Kifizették? Vagy megint eltűnt a pénz? Mostantól ez sem maradhat titokban

Átláthatóbbá válik az alvállalkozók kifizetése a parlament által kedden elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosításával. A képviselők döntöttek a falugondnoki szolgáltatás bővítéséről, valamint módosították a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvényt is. Az 1500 főnél kisebb településeken is működhet falugondnoki szolgálat.

A parlament 161 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett elfogadta a falugondnoki szolgáltatás további bővítéséhez szükséges törvénymódosítást.

A jogszabály értelmében 2026. január 1-jétől már az 1500 lakosnál kisebb települések is működtethetnek falugondnoki szolgálatot. A törvényalkotók a változtatást azzal indokolják: a falugondnoki szolgáltatás lehetőséget ad a kistelepülések számára, hogy azon keresztül biztosítsák az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, a közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, továbbá segíti a falvakban élők egyéni és közösségi szintű szükségleteinek a teljesítését.

Módosul a polgárőrségről szóló törvény

Az Országgyűlés 169 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény módosítását.

A változtatás alapján a jövőben az Országos Polgárőr Szövetség vezető tisztségviselője, valamint a területi polgárőrszövetség vezető tisztségviselője az annak tagegyesületében tagsággal és polgárőr-igazolvánnyal rendelkező természetes személy lehet.

A jogalkotó a szabályozás céljaként a polgárőrség egységes irányítását és a jövőben is hatékony polgárőri szolgálat teljesítését nevezi meg.

Átláthatóbbá válik az alvállalkozók kifizetése

A parlament 135 igen szavazattal, 50 tartózkodás mellett elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosítását.

A jogszabály módosításával az állami építési beruházások során még inkább átláthatóvá válik, hogy kifizették-e az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozásokat. Emellett a törvénymódosítás megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, hogy a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozókat közvetetten, az alsóbb szinteken vonják be, ezáltal kerülve meg a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait.

A törvény egyik célja, hogy az állami építési beruházások megvalósítása során megteremtsék a teljes alvállalkozói lánc feltárásának lehetőségét az építtető ajánlatkérő számára.

A szabályozás nemcsak az alvállalkozók személyének, alapvető adatainak a feltárását írja elő, de az ellenértékből való részesedésük mértékét és a kifizetésük időpontját is, így az alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozások kifizetésének megtörténtéről is teljes körű átláthatóságot biztosít.

A törvény vizsgálati és jóváhagyási jogosultságot teremt az építtetők számára, továbbá olyan szankciós előírást ad a kezükbe, amely biztosítja az előírások tényleges érvényesülését.

A vizsgálati kötelezettség esetében külön hangsúlyt kap a versenyt torzító megállapodások kiküszöbölése.

A szabályozás nemcsak az alvállalkozói láncolatra vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ugyanis a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében azon, alvállalkozónak nem minősülő gazdasági szereplőkre is kiterjed a bejelentési előírás, akik a tevékenységüket kizárólagos jog alapján végzik.

Az irat megjegyzi, hogy ez a vizsgálati lehetőség nem haladja meg azt a vizsgálati kötelezettséget, amelyet a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekről szóló törvény előír az ajánlatkérőre, így nem vár el annál több szaktudást, mint eddig.

Az építtető általi vizsgálat arra terjedne ki, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény által definiált jogsértések valamelyikének gyanúja esetén információkat kérjen be, és ha ez alapján szükségesnek látja, a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon.

Átmeneti rendelkezésként a törvény által teremtett új vizsgálati lehetőség a folyamatban lévő és a jövőben induló projektekre is kiterjed, továbbá a versenyt torzító megállapodás gyanújának vizsgálata érdekében – legkésőbb 2025. december 31. napjáig – a már lezárt projektek esetében is lehetővé teszi az alvállalkozói lánccal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség előírását.

Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert