, hogy az öregségi nyugdíj (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) folyósítását ugyan nem akadályozza meg a tartós vagy végleges külföldön tartózkodás, ellenben egyes nyugdíjszerű ellátásokra – például a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára – való jogosultság megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik.
A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra, továbbá a magyar-szovjet (!) szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátásokra (például az „ukrán” nyugdíjra) pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.
A nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete 76. § (1) bekezdése szerint a nyugdíjfolyósító az általa folyósított ellátásban részesülő, külföldön élő vagy tartózkodó személy adatainak egyeztetését hivatalból,
a) EGT-állam vagy Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött állam esetén az adott állam társadalombiztosítási szervének bevonásával végzi, ha az adatcsere feltételei fennállnak,
b) az a) pontban nem említett esetben naptári évenként egyszer az ellátásban részesülő személy közvetlen megkeresésével végzi.
Címlapkép: Andrea Piacquadio/Pexels
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!