Vannak gondok a CSOK Plusz körül, itt a lista

Az év első két hónapjában a legfrissebb adatok szerint mintegy 2000 igénylést nyújtottak be a CSOK Pluszra, az érdeklődés kiemelkedőnek mondható a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) szerint. A szakmai szervezet meglátásai szerint azonban több olyan pontja is van a szabályozásnak és az igénylési folyamatnak, amelynél az ügyfelek nehézségekbe ütközhetnek, ezeken érdemes lenne változtatni.

A FPKOSZ szerint az ügyfelek felől érkező tapasztalatok azt mutatják: az igényléseknek egy jó része nem valósul meg

• jogi rendezetlenség,
• szabályozási anomáliák vagy
• a feltételek piaci körülményekhez való rugalmatlan alkalmazkodása

miatt. Az egyik ilyen pont a szabályozásban a családi házak, azaz egylakásos lakóingatlanok esetén támasztott

MÉRETBELI ELVÁRÁS, AMELY KÜLÖNÖSEN AZ ELSŐ KÖZÖS INGATLANT VÁSÁRLÓK ESETÉBEN LEHET KÉRDÉSES

– mondta el Sándorfi Balázs, az FPKOSZ elnöke. Szerinte érdemes lehet az első lakásszerzőkre vonatkozó vételárkorlátot, valamint a CSOK Plusz esetén támasztott minimális alapterület- kategóriákat a piaci változásokkal is összhangbahozni. Jelenleg ugyanis a támogatás feltétele az említett házaknál egy gyermek esetén a minimum 70, két gyermek esetén a minimum 80, három gyermek esetébenpedig a minimum 90 négyzetméteres élettér. A támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot.

A megszabott kritériumok gátat jelenthetnek a támogatás kihasználását tekintve, hiszen nincsenek összhangban a kínálati oldal lehetőségeivel, hiszen jelenleg – különösen a fővárost tekintve –

KEVÉS A PIACON A 80-90 NÉGYZETMÉTERT MEGHALADÓ CSALÁDI HÁZ,MEGFIZETHETŐ KATEGÓRIÁBAN.

Továbbá a családi házak közel harmadánál probléma, hogy az ingatlan jogilag rendezetlen részeit egyes bankok figyelembe veszik, mások azonban nem. Az FPKOSZ szerint egyszerűbb lenne, ha a jogilagrendezett részeket – amelyek megfelelnek a CSOK Plusz elvárásoknak – elfogadnák. Jelenleg ezt a kérdést jogkörén kívül kezeli a Kormányhivatal, így részükről nincs állásfoglalás.

Kockázat lehet az ügyfeleknek, hogy nem lehet előzetesen olyan értékbecslést elkészíttetni, ami az éles bírálatnál elfogadható. Van olyan bank, amely elfogad korábbi adásvételit, amennyiben 1-2 éven belül vásárolt ingatlanról van szó, és van, amelyik csak friss, 90 napnál nem régebbi) értékbecsléssel dolgozik. A piaci szereplők szerint az egészet eleve el kellene törölni, hiszen az igénybe vehető hitelösszegre nincs hatással.

Egyelőre nincs jogegység a korábbi (a CSOK Plusz igénylést megelőzően felvett) kamattámogatott kölcsönök visszafizetéséről sem. A nagyobb pénzintézetek álláspontja különbözik, ami eleve érdekes jogértelmezési problémát vet fel. Az ügyfelek sok esetben kíváncsiak arra, hogy mennyi lesz a visszafizetendő összeg, milyen büntetőkamatokkal kell számolni, ha nem jön össze a baba. Viszont mivel az elsőévekben változik a kamat alapja, így

SZINTE KISZÁMOLHATATLAN EZ AZ ÖSSZEG, VALAMINT AZ IS, HOGY MENNYIRE EMELKEDIK MEG A TÖRLESZTŐRÉSZLET.

Az FPKOSZ szerint a fent említett javaslatok bevezetése és a meglévő problémák orvoslása hozzájárulhat egy egészségesebb és hatékonyabb lakáshitel-piac kialakításához,valamint növelhető lenne a sikeres igénylések száma is. (via portfolio.hu)

Fotó: Pixabay