Döbbenetes dolog derült ki: ezt gondolják a magyarok Ferenc pápáról

Gyorsfelmérés készült, melyből kiderült, hogyan ítéli meg Ferenc pápa tevékenységét a magyar társadalom.

Széleskörű megbecsülés övezte Ferenc pápa személyiségét és pápai tevékenységét a 16 év feletti magyar társadalomban az Europion legújabb gyorsfelmérése alapján, ami 1300 válaszadó részvételével készült országos reprezentatív mintán április 22.én, a pápa halálának másnapján. A társadalom (relatív) többsége az egyházon belüli progresszív (reformista) szárnyhoz sorolta a pápát és az általa felkarolt témák közül a legtöbben a „társadalmi igazságtalanságokat és szegénységet” említették.

A társadalom csak egy viszonylag szűk (13%-os) szegmense követte saját bevallása szerint részletesen a papa megszólalásait és tevékenységeit, míg a döntő többség (62%) csak a legfontosabb tevékenységeiről értesült (25% pedig egyáltalán nem követte ezeket). A papa életútját részletesen követők a 60 évnél idősebbek körében (18%), a kormánypárti szavazók táborában (25%) és a magukat katolikusnak vallók körében (19%) haladják meg jelentősen az országos átlagot.

A teljes népesség csupán 10%-ának volt Ferenc pápa nagyon, vagy inkább antipatikus, míg 31% inkább és 35% nagyon szimpatikusnak jellemezte őt (minden negyedik válaszadó nem tudott állástfoglalni a kérdésben). A pápával szimpatizálók aránya elsősorban a 60 év felettiek, a diplomások, a fővárosiak és a katolikusok körében különösen magas, ezekben a társadalmi csoportokban a válaszadók háromnegyedének volt szimpatikus a pápa személye. Valamivel kritikusabbak az egyéb keresztény egyházak követői, ebben a körben csak 58% szimpatizált a pápával, az egyébvallásúak és ateisták körében pedig 61% ez az arány. Nincs ellenben jelentős politikai megosztottság a pápa megítélésének kérdésében: mind a kormánypárti szavazók (73%), mind a Tisza-párt szavazói (69%), mind az egyéb ellenzéki szavazók (70%) körében általánosnak mondható a Ferenc pápa iránti szimpátia.

A tekintetben is konszenzus uralkodik a társadalomban, hogy a pápa inkább pozitív (53%), mint negatív (3%) irányba változtatott a katolikus egyházon és viszonylag kevesen gondolják azt is (14%), hogy ne lett volna semmilyen hatással az egyházra. Ismét csak a 60 év felettiek (73%) és a diplomások (72%) a legelismerőbbek az egyházra gyakorolt hatást tekintve, hozzájuk képest a katolikus vallásúak szerényebb mértékben (58%) érezték ezt a pozitív hatást. Mindez feltehetően összefüggésben állhat azzal is, hogy a katolikus vallásúak az átlagnál kevésbé voltak kritikusak az egyház megítélésében már a Ferenc pápát megelőző időszakban.

Egyértelmű a magyar társadalom értékítélete abban a kérdésben, hogy a katolikus egyházon belül melyik szárnyhoz állt közelebb Ferenc papa: 45% szerint a progresszív (reformista) szárnyhoz és csak 8% szerint a konzervatív szárnyhoz. A kormánypárti táboron belül valamivel többen látták őt közelebb a konzervatív szárnyhoz (15%), míg a Tisza-párt és az egyéb ellenzéki szavazók körében csupán 5%, illetve 3% ez az arány.

Végezetül arra is rákérdezek a kutatók, hogy a válaszadók érzékelése szerint melyik téma volt a papa „szívügye”, azaz melyik területen foglalt a legmarkánsabban állást. Ebben a kérdésben a „társadalmi igazságtalanságokés szegénység” (19%), valamint a háború kérdése (15%) emelkedtek ki. Érdekesség, hogy kevesen választották a bevándorlás kérdését (5%) annak ellenére, hogy Ferenc papa talán legmarkánsabb megnyilvánulásai erről a területről emlékezetesek még a pápasága korai szakaszából.

Módszertan: Az eredményekhez felhasznált adatokat április 22.én vette fel az Europion (korábban Opinio) mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1300 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és a lakosság demográfiai szegmensei közötti kisebb különbségeket súlyozással korrigálták a kutatók, a súlyozási eljárásban a válaszadók a 2024-es Európai Parlamenti választásokra vonatkozó pártválasztását is figyelembe vették. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.

Címlapkép: Pixabay

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!