Mi történt a magyar iparral? A számok sokkolóak és ez még csak a kezdet
Ma reggel ipari termelési adatokat publikált a KSH az idei ötödik hónapra vonatkozóan – kezdte a Közbeszédnek küldött közleményét Nagy János, makrogazdasági elemző.
A termelés volumene éves szinten 2,6 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. Havi szinten szignifikánsan, 1,3 százalékkal mérséklődött az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. Így gyakorlatilag annullálódott az áprilisi növekedés az iparban. A termelés az év első öt hónapjában 4,1%-kal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült, ugyanakkor a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be”.
Előretekintve a kép meglehetősen vegyes. Egyfelől enyhe javulás tapasztalható az európai konjunktúrát nézve. Ezzel szemben a globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága miatt a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését. Mindemellett országspecifikus tényező az a technológiai hátrány, melyben a kedvező európai elektromosautó-eladások ellenére szenved a hazai akkugyártás: részben emiatt a kínai CATL halasztja a debreceni üzem második fázisának kialakítását. Ez negatívan hathat a beruházásra épülő beszállítói hálózat jövőre is, ami így összességében érdemi vérveszteség a növekedési potenciál terén. Az általánosan bizonytalan környezet következtében a többi jelentős kapacitásbővítés megvalósulása és felfutás is kérdőjelessé válhat.
Címlapkép: Christopher Burns/Unsplash
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
