Belföld

Megszólalt a magyar űrbiztos és olyan ultrakínosat tett, hogy az a Holdról is látszik

Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa csütörtökön Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium.

Ferecz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban elkezdték a munkát, megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe. A közvélemény újra elkezdett beszélni a világűrről, téma lett a leendő űrutazás és sikerült felhívni a figyelmet az űrtevékenység fontosságára.

A “Covid-világjárvány és az orosz-ukrán háború árnyéka ellenére” egyre aktívabban részt vesznek az Európai Űrügynökség munkájában, megtízszerezték a regisztrált magyar szereplők számát, a hazai űrszektor nemzetközi méretét, láthatóságát, ez egy igazi sikersztori – fogalmazott a miniszteri biztos.

Hozzátette: új szakpolitikát teremtettek, és akik először “megmosolyogták” a témát, ma már intenzíven érdeklődnek a szakterület iránt, és nő az űrszektorral foglalkozó cégek száma.

A UniSpace programot Ferencz Orsolya jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is – jegyezte meg Ferencz Orsolya.

Tavasszal átvették okleveleiket az első évfolyam végzős hallgatói, akik közül sokan már el is helyezkedtek a szektorban, ami erős motivációt jelent a folytatásra és a program nemzetközi megerősítésére – jelentette ki a miniszteri biztos, köszönetet mondva minden együttműködőnek.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, céljuk, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, ehhez kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a “kutatási ökoszisztémában”, és ilyen, a jövőben felértékelődő területként azonosították a digitális, valamint a zöld átállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart – folytatta a helyettes államtitkár.

Közölte, “az űripar ökoszisztémája” elsődleges fontosságú biztonsági szempontból, de az onnan származó tudás megjelenik a civil felhasználású technológiákban is. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között – jelentette ki Bódis László. Hozzáfűzte, ezen a speciális területen már az eddig elért hallgatói létszám is kiemelkedő, de remélhetőleg tovább nő a számuk.

Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország Űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, a UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek szerinte bebizonyították annak sikerességét; az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűrpolitikai tanácsadó képzést folytat – sorolta a rektor.

Úgy vélte, a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.

Bihari Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese arról beszélt, intézményük jelentős szerepet játszott az űrtechnológia fejlesztésében, és az űreszközök építése mellett az űrtechnológia mindennapi hasznosításának lehetőségeivel is foglalkoznak.

A UniSpace program keretében 2022-ben indított, három szemeszteres képzést tizenöten végezték el, mostanra pedig felkészültek az angol nyelvű szak indítására – közölte. “Kívánom, hogy közösen érjük el a csillagokat” – fogalmazott Bihari Péter.

Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese hangsúlyozta, a Földön is meghatározó előrelépésekhez vezet az űrtechnológia fejlődése, példaként a mobiltelefonokat említette.

A Debreceni Egyetem olyan szakembereket képez, akik az űrhajósok problémáival foglalkoznak, azonban itt, a Földön már most problémát jelentenek – így olyan növények termesztése, amelyek kevés vizet igényelnek, vagy az izomveszteség csökkentése, amely az idős emberek számára is nagyon fontos lehet – magyarázta Csernoch László.

Darázs Lénárd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese kijelentette, nagyon jól időzített állami beavatkozás volt az űrstratégia létrehozása és az ahhoz kapcsolódó innovációs ökoszisztéma építése “a felsőoktatás zászlóshajóinak” közreműködésével.

Ugyancsak kitért arra, hogy az űrtechnológiai kutatások eredményei a Földön is hasznosulnak. A UniSpace program a jövő szakemberbázisának bővítését célozza az új képzési programokkal – állapította meg Darázs Lénárd, és örömét fejezte ki a konzorcium bővülése miatt.

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ezeket olvasta már?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük