Vélemény

Gábor György: Tanítónk, Dúró Dóra és az autentikus bibliaolvasat

“Szeretem, amikor a Bibliát egyesek, kiváltképp garantáltan hozzá nem értő politikusfélék, amolyan aforizmagyűjteményként igyekeznek hasznosítani, az idézetnek szánt textust szövegkörnyezetéből kiragadva, s az idéző hozzá nem értésének és biblikus nyelvi tudatlanságának környezetébe belehelyezve.

Amint ezt legutóbb Dúró Dóra tette.

Történt, hogy a képviselő asszonynak vitája támadt L. Simon Lászlóval, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójával, minthogy ez utóbbi (noha maga is megszavazta kis kacsójának gombnyomásával az Idült Hülyeséget), maliciózus iróniával köszönetet mondott Dúró képviselő asszonynak, aki egyenest a kulturális miniszternek címzett kis magyar feljelentésével egyfelől elérte, hogy a kultúra legfőbb őre azonnali hatállyal kiűzze a művészetek istennőinek, a múzsáknak a templomából a 18 éven aluli állampolgárokat, másrészt elérte azt is, hogy denunciációja a legjobb promócióvá metamorfizálódott, hogy ennek köszönhetően rég nem látott tömegek, kígyóként tekergő sorokba rendeződve rohamozzák meg a kiállítást, természetesen 18 év alatti gyermekeikkel együtt, minthogy sem Dúró képviselő asszony, sem Csák János miniszter számára föl sem merült, hogy a Múzeumnak nem áll jogában elkérni a személyi igazolványt. Így aztán most még nagyobb tömegek, még nagyobb lelkesedéssel és kíváncsisággal keresik fel az érintett időszaki kiállítást, kisiskolások és tinédzserek, apukák és anyukák, nagymamák és nagypapák, hogy odahaza a családi fészek melegénél beszélhessék meg a látottakat, hálát adva Dúró képviselőnek és Csák miniszternek, hogy rekompenzálandó a politikusok szűnni nem akaró hülyeségébe belefásult népességet, ilyen szép és tartalmas hétvégi családi programról gondoskodtak.”

Gábor György eredeti, teljes írását itt olvashatja.

Fotó: Wikimedia/Herbszt-Véner Orsolya

lapszemle

lapszemle

Vélemény, hozzászólás?