Belföld

Hoppá! Valami még nagyobb sumákságra készül Orbán Viktor és Pintér Sándor a kegyelmi botrány árnyékában?

Érdekes tárgyalások zajlottak a Karmelitában egy héttel Novák Katalinék lemondása után. A szűkszavú hivatalos beszámolók mögött rémisztő lehetőségek merülnek fel – írja az mfor.hu.

A kegyelmi botrány keltette belpolitikai csatazajban eléggé elsikkadt a hír, hogy a köztársasági elnök és pártja EP-listavezetőjének lemondásáról akkor éppen hatodik napja hallgató, másnapi évértékelő beszédére készülő Orbán Viktor február 16-án, pénteken személyesen fogadta a Kínai Népköztársaság közbiztonsági miniszterét, Vang Hsziahongot.

Ha jobban belegondolunk, nem biztos, hogy ezt a hír megkapta a méltó figyelmet, sőt akár az sem elképzelhetetlen, hogy néhány év távlatából Novák Katalinék lemondása fog majd a kisebb jelentőségűnek tűnni 2024 februárjának történései közül.

A találkozó súlyát már az is jelzi, hogy ugyan Vang Hsziahong tárgyalt hivatali partnerével, Pintér Sándor belügyminiszterrel is, Orbán Viktor személyesen, a Karmelitában is fogadta (sőt a közreadott felvételek alapján még a kilátást is megmutatta neki). Ez ugyan nem példa nélküli, de mindenképpen figyelemre méltó tény, és talán nem csupán Kína a magyar kormány által mindig hangsúlyozott gazdasági-politikai súlyának szóló gesztus.

Tárgyaltak, de miről?

Miről tárgyalhatott Orbán Viktor – és Pintér Sándor – a kínai közbiztonsági miniszterrel? A kiadott hivatalos tájékoztatás meglehetősen szűkszavú.

A felek fontos lépést tettek a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériuma és Magyarország Belügyminisztériuma közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében

– szólt a belügy közleménye, hozzátéve hogy a tárcavezetők a rendészeti együttműködés megerősítéséről és a közös járőrszolgálatról szóló megállapodásokat írtak alá.

A miniszterelnök szóvivője pedig nem sokkal mondott többet annál, hogy „a tárgyaló felek felhívták a figyelmet a biztonság és a stabilitás fontosságára, ami lényeges feltétele a további gazdasági fejlődésnek és a kereskedelmi kapcsolatok előmozdításának”.

Vang maga úgy nyilatkozott, hogy

bízik benne, hogy a biztonsági együttműködés a kétoldalú kapcsolatok új csúcspontját jelenti majd. A tárcavezető szerint ezek az erőfeszítések olyan területekre terjednének ki, mint a biztonság és a bűnüldözési kapacitások kiépítése.

Az aláírt megállapodások részleteit egyelőre nem közölték, de már a hivatalos kommunikáció alapján is felmerülhetnek kérdések. Kína világhatalom, és az országgal fenntartott gazdasági kapcsolatok fontossága megkérdőjelezhetetlen, de emellett egy – papíron legalábbis – kommunista, a polgárait nagyon szigorú kontroll alatt tartó állam. Sokat olvashattunk az elmúlt években a Kínában kiépített állami megfigyelőrendszerekről, az állampolgárokról gyűjtött rengeteg adatról, a „pontrendszerről”, amely meghatározná az emberek megbízhatóságát, társadalmi hasznosságát. Ugyan ez a rendszer a valóságban azért jóval kevésbé mindenható, mint amennyire sokan hiszik, vagy amennyire a kínai állam láttatni akarja, de – ahogy a közismert vicc az antiszemitizmusról mondja – igény azért lenne arra, hogy az állam mindenkiről mindent is tudjon.

Az mindenesetre tény, hogy a hírek szerint a fejlett, például arcfelismerő rendszereket is használó digitális megfigyelési eljárásokat kiterjedten használják a kínai hatóságok az ujgur kisebbség elleni, számos ország és nemzetközi szervezet által elítélt elnyomó intézkedésekhez. Természetesen Magyarország nem csatlakozott az ujgurok sorsa miatt Kínát elítélők sorához. (via mfor.hu)

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Kövessen bennünket a Facebookon is!

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények

Vélemény, hozzászólás?