Elképesztő igazság a nyugdíjról: dolgozol egész életedben, aztán jön a feketeleves

Botrány a nyugdíjkorhatár körül: már megint a férfiak húzzák a rövidebbet?

Rengetegen kérdezik ezt tőlem, elsősorban persze a férfiak, hiszen a férfiak számára nincs semmilyen lehetőség arra, hogy a korhatár betöltése előtt nyugdíjat vehessenek igénybe (a nőknek legalább ott van a Nők40 kedvezményes nyugdíj) – írta a Közbeszédnek friss hírlevelében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Farkas András rövid válaszában elmondta: demográfiai okokból egyelőre biztosan nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon kirívó módon rövid az uniós átlaghoz képest.

Az emelés szükségessége valójában csak 2035 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok) akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást, ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt közel négyszázezer (!) fővel nőhet.

A korhatáremelés valódi indoka mindig az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként, vagyis tovább fizessünk járulékot, és rövidebb ideig vegyünk igénybe nyugellátást.

Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.

Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet).

A férfiak méltatlankodnak is emiatt, szokásos ellenvetésük szerint meg sem érik a 65-ik életévüket. Ezt a sajtó is gyakran erősíti Magyarországon, legutóbb éppen azt olvastam, hogy a férfiak közel fele (50%-a!!) meghal a nyugdíjkorhatára betöltése előtt. Szörnyű is lenne, ha ez igaz lenne, és ezzel visszatérne a száz évvel ezelőtti halandósági helyzet, de szerencsére ez nem igaz.

Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73%-a, a nők 87%-a éli meg (vagyis a férfiak 27%-a, a nők 13%-a hal meg a korhatár betöltése előtti életkorokban).

Persze ezt a helyzetet – lényegében a férfiak fiatalabb életkorokban tapasztalható magas halandóságát – is javítani kell, elsősorban az életünket mérgező sressz enyhítésével, a kevesebb alkohol fogyasztásával, az egészségesebb és mérsékeltebb táplálkozással, a rendszeres mozgással, a szűrővizsgálatok rendszeres igénybe vételével. Talán ennél is fontosabb a kiegyensúlyozott párkapcsolatok, valamint a családi és baráti közösségek fenntartása.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is minden valószínűség (bár lassabb tempóban, mint az elmúlt évtizedekben) szerint emelkedik, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek – hacsak nem emelkedik a 65 éves korban várható további élettartam valószínű növekedésével együtt a nyugdíjkorhatár is.

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet.

Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is, bár ennek bevezetési valószínűsége jelenleg elenyészően csekély, miután a kormányzat által eredetileg idénre vállalt nyugdíjreformot maga a kormányzat egyelőre levette a napirendről.

Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, 2050-től 70 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 64 – 70 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében.

Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, majd 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lett (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.

A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.

Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója

Címlapkép: Huy Phan/Pexels

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!