Belföld

Halálos gombák ellen indul harc Szegeden – Karikó Katalin támogatásával nyílt meg az ország legmodernebb kutatóközpontja

Karikó Katalin támogatásával nyílt meg a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ.

Ünnepélyes keretek között nyitották meg május 12-én a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot. A Biológia Intézet területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz kapcsolódó öt felújított további labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális, különösen az antifungális terápiák fejlesztését, választ adva egy súlyos, ám gyakran elhanyagolt egészségügyi kihívásra. A projekt szakmai és anyagi megvalósítását az SZTE egykori hallgatója, a 2023-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin is támogatta.

Világszerte becslések szerint több mint egymilliárd ember szenved valamilyen gombás megbetegedésben, és évente több mint 1,5 millió haláleset történik ilyen fertőzések következtében. A védekezést azonban rendkívüli mértékben megnehezíti, hogy nagyon diverz, egymástól igen távol álló kórokozókról van szó, így sokkal nagyobb kihívást jelent egységes terápiákat kidolgozni ellenük.

Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központján (IKIKK) belül létrejött új intézményben komplex módon vizsgálhatóak a gombás fertőzések gazda-kórokozó viszonyai, különös tekintettel az emberi egészséget fenyegető fajokra. A kutatók főként mRNS-alapú, az egészségügyben használható vakcina és terápiás módszerek kifejlesztésén dolgoznak majd, amelyekkel meg lehet védeni az intenzív osztályon kezelt betegeket a gombafertőzéstől, valamint hatékony kezelést nyújthatnak nők tízezreinek, akik a Candida gombák okozta nőgyógyászati problémákkal küzdenek.

A közel 200 millió forintos beruházással létrejött létesítmény megnyitóján az SZTE és a központ vezetői, munkatársai mellett részt vett Karikó Katalin, valamint a terület nemzetközileg elismert szakértői, köztük Mihai Netea, a Szegedi Tudományegyetem új díszdoktora és a holland Radboud Egyetem professzora, Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, továbbá a Fiocruz Alapítvány képviseletében Maria de Lourdes Oliveira, valamint Philippe Bastin a Pasteur Intézettől.

A Gazda-patogén Interakció Központ kutatási infrastruktúrája nem csupán a legígéretesebb antimikrobiális szerek átfogó preklinikai tesztelésére alkalmas, hanem katalizátora lehet olyan egyetemen belüli és azon kívüli együttműködéseknek, ahol szükség van magas minőségi színvonalon kivitelezett in vivo vizsgálatokra a klinikai vizsgálatok megkezdése előtt. Az intézmény lehetőséget ad a hatóanyagok teljes preklinikai vizsgálatára a klinikai kutatások első fázisáig – vagyis addig a pontig, amikor a fejlesztések már egészséges embereken is tesztelhetők.

A létesítményben öt laborban a legkorszerűbb berendezések állnak rendelkezésre és már az induláskor nyolc kutató dolgozik majd az új eljárások kifejlesztésén. Az SZTE új központja elsőként olyan kutatásoknak ad otthont, amelyek célja hatékony biológiai terápiák kidolgozása súlyos, invazív gombás fertőzések ellen, mint amilyeneket például a Candida, Aspergillus és Mucor nemzetségek fajai okoznak.

„Boldog vagyok, hogy korábbi tanáraim, hallgatótársaim körében adhatjuk át ezt a csodálatos központot. Megnéztem, gyönyörű és remélem, hogy sok fantasztikus élménnyel, tapasztalattal és felfedezéssel gazdagítja a tudományt” – mondta Karikó Katalin, aki a megnyitón személyesen is köszöntötte a központ munkatársait. A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas professzora három, korábban elnyert díjának pénzjutalmát ajánlotta fel a laboratóriumok létrehozásának támogatására.

„A Szegedi Tudományegyetem Gazda-patogén Interakció Központjának létrehozásával egy olyan integrált kutatási egység jött létre, amely az in vitro, ex vivo és in vivo kísérletes rendszerek teljes spektrumát lefedi. Ezáltal lehetővé válik a preklinikai kutatások teljes körű megvalósítása egészen a fázis I-es klinikai vizsgálatok előkészítéséig. Bár a központ fő kutatási területe a gombás fertőzések vizsgálata, célunk, hogy az egyetemen belüli és azon túlnyúló kutatási együttműködések számára is nyitott platformot biztosítsunk olyan projekteknek, amelyek magas szintű in vivo kísérleti infrastruktúrát igényelnek” – emelte ki Gácser Attila, az SZTE Biológia Intézetének intézetvezető professzora, a Gazda-patogén Interakció Központ vezetője. „Különösen nagy öröm számunkra, hogy a központ megnyitásával egy időben együttműködési megállapodást kötöttünk a brazil Fiocruz kutatóhálózattal és a montevideo-i Pasteur Intézettel, amely tovább erősíti nemzetközi kapcsolatainkat a fertőző betegségek kutatásának területén.”

A központ létrehozása mérföldkő az SZTE és a régió kutatási és innovációs ökoszisztémájában. A létesítmény hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Szeged és az egyetem a globális antifungális és antimikrobiális terápiák kutatásának és fejlesztésének egyik meghatározó szereplőjévé váljon.

A Szegedi Tudományegyetemről

Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, az elmúlt két és fél évben több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.

A Szegedi Tudományegyetem több mint 10 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2500 oktatójával és kutatójával – mintegy 24 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a legjobb magyar egyetem a ShanghaiRanking Consultancy nagy elismertséget élvező ARWU (Academic Ranking of World Universities) egyetemi kiválósági listáján, a 2024-es világrangsorban a 401-500. helyen szerepel. Az intézmény a Quacquarelli Symonds (QS) 2024-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország egyik legjobb egyeteme, a világrangsorban az 570. helyen áll. A QS fenntarthatósági (sustainability) rangsorában, amely környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint méri a világ intézményeit, magyar viszonylatban megosztott első az egyetem, míg Európában a 122., a világon a 259. helyet foglalja el.

A Szegedi Tudományegyetem ezen felül 2024-ben elnyerte a QS fenntarthatóság mellett elkötelezett egyetemeknek járó díját is (Commitment to Sustainability Recognition Award). A Times Higher Education felsőoktatási intézmények környezeti, gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgáló Impact Rankings rangsorában Magyarországon holtversenyes első helyen, világviszonylatban a legjobb 400 egyetem között szerepel az SZTE. A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 77. a szegedi intézmény, és a legjobb magyar egyetemként végzett a rangsor „elhelyezkedés és infrastruktúra” alkategóriájában.

Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is. Az egyetemen már csaknem 5000 külföldi diák tanulhat több mint 80 nemzetközi diplomás képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát.

Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Az SZTE tagja a EUGLOH (European University Alliance for Global Health) projektnek és részt vesz az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.

Címlapkép: Szegedi Tudományegyetem/sajtófotó

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük