Pletykafészek

Így készíti a 70 éves nagypapám karácsonykor a rántott húst

Van egy illat, ami soha nem kérdez. Nem kopog. Egyszerűen belép az emlékeidbe. A forró olaj sercegése, a panír aranybarnára sülve, a konyhaablakon beszűrődő téli fény… és a nagypapa, aki kötényben áll, kicsit féloldalasan, mert a térde már nem a régi, de a keze még mindig tudja, mit csinál.

Karácsony volt. Igazi, régimódi. Reggel korán kezdte. A hús már kiterítve a konyharuhán, a klopfoló hangja tompán szólt, nehogy felébresszen minket.

„Karácsonykor nem sietünk” – mondta mindig.
A rádió halkan szólt, az ablakon párás fény jött be, és a konyhában már akkor ünnep volt, amikor a fa még csupasz volt a sarokban.

Hozzávalók (4 személyre):

  • 1 kg sertéskaraj (vagy csirkemell, ha úgy szereted)

  • só (csak ennyi fűszer!)

  • liszt

  • 3–4 tojás

  • zsemlemorzsa

  • bő olaj a sütéshez

Elkészítés – lépésről lépésre, ahogy a nagypapa tanította:

  1. A húst vékonyra klopfold.
    „Ne verd, simítsd” – mondta. Ettől lesz puha, nem száraz.

  2. Sózd meg, de ne túl korán.
    Elég közvetlenül panírozás előtt.

  3. Panírozás sorrendje SZENT:
     liszt → tojás → morzsa
    Se dupla panír, se trükk. Ez így jó.

  4. Az olaj legyen forró, de ne füstöljön.
    Ha beledobsz egy morzsát és az azonnal feljön, kezdheted.

  5. Aranybarnára süsd, oldalanként 2–3 percig.
    Ne zsúfold a serpenyőt – „hagyd levegőt venni”.

  6. Papírtörlőn pihentesd.
    Nem fedjük le. A ropogós maradjon ropogós.

Amikor leültünk enni, a nagypapa nem beszélt sokat. Nézett minket. Ahogy eszünk. Ahogy mosolygunk. Neki ez volt az ajándék.

Ez a recept nem a rántott húsról szól. Hanem arról, hogy időt adunk egymásnak. Hogy nem sietünk. Hogy emlékezünk.

Címlapkép: Közbeszéd

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük