Belföld

Feltűnt az égbolton az Ördög üstököse, közelít a Föld felé

Láthatóvá vált az éjszakai égbolton az üstökös, amely 71 évente egyszer halad el a Föld mellett: a következő két hétben fényesebbé válhat, azonban még így is szükség lehet egy teleszkópra vagy távcsőre. A 12P/Pons-Brooks esetében a csillagászok szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a csillagvizsgálók szabad szemmel is láthatják az elkövetkező hetekben.

Az üstökös, amely 71 évente egyszer halad el a Föld mellett, most látható az éjszakai égbolton – írja a The Independent. Az üstökös fényesebben ragyog a következő két hétben, de a csillagvizsgálóknak azért szüksége lesz egy teleszkópra vagy távcsőre, hogy láthassák a jelenséget.

A Devil’s Comet (Ördög üstököse) 30 kilométer átmérőjű, és nagyjából 71 évente kering a Nap körül egy erősen ellipszis alakú pályán, jelenleg teleszkóppal vagy távcsővel látható az éjszakai égbolton.

A CSILLAGÁSZOK SZERINT A 12P/PONS-BROOKS EGYRE FÉNYESEBB, ÉS FENNÁLL ANNAK A LEHETŐSÉGE, HOGY A CSILLAGVIZSGÁLÓK SZABAD SZEMMEL IS LÁTHATJÁK AZ ELKÖVETKEZŐ HETEKBEN.
Megan Argo, a Közép-Lancashire Egyetem asztrofizikusa szerint már több aktivitási kitörése volt, amelyek rendszeresen növelték fényességét. „Ha szerencsénk van, a következő hetekben lehet egy alkalom, amikor láthatóan áthalad az égen. Úgy lehet rájuk gondolni, mint egy óriási piszkos hógolyóra” – mondta Argo az üstökösökről, amelyek főként porból, kőzetből és jégből állnak.

A felfedezőiről, Jean-Louis Ponsról és William Robert Brooksról elnevezett 12P/Pons-Brooks ideje nagy részét a Naprendszer külső részén tölti, ahol nagyon hideg van.

71 ÉVENTE TÉR VISSZA A BELSŐ NAPRENDSZERBE, EZÉRT PERIODIKUS ÜSTÖKÖSKÉNT ISMERT.

Az üstökös időnként kitör, amikor a Napból érkező sugárzás feltöri jeges burkát, vagyis jégvulkanikus olvadékot lövell ki az űrbe. A Halley típusú periodikus üstököst először Jean-Louis Pons fedezte fel 1812. július 12-én, majd 1883-ban William Robert Brooks is megpillantotta.

Argo elmondta, ahogy az üstökös közel kerül a Naphoz, a hő hatására a jég egyenesen gázzá alakul – a szublimációnak nevezett folyamat révén –, és az anyag egy része elvész a felszínről.

Ez a gáz egyszerre képez felhőt az üstökös szilárd magja körül – kóma néven ismert – és egy anyagcsóvát, amely sok millió mérföldre nyúlik az űrben. A csóva gázból és porból áll, amelyet a Napból áramló napszél ereje taszított el az üstököstől, és ez a farok az a darab, amely látványossá válhat az égen, a Földről láthatóan

– mondta Megan Argo asztrofizikus, hozzátéve, hogy bár a 12P/Pons-Brooks szép csóvát fejleszt, „teleszkóp vagy távcső nélkül még nem teljesen látható”. Azok számára, akik észre akarják venni az üstököst, az Androméda-galaxis alatt – és kissé balra – található.

Stuart Atkinson, egy cumbriai amatőr csillagász már egy ideje követi az objektumot. Azt mondta, hogy technikailag a 12P/Pons-Brooksnak most szabad szemmel láthatónak kell lennie, de „a valóságban egy teleszkópra vagy távcsőre van szükség ahhoz, hogy látható legyen, mert a legtöbb ember fényszennyezett helyen él”.

Az emberek azt hiszik, üstökösök száguldanak az égen, mint hulló csillagok, de ez nem igaz. Minden éjjel csak kis mennyiséget mozognak, így az üstökös még egy ideig az égen lesz

– fogalmazott az amatőr csillagász, Stuart Atkinson. Azt mondta, hogy „a következő néhány hétben egy kicsit jobban ragyog, de a Hold most az égen van, és fényessége elhalványítja az üstököst.”

Az amatőr csillagász szerint a legjobb módja annak, hogy megfigyeljük az üstököst, ha találunk egy helyet, ahol sötét az ég, és nincsenek magas fák, épületek vagy dombok, amelyek elzárnák a kilátást. Úgy fogalmazott, hogy

távcsőre lesz szükség, hogy látható legyen az üstökös, és még akkor is csak úgy néz ki, mint egy maszatos csillag, mögötte egy csipetnyi csóvával. Szerencsére van egy fényes bolygó egészen közel hozzá – a Jupiter –, így ha a távcsövet nagyon lassan jobbra pásztázzuk, az segít. (via index.hu)

Fotó: Pixabay

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények