Ezt fogja tenni Sulyok Tamás a következő éveiben

Sulyok Tamás ingatlanállománya a korábbi nyilatkozataihoz képest lényegében változatlan maradt. A dokumentum szerint két szegedi lakásban, egy domaszéki szántóban és a rajta található üdülőtanyában, egy balatonkenesei ingatlanban, valamint egy budapesti társasházi lakásban rendelkezik tulajdonnal.

Az első ingatlan egy 45 négyzetméteres szegedi társasházi lakás, amelynek 1992 óta felerészben tulajdonosa. Emellett 1997 óta szintén 50 százalékos tulajdonrésze van egy 117 négyzetméteres szegedi lakásban.

A vagyonnyilatkozatban szerepel továbbá egy 3223 négyzetméteres domaszéki szántó, amelyen egy 60 négyzetméteres üdülőtanya található. Ebben az ingatlanban 1991 óta rendelkezik tulajdonrésszel.

Balatonkenesén egy 1424 négyzetméteres kivett területen álló, 90 négyzetméteres családi ház felerészben az övé 1997 óta. Budapesten pedig egy II. kerületi, 72 négyzetméteres társasházi lakásban és a hozzá tartozó garázsban rendelkezik tulajdoni hányaddal 2021 óta.

Továbbra sincs saját autója

A záró vagyonnyilatkozat egyik figyelemre méltó eleme, hogy Sulyok Tamás továbbra sem tüntetett fel saját személygépkocsit, motorkerékpárt vagy más nagy értékű járművet.

A dokumentumban nagy értékű műtárgy, gyűjtemény, ékszer vagy más külön feltüntetendő ingóság sem szerepel. Ez ezen a területen nem jelent változást, hiszen korábbi vagyonnyilatkozataiban sem számolt be ilyen vagyonelemekről.

A gépjármű hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy volt államfőként ne használhatna szolgálati autót. A korábbi köztársasági elnökök juttatásairól külön jogszabály rendelkezik, így a hivatali ellátások nem azonosak a saját tulajdonban lévő vagyontárgyakkal.

Közel 123 millió forintnyi megtakarítást és követelést tüntetett fel

A záró vagyonnyilatkozat legnagyobb változása a pénzügyi eszközöknél látható. Sulyok Tamás többféle megtakarítási és befektetési formában tartja a pénzét, vagyis nem kizárólag bankszámlán vagy készpénzben halmozott fel vagyont.

A dokumentumban 17,9 millió forintnyi állampapír, 17,1 millió forintos nyugdíj-előtakarékossági számla és 11,2 millió forintnyi kötvény szerepel. Emellett 354 ezer forint értékű részvényt és valamivel több mint 41 millió forintnyi befektetési alapban tartott vagyont is feltüntetett.

Hitelintézettel szembeni követelése, amely jellemzően bankszámlán vagy más pénzintézeti konstrukcióban tartott összeget jelenthet, 26,4 millió forint. A nyilatkozat további 9 millió forintnyi, szerződés alapján fennálló egyéb pénzkövetelést is tartalmaz.

Ezek összege megközelítőleg 122,95 millió forint. A számítás nem tartalmazza az ingatlanok értékét, mivel a vagyonnyilatkozat azok forgalmi értékét nem közli.

Így oszlik meg a volt államfő pénzügyi vagyona

A legnagyobb egyedi tételt a befektetési alap jelenti, amelyben több mint 41 millió forintot tart. Ez önmagában a feltüntetett pénzügyi eszközök és követelések körülbelül harmadát teszi ki.

A következő legnagyobb összeg a 26,4 millió forintos hitelintézeti követelés. Az állampapírok és a nyugdíj-előtakarékossági számla értéke külön-külön meghaladja a 17 millió forintot, miközben kötvényekben valamivel több mint 11 millió forint szerepel.

A részvényállomány ehhez képest alacsony, mindössze 354 ezer forintos tétel. Ez arra utal, hogy a megtakarítások döntő részét nem közvetlen részvénybefektetésekben, hanem állampapírban, kötvényekben, befektetési alapokban és nyugdíjcélú konstrukcióban tartja.

A vagyonnyilatkozat alapján hitelt vagy más tartozást nem tüntetett fel. A nyilvánosságra került korábbi dokumentumok szerint a megelőző években sem volt kimutatott adóssága.

Jelentősen növekedett a megtakarítása az elnöki időszakban

A nyitó vagyonnyilatkozat és a most közzétett záró dokumentum összevetéséből az látható, hogy Sulyok Tamás pénzügyi vagyona jelentősen gyarapodott államfői megbízatása alatt.

A korábbi adatok szerint 2024-ben 16,9 millió forintnyi állampapírt, 13,8 millió forintos nyugdíj-előtakarékossági megtakarítást, 19,1 millió forintnyi kötvényt és 28 millió forintnyi hitelintézeti követelést tüntetett fel. Ezek összesített értéke körülbelül 77,8 millió forint volt.

