Külpol

Leghamarabb májusban dönthetnek magyar katonák Csádba küldéséről

Május 6-án választások lesznek a Száhel-övezet egyik legszegényebb országában, Csádban. Mindez azért fontos Magyarországról nézve, mert a magyar kormány egy ideje pedzegeti, 200 katonát küldene a (fél)sivatagos, politikailag ingatag, puccsok sújtotta országba, aminek a szomszédjában (Szudánban) Afrika jelenlegi egyik legdurvább polgárháborúja zajlik.

A Szabad Európa arról ír, a magyar kormányzat jelezte, a csádi választásokig nem küld csapatokat Csádba, csak ha már felállt az n’djamenai új parlament, és az jóváhagyja ezt.

A lapnak azt írta a Honvédelmi Minisztérium, hogy „a fogadó ország igénye vagy éppen engedélye alapján, Magyarország más nemzetekkel – például Franciaországgal – is kész együttműködni a Száhel övezet stabilitásának elősegítése érdekében”. Hozzátették, „a csádi fél kérésének megfelelően” a parlamenti és elnökválasztás után folytatódik a katonai szerepvállalás előkészítése azért, hogy „az a lehető legerősebb demokratikus támogatással rendelkezzen”. Azt is írták:

„a választást követően a csádi kormány és parlament döntésén múlik, hogy a védelmi együttműködés részleteit tekintve milyen konkrét formát fog ölteni, a kitelepülést a döntés megszületése után kezdjük meg.”

Március 11-én írtunk róla, hogy a mintegy húsz aktív gerillaszervezet által támadott központi kormány katonái súlyos harcokba keveredtek felkelőkkel az ország északi, szaharai határvidékén. A támadásban legkevesebb 22-en meghaltak akkor.

A közép-afrikai ország eleve ingatag stabilitását tovább mállaszthatja a kormányzati erőszak – írtuk korábban. A májusban kezdődő elnökválasztás legfontosabb ellenzéki jelöltje március elején vesztette életét egy lövöldözésben. Pártja szerint a rezsim gyilkoltatta meg, az Európai Unió és emberi jogi szervezetek a gyilkosság körülményeinek objektív vizsgálatát követelik.

Az incidens azért is érdekes, mivel a Magyar Honvédség pont Csádba küld 200 magyar katonát egy önálló misszió keretében. A rendszerváltás utáni magyar katonai szerepvállalások történetében egyedülálló vállalkozás egy „széles körű együttműködési program” keretében valósul meg, melynek céljai a Száhel-övezet biztonságának és stabilitásának erősítése, a gazdaság fejlesztése és a migráció kiváltó okainak „kezelése”. Az együttműködés keretében magyar diplomáciai képviseletet hoztak létre a közép-afrikai ország fővárosában, N’Djamenában, ahova március közepén megérkezik az ideiglenes ügyvivő, és felállt egy regionális fejlesztési és humanitárius központ is.

A misszió kiszivárgott információk szerint a honvédségi vezetők körében nem túl népszerű, ahogy arról részletesen írtunk, a Magyar Honvédség katonai lehetőségeihez képest jelentős magyar kontingens céljai szerteágazók, de emellett homályosak, a misszióhoz szükséges eszközök és tapasztalatok hiányosak, a helyi viszonyok pedig számtalan fenyegetést rejtenek magukban. Suha György címzetes egyetemi tanár, a régióban szolgált diplomata és Afrika-szakértő a Téma podcastban egyenesen értelmezhetetlennek és kockázatosnak minősítette a csádi szerepvállalás ötletét.

A misszió körüli homályt csak növelte, amikor a kormány és maga az érintett már-már beteges szintet elérő titkolózása ellenére sikerült kideríteni, hogy a csádi misszió szervezésében fontos szerepet játszik Orbán Gáspár,

azonban közvetlenül az erről szóló információk publikálása előtt a 2020 óta kormányzati befolyás alatt álló Indexen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elébe ment a leleplezésnek, és közölte, hogy a miniszterelnök fia „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve”. (via telex.hu)

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények