Villanyóra csere: kiadták a közleményt, ezt kell tennie a tulajdonosoknak
Több mint 230 ezer új okosmérő felszerelését kezdi meg az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft., így a következő időszakban sok háztartásban és más felhasználási helyen a hagyományos villanyórát már távolról kommunikáló, negyedórás fogyasztási adatokat rögzítő berendezés válthatja fel – írja a Dívány.
Az MVM szeptember 30-án jelentette be az újabb nagyszabású programot. A két hálózati társaság konzorciumban összesen 13 145 396 886 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott a fejlesztésre, amelyből 230 759 darab okosmérőt telepítenek a működési területükön. A projekt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében valósul meg, és a támogatás a beruházási költség száz százalékát fedezi.
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy kinél jelenhetnek meg először a szerelők. Az MVM hivatalos tájékoztatása szerint az okosmérőket elsősorban azoknál a rendszerhasználóknál telepítik, akiknél jogszabály alapján már fennáll valamilyen okosmérési kötelezettség, továbbá azoknál a fogyasztóknál, akiknek éves villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 4000 kWh-t. Ez azonban nem azt jelenti, hogy októbertől minden 4001 kWh-t fogyasztó háztartás automatikusan új órát kap: a 4000 kWh az MVM mostani projektjében megjelölt kiemelt célcsoport, míg a jogszabályban meghatározott kötelező okosmérőcsere egyes eseteire külön feltételek vonatkoznak.
Mit jelent pontosan a 4000 kWh-os határ?
Ez az egyik legfontosabb pontosítás. A most bejelentett projekt hivatalos leírása úgy fogalmaz, hogy a mérők felszerelésére elsősorban a jogszabályi kötelezettség alá tartozó rendszerhasználóknál és a 4000 kWh éves fogyasztást meghaladó felhasználóknál kerül sor. Vagyis az MVM saját beruházási programjában a 4000 kWh feletti fogyasztás kiemelt kiválasztási szempont.
A hatályos általános végrehajtási szabályok ugyanakkor több külön helyzetet is nevesítenek. Bizonyos új csatlakozásoknál, teljesítménybővítésnél és háztartási méretű kiserőműveknél eleve előírható okosmérő, egy másik rendelkezés pedig a meghatározott kisfeszültségű, profilos fogyasztóknál 5000 kWh/év fogyasztási értékhez kapcsol kötelező mérőcserét, további feltételek mellett.
Ezért nem lenne pontos azt írni, hogy „új jogszabály szerint 4000 kWh felett kötelező az okosmérő”. Az MVM mostani programja ennél szélesebb körben célozza a 4000 kWh feletti fogyasztókat.
Nem csak lakásokba kerülhetnek az új mérők
A program kommunikációjában gyakran háztartásokról esik szó, a hivatalos MVM-közlemény azonban rendszerhasználókról és felhasználókról beszél. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül kizárólag klasszikus lakossági családi házak és lakások lehetnek érintettek.
A kiválasztást többek között a fogyasztási szint, a felhasználási hely műszaki jellemzői, a meglévő mérés típusa és az alkalmazandó szabályozás határozhatja meg. A részletes, címekre lebontott telepítési ütemezést az MVM egyelőre nem tette közzé.
Vagyis jelenleg nem lehet egy település vagy fogyasztási adat alapján biztosan kijelenteni, hogy egy adott családnál pontosan mikor cserélik ki a mérőt.
Mit tud egy okosmérő, amit a régi villanyóra nem?
A legnagyobb különbség nem az, hogy az új mérőnek digitális kijelzője van. Az okosmérő lényege az adatkapcsolat. Kétirányú kommunikációra képes, automatikusan továbbítja a fogyasztási – napelemes felhasználási hely esetén pedig a megfelelő termelési vagy betáplálási – adatokat az elosztó mérési rendszerének.
A hagyományos villanyóránál jellemzően egy összesített mérőállást látunk. Az okosmérő ezzel szemben jóval részletesebben képes megmutatni, hogyan változott az energiafelhasználás a nap során.
