Belpol

Bóka János: Magyarország az Európai Unió versenyképességének erősítésén fog dolgozni az elnökség idején

Budapest az Európai Unió versenyképességét igyekszik fejleszteni az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége idején – szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben szerdán.

Sajtótájékoztatóján a miniszter vázolta a júliusban Magyarországon tartandó informális miniszteri megbeszélések ütemtervét Ezek célja, mint mondta, az EU versenyképességének és politikai irányának formálása.

Bóka János emellett kitért több, a magyar kormány világpolitikai ügyekben kialakított álláspontjára, a többi között az ukrajnai konfliktusra is, amellyel kapcsolatban leszögezte: Magyarország célja továbbra is a konfliktus lezárása és a hosszú távú béke.

A miniszter sikeresnek nevezte az eddig megtartott informális miniszteri megbeszéléseket, és elmondta: a hónap végéig Magyarországra jönnek mások mellett az EU környezetvédelmi miniszterei, valamint megbeszélést tartanak az igazságügyi és belügyminiszterek is.

A környezetvédelemmel kapcsolatban a többi között a vízgazdálkodás fontosságát hangsúlyozta mint a tárcavezetők egyik napirendi pontját és a magyar elnökség fontos témáját, a bel- és igazságügyekkel összefüggésben pedig elmondta, hogy a miniszterek az uniós igazságügyi szervek közötti együttműködésről, illetve a mesterséges intelligenciának a bírósági eljárásokban játszott szerepéről is egyeztetnek.

Hozzátette: megbeszéléseket folytatnak majd a szervezett bűnözés elleni küzdelemről, valamint a migráció ügyéről, amely a magyar elnökség egyik prioritása.

A magyar elnökség témáira kitérve Bóka János leszögezte: Magyarország igyekszik előmozdítani a tárgyalásokat az uniós védelmi és biztonsági ügyekben, és reméli, hogy a félév során “eredmények születnek” ezen a területen.

“A magyar elnökség politikája és kommunikációja karakterisztikus, ugyanakkor Magyarország tisztában van az elnöki tiszttel járó felelősséggel, ami az uniós intézmények közötti együttműködést és közvetítést illeti. Ez a két dolog tehát nem összeegyeztethetetlen: megtarthatjuk a karakterisztikus vonalat, miközben felelősségteljes elnökséget folytatunk” – jelentette ki.

A Magyarország ellen 2018-ban indított, az EU-ról szóló szerződés hetes cikke szerinti eljárással kapcsolatban elmondta, a következő tanácsi meghallgatásokra vélhetően a magyar ciklust követően kerül sor, azonban, mint mondta, nincs ellene annak sem, hogy ezalatt a hat hónap alatt is rendezzenek ilyen meghallgatást.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útjával kapcsolatban Bóka János elmondta, a látogatás “nem ütközik semmilyen nemzetközi, illetve uniós jogszabályba”, és hangsúlyozta: amennyiben az Európai Unió tenni akar az ukrajnai konfliktus lezárásért, “akkor nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat Moszkvával”.

A kijevi gyermekklinika elleni támadást érintő újságírói kérdésre a miniszter válaszában aláhúzta: az ilyen jellegű, megrázó atrocitások is csak azt mutatják, hogy mielőbbi szükség van a békére.

A magyar miniszterelnök kijevi látogatásával kapcsolatban azt mondta, új fejezet nyílt Budapest és Kijev kapcsolataiban, a pekingi útra kitérve pedig hangsúlyozta: “ha valóban tartós békére törekszünk (Ukrajnában), nem hagyhatjuk ki Pekinget”.

Bóka János leszögezte azt is, hogy a magyar kormányfő – noha ez nem lett volna kötelessége – a moszkvai látogatás után értesítette annak tartalmáról az uniós vezetőket.

Címlapkép: Bóka János/Facebook

Ezeket olvasta már?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük