Most kaptuk: Ezt minden dolgozó nyugdíjasnak tudnia kell
A társadalombiztosítás keretében a munkavállalói minőségére tekintettel a nyugdíjas munkavállaló nem biztosított, mert munkaviszonyban a munkabérét 2019. január 1-jétől – bármely más jogviszonyban a keresetét, jövedelmét 2020. július 1-jétől – nem terheli semmilyen járulék – írta a Közbeszédnek küldött legfrissebb hírlevelében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.
A dolgozó nyugdíjas nem a kereső tevékenysége alapján, hanem a nyugdíjas minőségére tekintettel biztosított a társadalombiztosítás rendszerében.
Mindazonáltal a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra is, mint bármely másik dolgozóra – így szabadság, valamint betegszabadság is jár a részére.
A szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni. A szabadság alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
Életkor után járó pótszabadság a 45. életév betöltésétől évi tíz munkanap.
A munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.
A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az életkor után járó pótszabadságot.
A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól (ez esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani). Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.
A szabadságot megváltani nem lehet. Ez alól az egyetlen kivétel a munkaviszony megszűnése, amikor a ki nem adott arányos szabadságot meg kell váltani.
Betegszabadság a munkavégzés alatti keresőképtelenség tartamának első 15 munkanapjára (de legfeljebb évi 15 munkanapra) annak a nyugdíjas munkavállalónak jár, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik.
A betegszabadság napjaira járó távollétidíj-részt, ami a távolléti díj 70%-a, a munkáltató fizeti, ezért nem érinti e munkajogi rendelkezés hatályát az, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas a munkaviszonyára tekintettel a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak. A fél napot elérő töredéknap a betegszabadság tekintetében is egész napnak számít. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Táppénz viszont a nyugdíjas munkavállalónak nem jár (mert a nyugdíj mellett szerzett keresetet nem terheli társadalombiztosítási járulék, ami a táppénz fedezete lenne).
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a nyugdíjas munkavállalót is köteles a munkaviszonya kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől csak a munkavállaló javára térhet el.
Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója
Címlapkép: Hasan Albari/Pexels
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