Az MVM tájékoztatása szerint az új berendezések negyedórás fogyasztási és termelési adatokat rögzítenek. Ez azt jelenti, hogy egy napra akár 96 külön mérési időszak adata állhat rendelkezésre.
Így már nemcsak az látható, hogy egy hónapban mennyi áram fogyott, hanem az is, mely napszakokban ugrott meg látványosan a fogyasztás.
Nem kell havonta diktálni a mérőállást?
Az okosmérés egyik legkényelmesebb tulajdonsága, hogy a mérési adatok automatikusan továbbíthatók az elosztó adatközpontjába. Ez technikailag lehetővé teszi, hogy a szolgáltatónak ne egy kézzel bediktált vagy évente egyszer leolvasott mérőállásból kelljen kiindulnia.
A pontos számlázási mód ugyanakkor a felhasználó szerződésétől, árszabásától és elszámolási rendszerétől is függ. Az okosmérő felszerelése tehát önmagában nem jelenti azt, hogy minden ügyfélnél ugyanabban a pillanatban teljesen megváltozik a számlázás.
Az biztos, hogy az elosztó sokkal részletesebb mérési adatokhoz jut, és az ügyfél is megtekintheti ezeket az erre biztosított online felületeken. Az MVM jelenleg éppen átalakítja egyes mérésiadat-felületeit, ezért az adatok megtekintési helye is változhat.
Valóban „valós időben” lehet majd figyelni a fogyasztást?
Az MVM közleménye úgy fogalmaz, hogy a végfelhasználók számára lehetővé válik energiafelhasználásuk valós idejű nyomon követése. A projekt részletesebb technikai leírásából azonban az is kiderül, hogy a rendszer negyedórás mérési adatokat biztosít, amelyeket az elosztó adatközpontja dolgoz fel és tárol.
A gyakorlatban tehát a „valós idejű” kifejezést nem úgy érdemes elképzelni, mint egy konnektorba dugott fogyasztásmérőt, amely másodpercről másodpercre mutatja egy hajszárító teljesítményét.
Az okosmérési rendszer előnye inkább az, hogy a hagyományos éves vagy havi mérőállás helyett rendkívül részletes időbeli fogyasztási adatok állnak rendelkezésre. Ezekből már jól kirajzolódhat, mikor indul el például a villanybojler, mennyire emeli meg az esti fogyasztást az elektromos fűtés, vagy milyen hatása van az elektromos autó töltésének.
Ettől automatikusan alacsonyabb lesz a villanyszámla?
Nem. Ezt nagyon fontos tisztázni, mert több, az okosmérőkről szóló cikkben megjelenik, hogy használatukkal akár 10–15 százalékos megtakarítás is elérhető. Az MVM mostani hivatalos projektközleménye azonban nem garantál 15 százalékos számlacsökkenést.
Az okosmérő önmagában nem fogyaszt kevesebb villamos energiát a háztartás helyett. Nem teszi gazdaságosabbá a régi villanybojlert, nem csökkenti egy elektromos fűtőpanel teljesítményét, és nem állítja le automatikusan a készenléti üzemmódban működő készülékeket.
A megtakarítás abból jöhet, hogy a fogyasztó pontosabban látja, mikor és mennyit használ. Ha ebből kiderül, hogy egy berendezés indokolatlanul sok energiát fogyaszt, megváltoztathatja a használati szokásokat vagy lecserélheti a készüléket.
Ezért a helyes megfogalmazás az, hogy az okosmérő segíthet a takarékosságban, de önmagában semmilyen százalékos megtakarítást nem garantál.
Évi 4000 kWh mennyi havi fogyasztást jelent?
A 4000 kWh éves fogyasztás havi átlagban körülbelül 333 kWh villamos energiát jelent.
A tényleges fogyasztás természetesen szinte soha nem egyenletes. Egy gázzal fűtött, hagyományos háztartásnál egész évben viszonylag hasonló lehet, míg elektromos fűtés, klímás fűtés, villanybojler, elektromos autó vagy más nagyfogyasztó esetén jelentős szezonális eltérések jelentkezhetnek.
A 4000 kWh ráadásul nem azonos a rezsivédett árammennyiség határával. A jelenlegi lakossági egyetemes szolgáltatásban alkalmazott kedvezményes mennyiség más jogszabály alapján, 2523 kWh/év/mérési pont szinten működik.
A két számot ezért nem szabad összekeverni. Attól, hogy valaki a 4000 kWh-os projektcélcsoportba kerül, még nem egy új villamosenergia-tarifahatár lép életbe.
Elektromos fűtésnél könnyen összejöhet a 4000 kWh
Egy villanybojlert, klímát, hőszivattyút vagy közvetlen elektromos fűtést rendszeresen használó háztartás fogyasztása könnyebben átlépheti ezt a szintet. Ugyanez igaz lehet elektromos autót otthon töltő családokra is.
Egy 4000 kWh feletti fogyasztó esetében ezért az okosmérés különösen sok hasznos információt adhat. Láthatóvá válhat, hogy a napi fogyasztás mekkora részét adja a fűtés, mikor jelentkezik a legmagasabb terhelés, és milyen hatással van például egy időzített bojler vagy autótöltés.
Az adat önmagában nem változtatja meg a fogyasztást, de sokkal könnyebbé teszi annak megértését.
A napelemesek számára még fontosabb lehet az okosmérés
Az új program nem véletlenül kapcsolódik szorosan a hálózatfejlesztéshez. Magyarországon az elmúlt években rendkívül gyorsan nőtt a háztartási és ipari napelemes rendszerek száma, amelyek működése teljesen más hálózati helyzetet teremtett.
Egy hagyományos villamosenergia-rendszerben az áram főként nagy erőművekből halad a fogyasztók felé. Sok napelem esetén azonban napközben lakóutcákból és kisebb hálózati körzetekből is jelentős energia indulhat visszafelé.
Az okosmérő két irányban képes mérni és kommunikálni, ezért az elosztó pontosabban láthatja nemcsak a vételezést, hanem a helyi termelési és betáplálási folyamatokat is.
Miért kell az MVM-nek negyedóránként tudnia, mennyi áram fogy?
Ez az egész beruházás egyik legérdekesebb része. Az okosmérőt elsőre könnyű kizárólag kényelmi eszköznek tekinteni, valójában a hálózatüzemeltető számára legalább annyira fontos, mint a fogyasztónak.
Ha egy körzetben tízezrek hagyományos órái csak éves mérőállást adnak, az elosztó jóval kevesebbet tud arról, mi történik pontosan a helyi hálózaton. Ha ugyanezekből a pontokból negyedóránként érkeznek adatok, sokkal pontosabb kép készíthető a terhelés alakulásáról.
Az MVM szerint ez segítheti a fejlesztések tervezését, a hálózat üzemeltetését, valamint az üzemzavarok gyorsabb behatárolását is.
1400 MW új megújuló kapacitás előtt nyithatnak utat
A mérőcsere ugyanis csak része egy jóval nagyobb energetikai átalakításnak. Az MVM hálózati társaságai párhuzamosan olyan hálózatfejlesztési programokat is végrehajtanak, amelyek a társaság közlése szerint mintegy 1400 MW további megújuló villamosenergia-termelő kapacitás csatlakoztatását tehetik lehetővé.
Ez nagyságrendileg hatalmas kapacitás. A fejlesztés azért szükséges, mert a naperőművek és más időjárásfüggő energiatermelők nem egyenletesen termelnek. Napos déli órákban rendkívül sok energia jelenhet meg a hálózaton, estére viszont a napenergia-termelés gyorsan visszaesik, miközben a lakossági fogyasztás akár meg is emelkedhet.
Ehhez olyan hálózat szükséges, amely egyszerre képes nagy mennyiségű energiát befogadni, szállítani és folyamatosan követni a termelés, valamint a fogyasztás változását.
Az okosmérő ezért valójában a hálózat „érzékelője” is
Több százezer részletes mérési pont együtt már egészen más információt biztosít az elosztónak, mint néhány nagy alállomás adatai.