A záró nyilatkozatban szereplő pénzügyi eszközök és követelések összege már közel 123 millió forint. A két összeg közötti különbség körülbelül 45 millió forint, bár az egyes évek nyilatkozatainak eltérő szerkezete miatt a sajtóban közel 50 millió forintos növekedésről is megjelentek számítások.

Az ingatlanok száma eközben nem növekedett. A vagyongyarapodás tehát a nyilvános dokumentumok alapján elsősorban a pénzügyi megtakarításokban és befektetésekben jelentkezett.

Új tételként jelent meg a 41 milliós befektetési alap

A korábbi vagyonnyilatkozatokhoz képest az egyik legszembetűnőbb különbség a több mint 41 millió forintos befektetési alap megjelenése.

A Telex számítása szerint ennek egy része – mintegy 5,6 millió forintnak megfelelő összeg – euróban lehetett elhelyezve. A dokumentumban emellett először jelent meg a 354 ezer forintnyi részvényállomány, valamint a 9 millió forintos egyéb pénzkövetelés is.

A kötvényállomány ugyanakkor csökkent a korábbi nyilatkozathoz képest. Ez arra utalhat, hogy a megtakarítások egy részét más befektetési formákba helyezték át. A vagyonnyilatkozat azonban kizárólag az egyes vagyonelemek aktuális értékét mutatja, azt nem részletezi, hogy az átrendezés pontosan mikor és milyen ügyletek keretében történt.

A nyugdíj-előtakarékosság összege is emelkedett

Sulyok Tamás nyugdíj-előtakarékossági számláján 17,1 millió forint szerepel. A nyitó vagyonnyilatkozatban ez a tétel még körülbelül 13,8 millió forint volt, vagyis több mint hárommillió forinttal növekedett.

A NYESZ olyan hosszú távú megtakarítási forma, amelynél a számlatulajdonos maga dönthet a számlán elhelyezett pénz befektetéséről. A konstrukcióhoz bizonyos feltételekkel adókedvezmény is kapcsolódhat, ugyanakkor a pénz nyugdíj előtti kivétele adózási következményekkel járhat.

A dokumentum alapján a volt államfő tehát nemcsak szabadon felhasználható megtakarításokkal rendelkezik, hanem külön nyugdíjcélú tartalékot is felépített.

Mennyi volt Sulyok Tamás államfői fizetése?

A vagyonnyilatkozatban a köztársasági elnöki illetményt nem kellett külön munkajövedelemként feltüntetni. A nyilvános szabályok alapján ugyanakkor az államfő fizetése az Országgyűlés elnökének illetményéhez kapcsolódott.

A megbízatása utolsó időszakában a havi bruttó államfői illetményt megközelítőleg 6,5 millió forintra számították. Egy júniusi jogszabály-módosítás után a 24.hu számítása szerint az összeg bruttó 4,2 millió forint körüli szintre csökkent.

A záró vagyonnyilatkozat szerint korábbi, alkotmánybírósági elnöki tevékenységéből havi egymillió és ötmillió forint közötti jövedelme származott. Ez a tág összegsáv a vagyonnyilatkozati nyomtatvány kategóriáiból következik, nem a pontos havi fizetés közlését jelenti.

Mire jogosult egy volt köztársasági elnök?

A jelenlegi szabályozás több juttatást biztosít a korábbi államfők számára. A feltételek teljesülése esetén a volt köztársasági elnök a hivatalban lévő államfő illetményéhez kapcsolódó pénzbeli juttatásra, szolgálati személygépkocsira és gépkocsivezetőre, titkárságra, valamint megfelelő lakáshasználatra lehet jogosult.

Egyes juttatások feltétele, hogy a volt államfő ne folytasson olyan keresőtevékenységet, amely kizárja vagy korlátozza az ellátást. Ez az oka annak, hogy nem minden volt köztársasági elnök részesül automatikusan ugyanabban a teljes juttatási csomagban.

A nyilvános sajtóbeszámolók szerint Sulyok Tamás mellett Áder János és Schmitt Pál is érintett lehet a volt államfőket megillető juttatásokban. Novák Katalin esetében a keresőtevékenység miatt eltérő lehet a helyzet.

A záró vagyonnyilatkozat az utolsó hivatali állapotot mutatja

A záró vagyonnyilatkozat célja annak bemutatása, hogy a tisztségviselő megbízatásának megszűnésekor milyen vagyoni helyzetben volt. Ez lehetővé teszi, hogy a nyilvánosság összevesse a hivatalba lépéskor és a távozáskor közölt adatokat.

A 2026 júniusában kihirdetett törvény szigorította és átalakította több magas rangú tisztségviselő vagyonnyilatkozati szabályait. A köztársasági elnöknek a saját nyilatkozatához a vele közös háztartásban élő családtagok vagyonnyilatkozatát is csatolnia kell, ezekbe azonban nem a teljes nyilvánosság, hanem a jogszabályban meghatározott ellenőrző szervek tekinthetnek be.

