Kiderült, így kaphatnak nyugdíjat a Németországban dolgozó magyarok

Németországban több mint százezer magyar dolgozik, őket és családtagjaikat közvetlenül érinti, hogyan alakul a német nyugdíjjogosultságuk – írta a Közbeszédnek Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója.

Német nyugdíjreformok

Németországban nő az aggodalom, hogy a német kötelező nyugdíjrendszer nem lesz képes elegendő ellátást nyújtani időskorban a társadalom gyors demográfiai öregedése miatt. Az aggodalmak enyhítésére 2001-ben, 2004-ben és 2016-ban is nagy horderejű nyugdíjreformokat hajtottak végre.

A reformok következtében a német nyugdíjszámítás a 2001-ben bevezetett nyugdíjpontok rendszerére épül. A nyugdíj havi összegét a következő képlet alapján állapítják meg:  a személyes nyugdíjpontok darabszámát megszorozzák  egy bónusz/málusz szorzótényezővel, majd  az aktuális nyugdíjértékkel, azt követően pedig  a nyugdíjtípustól függő szorzótényezővel.

Nyugdíjpont

A nyugdíjszámítás kulcstényezője a  nyugdíjpont (persönliche Entgeltpunkte). Minden biztosított minden biztosítási év után az adott évben  elért relatív kereseti helyzetét tükröző nyugdíjpontot kap.  A nyugdíjpont értékét elsősorban az éves – kötelező járulék alapját képező –  kereset határozza meg, amelyet a német nemzetgazdasági átlagbérhez kell viszonyítani, vagyis a személyes kereset összegét el kell osztani a nemzetgazdasági átlagbér összegével. A képletnek megfelelően pontosan egy pontot ér a járulékfizetők átlagos kereseti szintjének megfelelő kereset. Ha ennél magasabb a kereset, 1-nél nagyobb értékű, ha kisebb a kereset, 1-nél kisebb értékű nyugdíjpontot kap az adott évben a biztosított.

A kereset alapján meghatározott nyugdíjponthoz hozzá kell adni a járulékfizetéssel nem járó, de biztosítási időnek minősülő tartamok alapján járó pontokat is. A kisgyermek nevelése alapján például a gyermek három éves koráig a szülők évente 1 pontot, összesen egy gyermek után 3 pontot kapnak. A szülők meg is oszthatják egymás között e pontokat.

Bónusz/málusz

Alapesetben a bónusz/málusz szorzótényező (Zugangsfaktor) értéke 1,00 (ha nincs sem levonás, sem bónusz a nyugdíj kapcsán). A korhatár előtti nyugdíjak esetében a szorzótényező havi 0,3%-nak, de összesen legfeljebb 14,4%-nak megfelelő mértékben csökken. A szorzó értéke havi 0,5%-nak megfelelő mértékben nő, ha az érintett személy a nyugdíjkorhatára bertöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik.

Aktuális nyugdíjérték

A nyugdíj összegét az aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert) mint szorzótényező révén befolyásolja a német gazdasági fejlődés éves alakulása. Az aktuális nyugdíjérték megegyezik annak a havi nyugdíjnak az összegével, ami egy átlagkeresőt illetne meg a tárgyévben.

Az átlagkeresetet a német Nemzeti Számlák alapján határozzák meg.  A számítás nem egyszerű, de az elve talán igen:  az előző évi aktuális nyugdíjértéket megszorozzák az előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset változásának mértékével, majd az előző évi nyugdíjjárulék  változásának százalékos mértékével, majd az előző évi fenntarthatósági szorzótényezővel, így kapják meg a tárgyévi aktuális nyugdíjértéket.

Fenntarthatósági tényező

A fenntarthatósági szorzótényező (Nachhaltigkeitsfaktor) a nyugdíjrendszer függőségi rátájának a változását méri. Vagyis azt, hogyan változik a járulékfizetők száma a rendszer által fizetett ellátásokban részesülő nyugdíjasok számához képest.

A képlet alkalmazása hosszú távon a bruttó helyettesítési ráta csökkenéséhez vezet,  mivel az aktuális nyugdíjérték növekedése elmaradhat a bruttó nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől.

A helyettesítési ráta 2030-ig nem lehet alacsonyabb, mint 43%, 2030 után viszont szükség szerint bármilyen irányban változhat, a demográfiai folyamatok miatt természetesen nem kizárt a további csökkentés. A jelenlegi politikai szándék arra irányul, hogy legalább 48%-on tartsák a bruttó helyettesítési rátát. Ez is tanúsítja, hogy a német állami nyugdíj csak az egyik összetevő az időskori megélhetés biztosításában, a másik két összetevőnek – foglalkoztatói nyugdíj, magánnyugdíj – is kiemelt szerepet kell játszania.

Nyugdíjtípus-szorzók

Az egyes nyugellátásokhoz más típus-szorzótényező (Rentenartfaktor) tartozik, így például öregségi nyugdíj esetén a szorzótényező 1, az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetén 0,25, a végleges özvegyi nyugdíj esetén 0,55 és így tovább.

A fentiek alapján meghatározott összetevőket helyettesítik a nyugdíjképletbe, így számítják ki a nyugdíj induló havi összegét.

Minimális biztosítási idő

A német öregségi nyugdíjhoz minimálisan szükséges biztosítási időtartam 5 év (60 hónap).

Rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség

Németországban a munkából a nyugdíjba való átmenet rugalmasabbá tétele érdekében Flexirentengesetz címmel 2016-ban új törvényt fogadtak el. Ennek alapján 2017. júliusától a korábbinál rugalmasabb módon lehet a korhatár előtti nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytatni. A korhatár előtti nyugdíj mellett szerzett keresetet a nyugdíjak éves kiigazítása (nyugdíjnövelés) során figyelembe veszik.

Emellett a korhatár előtti nyugdíjakat terhelő málusz (levonás) ellensúlyozására lehetőség nyílik arra, hogy az ilyen korhatár előtti nyugdíjba vonulást tervező munkavállalók 50 éves koruk betöltését követően önkéntes kiegészítő járulékot fizessenek.

További rendelkezés, hogy a korhatár előtti nyugdíjban részesülő személy is köteles nyugdíjjárulékot fizetni a nyugdíj melletti  keresőtevékenységgel szerzett keresete után mindaddig, amíg be nem tölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárát, viszont ennek révén nyugdíjnövelésre lesz jogosult a korhatára betöltését követően. A nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozó öregségi nyugdíjas lemondhat a nyugdíj mellett szerzett keresetének járulékmentességéről, így további nyugdíjpontokat, ezáltal szerves nyugdíjnövelési jogosultságot szerezhet.

Nyugdíjemelés

A német nyugdíjrendszerben minden évben július 1-jén az aktuális nyugdíjérték (aktueller Rentenwert) szerint szabályozzák a nyugdíjak összegét. Vagyis nem csak az adott évben megállapítandó, új nyugdíjak összegére, hanem a korábban megállapított összes nyugdíj összegére is hat az aktuális nyugdíjérték.  Ha az aktuális nyugdíjérték nő, akkor az összes nyugdíj összege ennek megfelelően nő. A törvényi garanciánál fogva az aktuális nyugdíjérték nem csökkenhet, ezért legrosszabb esetben a nyugdíjak összege nem változik a következő évben.

Önkéntes járulékfizetés

Minden 16. életévét betöltött németországi lakos állampolgárságától függetlenül jogosult arra, hogy önkéntes járulékfizetéssel

• növelje (vagy a minimális 60 havi biztosítási időből hiányzó időtartamok ilymódon történő megszerzésével megalapozza) nyugdíjjogosultságát, vagy
• egyéb jogcím hiányában nyugdíjjogosultságot alapozzon meg, vagy
• két biztosítási időtartam közötti hiányzó időtartamot megszerezzen.

Önkéntes járulékfizetést akkor is teljesíthető, ha az EU valamelyik tagállamának állampolgára nem él Németországban, de legalább egy alkalommal fizetett már német járulékot.

Nemzetközi nyudíjmegállapítás

Ha valaki Németországban és Magyarországon is szerez nyudíjjogosultságot, akkor mindkét állam az EU koordinációs rendeleteiben foglalt szabályok szerint, a kettős számítás alapján állapítja meg az érintett országtól járó nyugdíjrészt.

A kettős számítás lényege: először kiszámolják az adott államtól kizárólag a saját szabályai szerint, kizárólag az abban az államban szerzett szolgálati ideje és keresetei alapján megállapítható független, önálló nyugellátást, majd ezt követően kiszámolják a pro rata nyugellátást, és a kettő közül a magasabb összegűt folyósítják az adott államtól járó nyugdíjként.

A pro rata számítás során először meghatározzák azt az elméleti nyugdíjat, amely akkor járna az adott államtól, ha a nyugdíjat az összegzett szolgálati idő alapján, az adott államban szerzett keresetek alapján számítanák, majd ennek az elméleti nyugdíjnak veszik egy olyan arányú részét, ahogyan az adott államban szerzett szolgálati idő aránylik az összesített szolgálati időhöz.

Ha nem teljesülnek az önálló nyugdíj feltételei, akkor az érintett állam kizárólag a pro rata számítás szerint állapítja meg a nyugdíjat.

Címlapkép: Pexels

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!