Ha például egy lakóövezetben rendszeresen ugyanabban az időszakban jelentkezik jelentős feszültség- vagy terhelési probléma, az okosmérési adatok segíthetnek annak meghatározásában, hogy hol indokolt hálózatot erősíteni.
Ugyanez igaz a napelemes túltermelésre vagy az elektromos autók jövőbeli tömeges töltésére. Minél több ilyen új fogyasztó és termelő jelenik meg, annál fontosabbá válik, hogy a hálózatüzemeltető ne csak becsülje, hanem részletes adatokból lássa az energiaáramlást.
Kell fizetni az MVM mostani mérőcseréjéért?
A most bejelentett projektet 13,145 milliárd forintos, százszázalékos támogatási intenzitású európai uniós forrásból finanszírozzák. A projekt hivatalos dokumentációja ezt kifejezetten az okosmérők felszerelésének támogatásaként mutatja be.
Ez azonban nem ugyanaz a helyzet, mint amikor valaki saját kezdeményezésre szeretne okosmérőt kérni, miközben egyébként nem tartozik a kötelező vagy a projektben kijelölt körbe.
A hatályos jogszabály szerint az olyan felhasználó, aki nem tartozik a kötelező okosmérőcsere körébe, bizonyos feltételek mellett saját kérésére is igényelhet okosmérőt, de ekkor a MEKH által meghatározott díj megfizetése felmerülhet.
Ezért az, hogy „mindenki ingyen kérhet okosmérőt”, jelenleg nem írható le általános érvényű szabályként kizárólag a mostani MVM-projekt alapján.
Mikor kezdődik a csere?
Az MVM szeptember 30-i közleménye azt írja, hogy a társaságok megkezdik a több mint 230 ezer okosmérő felszerelését, a projektoldalon pedig már „sikeresen elindult” programként szerepel a beruházás.
Ugyanakkor nincs nyilvánosan közzétett olyan részletes ütemezés, amelyből településre, utcára vagy hónapra lebontva kiderülne, mikor érkeznek a szerelők.
A Pénzcentrum is arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyes ügyfelek értesítésének időpontjáról és a telepítés pontos ütemezéséről egyelőre nincs részletes nyilvános információ.
Aki tehát 4000 kWh felett fogyaszt, annak jelenleg nem kell abból kiindulnia, hogy néhány napon belül biztosan mérőcserére kerül sor.
Nem érdemes ismeretlen szerelőket csak úgy beengedni
Egy ilyen nagyságrendű mérőcsere-programnál különösen fontos lehet a csalási kísérletek megelőzése. Ha valaki mérőcserére hivatkozva jelenik meg egy ingatlannál, érdemes ellenőrizni, hogy valóban az elosztó megbízásából érkezett-e.
A hivatalos mérőcsere nem jelent olyan helyzetet, amelyben egy ismeretlen embernek készpénzt kellene átadni csak azért, mert azt állítja, hogy „kötelező okosmérőt” szerel.
Kétség esetén az MVM hivatalos ügyfélszolgálati csatornáin lehet ellenőrizni a tervezett munkát.
Nem új „rezsihatárt” vezetnek be
A program hírének megjelenésekor könnyen összekeveredhet három külön dolog: a 2523 kWh-os lakossági kedvezményes árhatár, a mostani MVM-projekt 4000 kWh feletti kiemelt célcsoportja és a jogszabályban szereplő egyes 5000 kWh-os okosmérési rendelkezések.
Ezek nem ugyanazok.
A 4000 kWh-os érték most nem egy új villanyár-tarifa, és a bejelentésből nem következik, hogy efölött más árat kellene fizetni az áramért. Az MVM közlése a mérési infrastruktúra fejlesztéséről szól.
Az okosmérő felszerelése önmagában a jelenlegi közlés alapján nem jelenti a lakossági rezsiszabályok megszűnését sem.
A jövőben azonban sokkal fontosabb lehet, mikor fogyasztunk
Az okosmérők egyik stratégiai jelentősége éppen az, hogy technikailag lehetővé teszik az időben változó fogyasztás és termelés pontos mérését. Ez a jövőben megnyithatja az utat olyan tarifák vagy szolgáltatások előtt, amelyeknél nemcsak az számít, mennyi energiát fogyaszt valaki, hanem az is, hogy mikor.