A nyilvános dokumentum továbbra sem vagyonvizsgálat vagy könyvvizsgálói jelentés. A benne szereplő adatokat maga a nyilatkozattevő közli a jogszabályban meghatározott kategóriák szerint.

Megszűnt Sulyok Tamás államfői megbízatása

Sulyok Tamás megbízatása az Alaptörvény tizenhetedik módosításához kapcsolódó változások következtében szűnt meg. A sajtóbeszámolók szerint a köztársasági elnöki hatásköröket átmenetileg Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja, amíg az új államfő személyéről nem születik döntés.

A Sándor-palota közlése szerint az intézmény együttműködik az ideiglenesen államfői jogkört gyakorló házelnökkel annak érdekében, hogy a feladatellátás folyamatos maradjon.

A megbízatás megszűnésének körülményeiről politikai és alkotmányjogi vita alakult ki. Sulyok Tamás azt állította, hogy alkotmányellenesen távolították el tisztségéből, miközben a módosítást köztársasági elnökként ő maga írta alá. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök pedig úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás volt Magyarország utolsó legitim köztársasági elnöke. Ezek politikai álláspontok, nem a vagyonnyilatkozat részei.

A vagyonnyilatkozat nem közli az ingatlanok értékét

Bár a dokumentumból megtudható az ingatlanok helye, alapterülete, jellege, tulajdoni hányada és megszerzésének időpontja, azok aktuális piaci értéke nem szerepel benne.

Emiatt Sulyok Tamás teljes vagyonának pontos értéke nem számítható ki kizárólag a nyilatkozat alapján. A közel 123 millió forintos összeg kizárólag a feltüntetett pénzügyi befektetéseket és követeléseket jelenti.

A két szegedi lakás, a domaszéki terület és üdülőtanya, a balatonkenesei ingatlan, valamint a budai lakás piaci értéke jelentősen növelheti a teljes vagyont. A pontos becsléshez azonban ismerni kellene az ingatlanok állapotát, elhelyezkedését, tulajdoni arányát és más részletes adatokat is.

Nem vásárolt új ingatlant az elnöki fizetésből

A nyitó és záró nyilatkozat összevetése szerint Sulyok Tamás államfőként nem növelte az ingatlanjai számát. A felsorolt ingatlanok közül a legutóbb megszerzett tulajdonrész a budapesti II. kerületi lakáshoz kapcsolódik, amely 2021 óta szerepel a vagyonában.

A többi ingatlan tulajdonjoga az 1990-es évekre vezethető vissza. A legrégebbi a domaszéki terület, amelynek tulajdonrészét 1991-ben szerezte meg.

A nyilvános adatok alapján a hivatali időszak alatti vagyonváltozás tehát nem ingatlanvásárlásban, hanem a megtakarítások és befektetések növekedésében mutatkozott meg.

Több mint 40 millió forinttal nőhetett a pénzügyi tartaléka

A vagyonnyilatkozat legfontosabb tanulsága, hogy a volt államfő jelentős pénzügyi tartalékkal zárta le megbízatását. A közel 123 millió forintos összeg és a tartozások hiánya stabil anyagi helyzetet jelez, az ingatlanvagyontól függetlenül is.

A nyitó dokumentumhoz képest mért körülbelül 45 millió forintos növekedést ugyanakkor nem lehet automatikusan egyetlen forrásnak tulajdonítani. A változás származhatott jövedelemből félretett pénzből, befektetési hozamokból, korábbi eszközök átrendezéséből vagy ezek együtteséből.

A nyilatkozat nem részletezi az egyes megtakarítások eredetét, és nem tartalmaz éves bevételi-kiadási kimutatást. Így csak az állapítható meg biztosan, hogy a feltüntetett pénzügyi eszközök összege jelentősen magasabb a hivatali időszak elején közöltnél.

Ez derül ki a dokumentumból

Sulyok Tamás záró vagyonnyilatkozata alapján öt ingatlanban rendelkezik tulajdonnal, saját autója és feltüntetendő nagy értékű ingósága nincs. Pénzügyi megtakarításai és követelései közel 123 millió forintot tesznek ki, tartozást pedig nem jelölt meg.

A legnagyobb pénzügyi tétel a 41 millió forintot meghaladó befektetési alap, ezt követi a 26,4 millió forintos hitelintézeti követelés. Állampapírban és nyugdíj-előtakarékossági számlán egyaránt több mint 17 millió forintja van.

A nyitó vagyonnyilatkozathoz képest a pénzügyi tartaléka nagyjából 45–50 millió forinttal nőhetett. Az ingatlanvagyon értéke nélkül azonban a volt köztársasági elnök teljes vagyonának pontos összege továbbra sem állapítható meg.

Forrás: tudasfaja, címlapkép: Sándor-palota/Érdi Róbert/MTI/MTVA

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!