Pletykafészek

Gondolta volna? Az alvászavar sietteti az időskori szellemi leépülést

Az alváshiány és a szellemi leépülés (beleértve az enyhe memóriazavart, illetve a demencia leggyakoribb formáját, az Alzheimer-kórt) kutatások szerint szoros és kétirányú kapcsolatban áll egymással – írja a webbeteg.hu.

Az alváshiány és a szellemi leépülés (beleértve az enyhe memóriazavart, illetve a demencia leggyakoribb formáját, az Alzheimer-kórt) kutatások szerint szoros és kétirányú kapcsolatban áll egymással.

Az alvászavar egy sor betegség kialakulására vagy súlyosbodására van kihatással. Ilyen például a magas vérnyomás és a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések. Azoknál, akik az alváshoz kapcsolódó rendellenességben szenvednek, nagyobb a kockázata a gondolkodásbeli és memóriazavar kialakulásának is. Egy kutatás szerint azoknál, akiknél alvászavar vagy éjszakai légzészavar jelentkezik, kétszer nagyobb valószínűséggel jelennek meg öt éven belül az enyhe szellemi leépülés jelei.

Kétirányú kapcsolat

Az eddigi kutatások alapján a legvalószínűbb, hogy az alvászavar és a demencia oda-vissza hat egymásra. Egyrészt az alvási problémák hozzájárulnak a szellemi leépüléshez, másrészt az alvászavarok kialakulása a demencia egyik legsúlyosabb és leggyakoribb formája, Alzheimer-kór egyik legkorábbi tünete is lehet, ami már évekkel a diagnózis előtt jelentkezik.

Egy kísérlet mintegy 448, átlagosan 83 éves nő közreműködésével történt, akiknek az éjszaka során fellépő légzési problémáikat figyelték meg. Ezen kívül részt vettek egy, a memóriát, figyelmet és egyéb kognitív képességeket vizsgáló teszt kitöltésén. Általánosságban elmondható, hogy azoknál, akiknek valamilyen alváshoz kapcsolódó légzési zavarban szenvedtek, a kognitív képességek bizonyos fokú károsodása is megfigyelhető volt, míg a súlyos légzési rendellenességgel küszködők körében ez az arány háromszorosra tehető.

A kapcsolat a légzési rendellenesség és az értelmi hanyatlás között különösen erős volt azok körében, akik az Alzheimer-kórhoz köthető APOE e-4 gént hordozzák. A betegségre való genetikai hajlam tehát felgyorsította az alvási problémák jelentkezését és a szellemi hanyatlást.

U-ALAKÚ KOCKÁZATI MINTA: 5 ÉS 9 ÓRA KÖZÖTTI ALVÁSIDŐ AZ IDEÁLIS

Egy tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy “biológiai életkorán”. A tanulmányban 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra a kutatók, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alszanak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben.

Hogyan hatnak az agyműködésre az alvászavarok?

Az alvászavarok többféle mechanizmuson keresztül befolyásolhatják az agyműködést. Egyes kutatások azt támasztják alá, hogy a kiváltó októl függetlenül az alváshiány indít el káros folyamatokat az agyban, míg mások az alvási apnoe esetében az éjszakai légzéskimaradások hatására következtetnek az összefüggés értelmezésében.

A kutatások egy része szerint a kiváltó októl és az egyéb körülményektől függetlenül önmagában az alváshiány és a túl hosszú ébrenlét felelős a demenciát okozó agyi elváltozásokért. Francia kutatók közel 5 ezer olyan embert követtek nyomon nyolc éven keresztül, akiknek az életkora 65 év felett volt a vizsgálat kezdetekor. Az álmatlanság különböző formáit elemezve azt figyelték meg, hogy azoknál, akik napközben szinte folyamatos álmossággal küzdöttek, nagyobb volt a demencia megjelenésének kockázata a követés ideje alatt. (via webbeteg.hu)

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények

Vélemény, hozzászólás?