Ez azonban már külön energiapolitikai és tarifaszabályozási kérdés. A 230 759 okosmérőről szóló mostani MVM-bejelentés önmagában nem vezet be új dinamikus lakossági árazást.
A jelenlegi beruházás elsősorban az ehhez szükséges digitális infrastruktúrát és a hálózat adatvezérelt működését fejleszti.
Mi történik a régi villanyórával?
Mérőcsere esetén a régi fogyasztásmérő helyére kerül az új berendezés. A fogyasztásmérő az elosztói rendszer része, ezért a csere és annak dokumentálása az elosztó feladata.
A mérőváltásnál különösen fontos a régi mérő záróállása és az új mérő induló állása, hiszen a számlázás folytonosságát ezek biztosítják.
A fogyasztónak érdemes saját maga is lefényképeznie a lecserélés előtt álló mérő állását, valamint az új készülék gyári számát és induló értékét. Ez nem kötelező feltétlenül, de későbbi számlázási kérdésnél rendkívül hasznos dokumentum lehet.
Nagyobb kontrollt kaphatnak a családok a fogyasztás felett
Az okosmérés hétköznapi előnye végül abban lehet a legnagyobb, hogy sokkal kevésbé lesz „láthatatlan” az áramfogyasztás.
Egy hagyományos számlán könnyű csak annyit látni, hogy az előző hónaphoz képest több lett a fizetendő összeg. A részletes mérési adatokból viszont kiderülhet, hogy pontosan mikor nőtt meg a fogyasztás.
Ha például egy új klíma telepítése után esténként meredeken emelkedik a fogyasztási görbe, ez az adatokon jól látható lehet. Ugyanez történhet egy rosszul beállított villanybojlernél, elektromos padlófűtésnél vagy egy rendszeresen töltött elektromos autónál.
Az információ alapján már tudatos döntést lehet hozni.
De az okosmérő nem csodaszer
Fontos a fejlesztés előnyeit reálisan kezelni. Egy okosmérő nem szigeteli le a házat, nem cseréli ki a régi hűtőszekrényt, nem állítja gazdaságosabb üzemmódba a fűtést és nem termel ingyen villamos energiát.
A megtakarítás lehetősége abból következik, hogy a fogyasztó sokkal pontosabb visszajelzést kap saját szokásairól.
Aki ezeket az adatokat figyeli és változtat a fogyasztási mintáin, az csökkentheti a felhasználását. Aki azonban pontosan ugyanúgy használ mindent, annak pusztán a mérőcserétől nem lesz automatikusan 10 vagy 15 százalékkal kisebb a villanyszámlája.
Több mint 230 ezer mérő csak a következő lépés
Az MVM Démász és az MVM Émász új projektje összesen 230 759 okosmérő felszerelésével folytatja a magyar villamosenergia-hálózat digitalizációját. A program értéke több mint 13,1 milliárd forint, amelyet teljes egészében vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszíroznak.
Az új mérők elsősorban a jogszabály alapján érintett rendszerhasználókhoz, valamint a 4000 kWh feletti éves fogyasztású felhasználókhoz kerülnek. A készülékek negyedórás adatokat szolgáltatnak, távolról kommunikálnak az elosztó rendszerével, és az ügyfelek számára is részletesebb betekintést adnak saját energiafelhasználásukba.
A beruházás azonban jóval többről szól a villanyórák lecserélésénél. Az okosmérők a hálózat digitalizációjának részei, amelynek segítségével pontosabban követhető az egyre több napelem, elektromos fűtés, hőszivattyú és más új technológia hatása.
A következő időszakban tehát több mint 230 ezer fogyasztási helyen változhat meg alapvetően az, ahogyan az áramfogyasztást mérik. Aki évente 4000 kWh-nál több villamos energiát használ az MVM Démász vagy MVM Émász területén, különösen érintett lehet a programban, de a konkrét mérőcsere időpontjáról továbbra is az elosztó hivatalos értesítése lesz a döntő.
Forrás: tudasfaja,
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
